Hirdetés
A rágcsálóirtás görényeket és más védett állatokat is mérgez
Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak hazai kutatók az elpusztult görények májmintáiban. A kutatás arra is kitért, hogy a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat. A szakértők az irtószerek körültekintőbb és felelős használatára, illetve az ellenőrzések fontosságára hívták fel a figyelmet.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat írta meg, hogy világszerte elterjedt védekezési forma, hogy véralvadásgátló rágcsálóirtó szerekkel (ezek az úgynevezett kumarin típusú antikoaguláns rodenticidek, röviden AR-ek) próbálják gyéríteni a kártevőket a mezőgazdasági területeken vagy lakóterületek környékén. A sokszor szabálytalanul kihelyezett, például a felszínre kiszórt mérgek a rágcsálókat fogyasztó állatokra is súlyos veszélyt jelentenek, köztük ritka és veszélyeztetett ragadozó emlősökre és ragadozó madárfajokra is.
Hazai kutatók főleg járműgázolás miatt elpusztult molnárgörények és közönséges görények májmintáiban vizsgálták különböző rágcsálóirtó szerek koncentrációját. A STOTEN nevű tudományos folyóiratban publikált kutatásban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Pirger Zsolt kutató és Lanszki József társ-témavezető vett részt, Szapu Julianna doktorandusz, megosztott elsőszerző (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Cserkész Tamás (Magyar Természettudományi Múzeum) megosztott elsőszerző és társ-témavezető, illetve Kiss Csaba (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) kutató mellett. A molnárgörények esetében hasonló vizsgálat még nem készült, míg a közönséges görényeknél ez volt az első Közép-Európában.
Hirdetés
A májvizsgálatok eredményei
A vizsgált májminták csaknem felében (46%) találtak valamilyen szermaradványt, számos esetben pedig többfélét is. A molnárgörényekben magasabb koncentrációértékeket mértek, míg a közönséges görényekben többféle méreg maradványa halmozódott fel. A felhalmozódás a környező területek népsűrűségével emelkedett, míg a természeti területek (pl. gyepek, vizes élőhelyek, erdők) kiterjedésével mérsékeltebb volt. A mintaértékű felmérésben most a görényfajokat vizsgálták, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeket a fajokat érinti a másodlagos mérgezés problémája - írták.
Az erősebb mérgek hatása
Lanszki József, a HUN-REN BLKI kutatója elmondta: aggasztó, hogy különösen a manapság használt második generációs rágcsálóirtók (ezek sokkal erősebb mérgek, mint az első generációs szerek) kis mennyiségben is letálisak. A ragadozók szervezetébe jutva, ha nem okozzák azonnal az állat pusztulását, nagymértékben hozzájárulnak a korai elhulláshoz.
A véralvadásgátlók hatására romlik a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképessége, de mozgáskoordinációs problémákat is okozhatnak (emiatt is eshetnek gyakrabban járműgázolás áldozatául), illetve csökkenthetik a zsákmányszerzés sikerességét.
Mindezek ellenére a vizsgált görények között találtak nagyon jó kondícióban lévő példányokat is, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy hörcsögben gazdag időszakban gyűjtötték be a mintákat. Ugyanis hörcsögös években több rágcsálóirtó szert használnak a gazdák, így a ragadozók szervezetébe is több méreganyag jut, ugyanakkor a görények kondíciója is jobb a táplálékbőség miatt - közölték.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a hazai közönséges görényekben kisebb mértékű volt a véralvadásgátló rágcsálóirtó szerek felhalmozódása, mint más európai országokban, azonban e mérgek a táplálékhálózatba bejutva kis mennyiségben is károsak az élőlényekre.
A lakókörnyezetben is sok hibát vétnek a kihelyezéseknél
Ugyanakkor a házi kedvencek is veszélyben lehetnek, mivel nem csak mezőgazdasági területeken, hanem lakóházaknál, közintézményeknél is több rágcsálóirtó dobozzal találkozhatunk, ráadásul sokszor felelőtlenül helyezik ki azokat. A kutatók ezek miatt is fontosnak tartják a környezetre káros szerek betiltását, vagy azok jóval kisebb mértékű és körültekintőbb használatát javasolják, mert csak így válhatnak az élővilág és az ember hasznára - írták.
Akkumulálódnak a szermaradványok
Lanszki József szerint szintén aggodalomra adhat okot, hogy a szermaradványok ragadozókban, köztük a csúcsragadozókban is felhalmozódhatnak. Egy német vizsgálat kimutatta, hogy vidrákban is találtak rágcsálóirtószer-maradványokat, noha a vizes élőhelyeken élő csúcsragadozó vidra közvetlenül nem találkozik mérgezett rágcsálókkal, és mérget sem fogyaszthat. Ezért idén a BLKI elkezdi az elmúlt két évtizedben talált elpusztult és begyűjtött vidrák májmintáinak vizsgálatát is.
A mostani vizsgálatból még kiderült, hogy más európai országokban sokkal kevesebb szermaradványos mintát találtak, bár azokban a méreg koncentrációja sokkal magasabb volt, mint a magyar mintákban. A BLKI kutatója szerint ennek az a magyarázata, hogy például Dániában vagy Franciaországban hiába tiltottak be bizonyos rágcsálóirtó szereket, illegálisan a mai napig használhatják azokat, továbbá a régi szerek sokkal lassabban bomlanak le, így tovább megmaradnak a környezetben - közölték.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Vulcan Profi Smax – granulált elemi kén - Mindenkinek használni kellene?!
Az elmúlt években a kénhiány állandósult a növénytermesztésben. Sok és egyoldalú a kijuttatott nitrogén, miközben egyre magasabb fehérje- és olajtartalmú növényeket termesztünk. Granulált kén használatával több évre elegendő ként tudunk kijuttatni.
Dekákból tonnák: a precíz gazdálkodás útja a profitmaximum felé
A változó környezet miatt folyamatosan felül kell vizsgálni a technológiákat, hogy a precíz munkavégzéssel csökkentsük a változás okozta terméscsökkenést. Mindehhez az inputanyagok tudatos és okszerű pozicionálása is kulcsfontosságú, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a termésszint, profitabilitás és ellenállóképesség.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.300 hirdetés 105 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés