A román gazdasági miniszter szerint a környezetvédők és a hódok tehetnek arról, hogy Parajdon beomlott a sóbánya

A környezetvédelmi civil szervezeteket okolja a sóbánya beomlását megelőző munkálatok elmaradásáért Bogdan Ivan gazdasági miniszter, aki szerint a hódpopulációra hivatkozva szabtak gátat a munkálatoknak a környezetvédők. Marton Attila biológus szerint azonban ezek a szervezetek akkor sem tudtak volna beleszólni a terület kezelésébe, ha akarnak.

A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya minden részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől az ott dolgozó bányászok mellett a településen és a környékén létrejött több 100 vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

A Transtelex írta meg, hogy a romániai vízügy közölte, hogy a helyzetet a Korond-patak vízhozamának hirtelen megnövekedése, valamint a 2012-ben elkezdett munkálatok félbehagyása okozta. Már 2016-ban is voltak jelei annak, hogy a vízbeszivárgás súlyosbodhat, akkor a bánya elárasztódott, miután a hódok gátat építettek a Korond-patak medrében, és részben elterelték azt.

A cikk szerint közleményekben hárította a felelősséget és mutat egymásra a két állami vállalat, amelyik a parajdi sóbánya ügyében illetékes, a vízügy és a sótársaság, a helyiek pedig az RMDSZ helyi és megyei vezetőit is bírálják, illetve a parlamenti képviselőket, szenátorokat teszik felelőssé, akik szerintük tudtak a veszélyről, mégsem intézkedtek időben. Most azonban egy új csoportra akarják kiterjeszteni az okolás, mégpedig a környezetvédőkre.

Ez egy rendkívül bonyolult helyzet Bogdan Ivan gazdasági miniszter szerint, aki kollégái értékelésére hivatkozva elmondta, körülbelül 130 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen eltereljék a patak medrét, nagy teljesítményű szivattyúkat használjanak a föld alatti víz eltávolítására, majd visszaállítsák az eredeti állapotot, és megerősítsék a bánya járatainak falait. „Jelenleg egy olyan értékelés előkészítésén dolgozunk, amely a turisztikai hozzáférés újraszervezésére és -rendezésére irányul” – tette hozzá.

A felelősség azonban szerinte a környezetvédőké, akik megakadályozták az elmúlt három évben a Korond-patak elterelését, az ottani hódpopuláció jólétére hivatkozva. „Számomra ez nevetségesnek tűnik, és nagyon remélem, hogy ebben a Románia számára rendkívül fontos helyzetben az illetékes környezetvédelmi hatóságok felülvizsgálják az ilyen beruházások lehetőségét, mert nekünk szükségünk van erre a beavatkozásra” – mondta a miniszter.

A gazdasági miniszter azt javasolta a környezetvédelmi hatóságoknak, hogy a jövőben ne a hódok élőhelye élvezzen elsőbbséget, hanem az emberek biztonsága és a sóbánya védelme. Szerinte egyértelmű prioritásként kell kezelni a Korond-patak elterelését és a sürgős beavatkozásokat, még akkor is, ha ez a hódpopuláció korlátozását jelenti.

A környezetvédelmi civil szervezetek 2018-óta nem vesznek részt a természetvédelmi területek kezelésében, és nincsenek eszközeik arra, hogy bármit is megtiltsanak, reagált a kijelentésekre Marton Attila biológus. Hozzátette, a sóbánya környékén lévő rezervátumok a Nemzeti Természetvédelmi Területek Ügynökség fennhatósága alá tartoznak, a környezetvédők legjobb esetben csak felhívhatják a figyelmet a környezeti problémákra.

„Bár divatos kifogás a környezetvédelmi civil szervezeteket hibáztatni, nagyon nehéz elhinni, hogy ez elég ahhoz, hogy fedezze a hatóságok mulasztását. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy Hargita megye képviselői és szenátorai, a Hargita Megyei Tanács elnöke és tagjai, Parajd polgármestere és a Helyi Tanács tagjai, és az általuk a Parajdi Sóbánya élére kinevezett vezetőség nézzenek a választópolgárok szemébe, ismerjék el alkalmatlanságukat és tétlenségüket, és azonnal nyújtsák be lemondásukat” – mondta.

A felelősöket keresik és lemondásokat követelnek

A Transtelex egy újabb írása szerint amennyiben meglesz a kormányfő ellenőrző testületének jelentése a parajdi helyzetről, bizonyára fejek hullanak majd, akár a sótársaságnál, akár a vízügynél, akár a környezetvédelmi minisztériumnál, fogalmazott a romániai kormányülés után Mircea Fechet. A környezetvédelmi tárca vezetője arra reagált, hogy a kormányülésen Tánczos Barna pénzügyminiszter a vízügy és a sótársaság vezetőinek lemondását kérte, írta a News.ro.

Tánczos Barna a Facebook-oldalán is beszámolt arról, hogy a kormányülésen a bányavállalat és a vízügyi hatóság vezetőinek menesztését kérte, miután a sószennyezést fékező gátak elbontását követően hirtelen megugrott a Kis-Küküllő sókoncentrációja, és emiatt több Maros megyei település vízellátás nélkül maradt.

Elképesztő méretű környezetkárosítás az eredmény

„Amitől tartottunk, bekövetkezett” – írta ki Facebook-oldalára Fülöp Tihamér biológus, aki a Transtelexnek elmondta, a jelenlegi állapot a 2000-es ciánszennyezésre emlékeztet, amely akkor a Szamost és a Tiszát tarolta le. A sóval teli víztömeg most végigfut a Kis-Küküllőn, és eléri a Nagy-Küküllőt, végül a Marost is, komoly ökológiai és mezőgazdasági károkat okozva - írta a portál.

A Kis-Küküllő élővilágát most súlyosan veszélyezteti a sószennyezés, különösen az olyan őshonos halfajok, mint a rózsás márna (Barbus barbus), botos kölönte (Cottus gobio), fürge cselle (Phoxinus phoxinus), pénzes pér (Thymallus thymallus) és sebes pisztráng (Salmo trutta).

A legnagyobb kockázat azonban azokra a védett fajokra leselkedik, mint az ingol (Eudontomyzon danfordi), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a Petényi márna (Barbus petenyi) és a balkáni csík (Sabanejewia balcanica) – figyelmeztetett Fülöp Tihamér.

Hartel Tibor, a BBTE oktatója is posztolt a katasztrófáról, miután a Kis-Küküllőn tömeges halpusztulást dokumentáltak. A folyó Parajd alatti szakaszán halak vergődnek, ugrálnak, vagy már elpusztult állapotban sodródnak, írta.

A legaggasztóbb hatás, hogy a só beszivárog a talajba is, így a talajvíz szennyeződésével a zöldségtermesztés is veszélybe kerül, ami a térségben számos család megélhetésének alapja – magyarázta a Transtelexnek Fülöp Tihamér.