A repcetermés felét elvitte az aszály és az erős kora tavaszi felmelegedés az Alföldön

A Duna–Tisza közi homokhátság, mely az ország területének körülbelül tizedrészét magában foglalja, a szárazság hatásaival küzd. Az ott vetett szántóföldi növények egyelőre főleg a késő őszi esőkből élnek. A térségben azóta sehol nem volt számottevő csapadék. Az áprilisban hirtelen beállított magas légköri hőmérséklet pedig tetézte a növénykultúrák szenvedését. Főleg a repce sínylette meg az időjárási viszontagságokat. 

A Baon.hu írta meg, hogy a meleg és a szárazság okozta stressz a vegetáció mihamarabbi befejezésére késztette a repcenövényeket. Az állomány viszonylag gyorsan elvirágzott az évszakhoz képest forrónak mondható hőmérsékleten. Kevés oldalhajtás nőtt a szárakon, a virágpollenek beszáradtak, szinte elégtek, ezért meglehetősen gyenge a becők megtermékenyülése. 

Amennyiben a vetések kapnának annyi csapadékot, hogy a megtelt becők úgymond, meg tudnak hízni, akkor is nagyjából 1-1,5 tonna hektáronkénti szemtermésre számíthatunk átlagosan. Ahol öntözővizet adtak a repcének, gazdag volt a virágzás. Lehetséges azonban, hogy a víz utánpótlás magas költsége el is viszi a többlet termés hasznát – vázolta a határszemlén tapasztaltakat Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

Bajban vannak a kalászosok is

Az őszi kalászosok állapotával sem elégedettek a termesztők. A jobb minőségű termőföldeken egyelőre még nem tűnik szembe komolyabb visszaesés a növények fejlődésében, a szárazabb talajokon azonban helyenként látható a levélsárgulás az őszi árpa pedig már április közepén kihajtotta kalászát. A tavasziak sorsa ugyancsak bizonytalan április végén. A MAGOSZ legutóbbi aszály jelentése  feljegyzi: az Alföldön soha nem volt ilyen enyhe tél és ilyen meleg a március. A Homokhátság földjei csapadékot alig kaptak. Március közepe óta veszélyesen száraz a talaj felső 20 centiméteres rétege, így a tavaszi vetések szempontjából is egyre nagyobb területen fokozódott az aszály április végén. 

A térségben a kukorica és napraforgó fejlődését feltehetően visszaveti a hideg időjárás. A vetéshez viszonylag kedvezőek voltak a természeti körülmények, főleg ott, ahol a vízmegtartó technológiával munkálták meg a talajokat. A télről maradt csapadék azonban már nem sokáig lesz elég. Az utóbbi hetekben elszórtan jelentkező néhány milliméter eső szinte a semmivel volt egyenlő. A szárazság folytatódása esetén a tavasziak fejlődése is veszélybe kerül – mondta Pesti Gábor.

A gabonatermés kilátásai borúsak európai viszonylatban is. A sok éves átlaghoz képest kevesebb termést becsülnek ez idő tájt a kontinensen - írták.