Szamóca és évelő fűszernövények együttes termesztésével kísérleteznek a dél-tiroli Laimburg kutatóintézetben. Az első eredmények szerint a szamóca hozama általában kevesebb, mint ha önmagában termesztenék, de más téren kedvezőek a tapasztalatok. A köztes termesztés célravezető lehet egyes károsítók elleni védekezésben is.

Dél-Tirolban a közismert Elsanta fajtával állították be a kísérleteket, a szamócatövek közé körömvirágot, levendulát, metélőhagymát, citromfüvet, mentát, oregánót, hegyi pereszlényt és kakukkfüvet ültettek.

A két kultúra együttes teljesítményét a földegyenérték-aránnyal (LER) fejezik ki, ami a főnövény hozamához képest állapítja meg a két kultúra hozamát, a köztes termesztés eredményességét (Fotó: Pixabay)

Dupla sorokba telepítették az előnevelt szamócapalántákat

Fóliával takart emelt ágyásokba, dupla sorokba telepítették az előnevelt szamócapalántákat és a köztes növényeket májusban. Parcellánként 18 szamócatövet és 9 köztes növényt vizsgáltak, a telepítési sűrűség hektárra számítva 50 ezer szamócatőnek és 25 ezer más növénynek felelt meg. Kontrollként minden növényből neveltek önálló állományt is.

Általában alacsonyabb volt a terméshozama a szamócának és a köztes növényeknek is, kivételt csak három esetben tapasztaltak. Tizedével több szamócát tudtak betakarítani a menta társaságában, illetve számottevően nőtt a menta és a metélőhagyma hozama ebben a rendszerben.

A menta 20, a metélőhagyma 40%-kal termett többet a szamóca közt nevelve. Igaz, a metélőhagymás kombinációban volt a legkevesebb a szamóca termése, majdnem 40%-kal maradt el a kontrolltól.

Nem minden a terméshozam!

Nem szabad azonban pusztán a terméshozam alapján összehasonlítani az összeültetéseket. Területegységre számítva ugyanis jóval több termés érhető el így, illetve több kombinációban nőtt a bogyók mérete. A kontrollban 13 grammos bogyókat szedtek, míg a levendulás és a mentás kombinációban az átlagtömeg meghaladta a 14 grammot, továbbá a hegyi pereszlény, az oregánó és a citromfű is kedvező partner volt ebből a szempontból, mert hatásukra körülbelül fél grammal nőtt a bogyótömeg.

A két kultúra együttes teljesítményét a földegyenérték-aránnyal (LER) fejezik ki, ami a főnövény hozamához képest állapítja meg a két kultúra hozamát.

A körömvirágos kombináció egyik félnek sem volt előnyös

Egyedül a körömvirágos kombináció értéke volt egynél, azaz a szamóca hozamánál kisebb. Ez a kombináció egyik félnek sem volt előnyös, az eredmény szerint a szamóca 20%-kal termett kevesebbet, a körömvirágról nem adtak ki eredményt. Az összes többi köztes kultúra nagyobb hozamot eredményezett, mint a szamóca önmagában, vagyis földhasznosítás szempontjából kedvezőbb ez a módszer.

Olyan finomságokra is fény derült a dél-tiroli kísérletből, hogy egyes növények segítik a szamóca tápelemfelvételét: levélanalízis eredménye mutatta ki, hogy például a mentával és oregánóval társított tövek 10%-kal több nitrogént és 20%-kal több foszfort halmoztak fel a leveleikben.

Elűzik a károsítókat

Növényvédelmi szempontból is érdekes eredmény született. Szamócában nehéz védekezni a szamócaatka ellen, ezért különösen kedvező hatás, hogy a legtöbb köztes növény esetében kevesebb kártevő atkát találtak.

A legkisebb csökkenést, 8%-ot a levendulás társításban mérték, a legnagyobbat pedig, 70%-kal kevesebb szamócaatkát az oregánós társításban. A többi növény 25-30-50%-kal szorította vissza a kártevőt.

Illat­anyagok tartják távol a szamócaatkát

Egyedül a hegyi pereszlényes állományban fordult meg ez a hatás, ott negyedével több szamócaatkát találtak a kísérletben. A kedvező hatás annak tulajdonítható, hogy ezek a fűszernövények olyan illat­anyagokat, illóolajokat tartalmaznak, amelyek távol tartják a szamócaatkát.

Fenntartható gazdálkodási rendszerekben alkalmazzák előszeretettel a köztes termesztést, és számos kísérletben próbálják meghatározni, milyen növényekkel a legcélszerűbb együtt nevelni a szamócát, ha a növényvédelmét kívánjuk elősegíteni.

Kanadai kutatók a mézvirág, más néven tengerparti fülesternye (Lobularia maritima) hatását vizsgálták a foltos-szárnyú muslica elleni védekezésben. Azért esett a választásuk erre az illatos egynyári növényre, mert a kártevő több természetes ellenségének is kedvező életteret kínál: fürkészdarazsakat, zengőlegyeket vonz a területre.

A kísérletben a szamócasorok közt mézvirágsorokat vetettek, és az eredmények szerint valóban kevesebb kártevőt találtak a köztes ter­mesztésben, mint monokultúrában.

Nem adagoltak nitrogént

Lett kutatók különböző hüvelyes növények hatását nézték a szamóca gombás betegségeinek megjelenésére. Két hazai lóbabfajtát, két borsófajtát és korcs herét vetettek sorban a szamócasorok közé.

A kísérleti parcellákon nem adagoltak nitrogént, mert a hüvelyesek nitrogéngyűjtő képességére alapoztak. Kontrollként hagyományosan trágyázott szabadföldi szamócatermesztést vizsgáltak. A szamóca levélbetegségeit és a botrítiszes bogyókat számolták meg a kísérletben két évjáratban.

Lettországban a szamócát leggyakrabban a mikoszferellás levélfoltosság fertőzi, és a borsó, illetve a here köztes növényként még fokozta is a fertőzést. A lóbab esetében nem tapasztaltak ilyen hatást. Egyik köztes növény sem befolyásolta a botrítiszfertőzést a bogyókon, így azt a következtetést vonták le, hogy

A szamócasorok közt mézvirágsorokat vetettek, és az eredmények szerint valóban kevesebb kártevőt találtak a köztes ter­mesztésben, mint monokultúrában. A képen a köztes termesztés végeredménye (Fotó: Pixabay)

A lóbab lehet a hasznos köztes kultúra

Amerikai kutatók átfogóan vizsgálták a cirok-szudánifű hibrid és az ősi Saia zab hatását a Honeoye szamóca hozamára, talajlakó károsítóira, a gyomosodásra és a rizoszféra mikroba-összetételére az USA északnyugati részén, Connecticut államban.

Talajlakók ellen

A szamócatermesztést nagyban veszélyeztetik a különféle barkók, fonálférgek, a gyökérrothadást okozó Rhizoctonia fragariae gomba és a felszaporodó évelő gyomok. Talajfertőtlenítéssel szoktak védekezni a talajból fertőző károsítókkal szemben, de jó lenne biológiai módszerrel kiváltani ezt a talajéletre veszélyes kezelést.

A két gabonafélét azért választották, mert nem gazdanövényei a gyökér-fonálférgeknek, és a kísérletben a hatásukra valóban kevesebb volt a fertőzés, mint a monokultúrás szamócában, illetve a sima zab, a rozs, a hajdina vagy a repce társításakor. A legtöbb pajort a kontroll szamócában találták, viszont a közönséges sárgacserebogarat, ami az USA-ban invazív fajnak számít, a Saia zab vonzza valamilyen módon, mert ebből ott találták a legtöbb pajort.

A közönséges takácsatka ellen

Brazíliában a közönséges takácsatka ellen próbáltak fűszernövény-közteseket bevetni, meglehetős sikerrel.

Szabadföldi kísérletben fokhagymát, metélőhagymát, koriandert, édesköményt, oregánót és majorannát ültettek köztes növényként a szamócasorok közé.

Az atkák népességét júliustól szeptemberig kísérték figyelemmel. A fokhagyma volt a leghatékonyabb a takácsatka ellen, 52%-kal kevesebb atkát találtak a hatására, de ez a nagyarányú csökkenés akkor volt mérhető, amikor kimondottan sok volt a kártevő.

Az édeskömény és a metélőhagyma esetében is csökkent a kártevőnépesség, de valamivel kisebb mértékben, mint a fokhagymánál. Amikor megismételték a kísérletet, két és három sor fokhagymát is ültettek a szamócasorok közé, és ezzel jóval erősebb hatást értek el a takácsatkákra.

A fokhagyma jótékonyan befolyásolja a növényvédelmet

Romániában virágos szegélyek, köztes növények és takarónövények hatását kezdték vizsgálni fóliaházban ter­mesztett szamócára.

A Resberry program célja, hogy biotermesztésben segítsen jó minőségű és egészséges szamócát betakarítani.

A programban számos növényt vizsgálnak: borágó, majoranna, kakukkfű, körömvirág, bársonyvirág, menta, mézontófű, hegyi pereszlény, mézvirág, macskamenta, szarvaskerep a köztes termesztés fajai.

Mellettük olyan csalogatónövényeket is használnak, mint a tűztövis, napraforgó, festő buzér, lóbab, foltos kontyvirág, fűzlevelű madárbirs, alkörmös, portugál babérmeggy, zelnicemeggy, bíborhere, hajdina. Ez utóbbiakat a fóliaház bejáratánál, illetve a szegélyeken helyezik el, és az a cél velük, hogy magukhoz vonzzák, összegyűjtsék a különböző károsítókat. A kísérlet eredményeire még néhány évet várni kell.

Kiváltanák a poszméheket

Nagy-Britanniában a terméshozam növelésére és a minőség javítására próbálták ki a borágót köztes növényként. Ebben az esetben a borágó rovarcsalogató tulajdonságára alapoztak, amitől jobb megporzást vártak a Sussexi Egyetem kutatói. Nem is csalódtak: a köztes növénnyel körülbelül harmadával több gyümölcsöt tudtak betakarítani.

Az átlagos minőség is javult, vagyis a termés nagyobb hányada felelt meg a kereskedelmi követelményeknek. Az eredmény valószínűleg annak a következménye, hogy bár nem volt különbség a kísérleti parcella és a kontroll rovarlátogatottsága között, a borágó több zengőlegyet vonzott a területre, mint a szamóca. A felmérésben nagyobb csoportokra osztották a rovarokat: poszméhek, bogarak, zengőlegyek, lepkék/molyok, legyek, magányos méhek, házi méhek, darazsak, egyéb rovarok.

Nagy-Britanniában évente 15 ezer poszméhcsaládot hoznak forgalomba a bogyósok megporzásához, ami betegségek terjesztésével, valamint az élelemért és fészkelőhelyért való versengés miatt károsíthatja a vadon élő beporzókat.
A telepített poszméhek kiváltására próbálkoznak inkább azzal, hogy többféle élelmet kínálnak a természetes beporzóknak.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Megosztás

További híreink

Az Agro-ökológiai Program legnagyobb hibáiról is írt az agrártárca

2024.07.15.

A 2023-ban indult új zöld területalapú támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) 2023. évi kérelmei után közel 51 ezer termelő mintegy 3,6 millió hektár után részesült összesen mintegy 92,5 milliárd forint értékű kifizetésben.

A malacok vére fiatalító csodaszer, 80 évesekből újra 25 éveseket csinálhat

2024.07.14.

A malacok vérében olyan összetevőt fedeztek fel, amely képes lehet fiatalítani a szervezetet. Az egereknek beadva megfordította számos szerv öregedési folyamatát. A kutatás szerzői kijelentik, hogy ha hasonló hatást lehetne elérni embereknél, a 80 évesek visszatérhetnének a 25 évesek kondíciójába.

Kannibalizmus baromfinál: okok és megoldások

2024.07.14.

Miért csipkedik, tépik és sebesítik egymást a baromfik? Megbeszéljük a kannibalizmus leggyakoribb okait és a probléma megoldásának módjait.

Tudja mi az egyre gyakoribb hőhullámok oka?

2024.07.14.

A bőrünkön érezzük és a mérések is igazolják, hogy az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete térségünkben a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. Egy hőhullámon már túl vagyunk idén is, a második ennél komolyabbnak ígérkezik, a hatásait épp elszenvedjük.

7 napos időjárás-előrejelzés: marad a napos idő, zivatarokkal és felhőszakadásokkal

2024.07.14.

Vasárnap nagyobb eséllyel a Duna vonalában, illetve attól keletre lesz erőteljes a gomolyfelhő-képződés, és főleg arrafelé kell számítani záporok, zivatarok kialakulására. A cellákat elsősorban felhőszakadás kísérheti. A zivatarok éjszakára sem szűnek meg teljesen. Az egyre nagyobb területen északias irányba forduló szelet a Dunántúlon időnként élénk lökések is kísérhetik, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. A csúcshőmérséklet északnyugaton, nyugaton általában 30 és 35, míg délkeletebbre továbbra is 35 és 40 fok között alakul. Késő estére 20 és 30 fok közé hűl le a levegő.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Partnerhírek
Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Partner

Új korszak kezdődik a Lidea életében az újgenerációs repcehibridek érkezésével

2024.07.12.

2009-ben a Lidea teljesen megújította a repce nemesítési programját. 13 év fejlesztési munkája érett be, mely eredményeképp olyan korszerű hibrideket sikerült előállítani, amelyek Európa szerte, eltérő termesztési körülmények között bizonyítottan felveszik a versenyt a legnevesebb konkurens repcékkel.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.200 hirdetés 81 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás