A precíziós nemesítés sikeresebbé teheti a magyar mezőgazdaságot is

A legnehezebb öt év évén van túl a modern magyar mezőgazdaság, az ágazatot egyszerre sújtották különféle problémák, amelyek közül a klímaváltozás hatása messze a legsúlyosabb. A változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt. A mezőgazdaság stratégiai szegmensét képviselő Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai álláspontja szerint olyan új fajtákra van szükség a versenyképesség megtartásához, amelyek a környezeti stressznek, kórokozóknak jobban ellenállóak. Ebben nagy jelentősége van az Európai Unióban jelenleg jogszabályalkotási fázisban tartó precíziós nemesítés engedélyezésének.

Az OTP Agrár írta meg, hogy az elmúlt öt év a legnehezebb időszakot hozta a hazai mezőgazdaság számára: a járványok, a háborús helyzetek, az inputanyag-áremelkedés, az inflációs hatások és a növényvédőszer-kivonások egyaránt csökkentették az ágazat versenyképességét. Ezt tovább nehezítette a klímaváltozás, amely hazánkban is érezteti hatását az emelkedő átlaghőmérséklet, hőség, aszály, késői fagyok, és szélsőségesen lehulló csapadék formájában. Mindezek hatására elmúlt években a fő gabonanövények - kukorica, őszi búza, napraforgó - terméseredményei jelentősen ingadoztak. A mezőgazdaságot ért károk mértéke a becslések alapján öt év alatt elérte az 1000 milliárd forintot.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2024-ben a középhőmérséklet országos átlagosban 2,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as klímanormáit. 

Közel 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb tavaly, mint a korábban legmelegebb évként nyilvántartott 2023-as évben. Az éves csapadékmennyiség is erősen ingadozott, a legtöbb hónapban elmaradt a sokéves átlagtól, ráadásul június elejétől augusztus végéig csapadékmentes, aszályos időszak sújtotta az országot. 

A szakember beszélt arról is, hogy az agrárgazdálkodás első, stratégiai lépcsőjének tekintett, erősen exportorientált ágazatában évente több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja kerül szaporításra és minősítésre. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki. A Vetőmag Szövetség elnöke szerint a hazánkban tapasztalható változások a vetőmagszektorra is komoly hatással vannak, ezért a benne érdekelt mintegy 1500 vállalkozást és kutatóintézetet képviselő szövetség szerint eljött az ideje, hogy az agrárium új korszakba lépjen.

„A jövő szempontjából kulcskérdésnek tekintjük, hogy a növénynemesítők a jövőben olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni és ellenállnak a kórokozóknak. Ezen a területen komoly lehetőséget teremt egy fontos tudományos vívmány, a precíziós nemesítés, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez, eredményességéhez. Szakmai szervezetként fontosnak tartottuk, hogy erről párbeszédet indítsunk a kormányzati döntéshozókkal és a társszakmai szervezetekkel” - közölte Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség elnöksége a precíziós nemesítésről 2022-ban az alábbi állásfoglalást hozta: a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető. 

Az egyre jelentősebb klímaváltozás és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdaság megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez. A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének - tette hozzá Takács Géza.

Erősen előretört a precíziós nemesítés

Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára kifejtette: napjainkban világszerte mintegy 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. A globális precíziós nemesítési piac mérete 2023-ban 7,26 milliárd dollár volt, az előrejelzések szerint 2032-re 15,69 milliárdra fog növekedni, és 10,10%-os összetett éves növekedési rátát mutat. Jelenleg mintegy 22 növény-, 6 állatfaj, és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítés körébe a világon. 

A szakember elmondta, hogy a precíziós nemesítés - a CRISPR/Cas9 technológia - zseniális, Nobel-díjas innováció, amelyet élesen el kell határolni a GMO-tól. 

Ahogy fogalmazott: „a precíziós nemesítés lényege, hogy nem idegen gén beültetésére kerül sor, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg. Ezáltal precíz módon tudjuk a növényi tulajdonságokat alakítani: például a szárazságtűrését, vagy a különböző kórokozóknak való ellenállóságát. Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondot okozó fuzárium, aszpergillusz ellen lehetetlen növényvédelemmel védekezni, precíziós nemesítéssel viszont létre tudunk hozni olyan fajtákat, amelyek ellenállóak súlyos takarmányozási és humán-egészségügyi hatásokat okozó mikotoxinokat termelő gombákkal szemben.”

A szakember szerint a technológia olyan problémákra is megoldást nyújt, amelyeket rezisztenciára nemesítéssel nem lehet megoldani a klasszikus nemesítéssel, a rezisztencia gének hiányában. Ugyanezzel módszerrel gyorsan javítható akár jól bevált növényfajok szárazságtűrése is, vagy a különféle termény, élelmiszernövény eltarthatósága, ami az élelmiszer-pazarlást is csökkentené. A precíziós nemesítés gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsök esetében is alkalmazható, és ma már vannak eredményei az állattenyésztésben is.

„Ezzel a világ számos pontján elfogadott és használt innovációval megnyílna a lehetőség arra, hogy a magyar klimatikus viszonyokhoz nemesített fajtákkal elősegítsük gazdálkodás eredményességének javítását” - hangsúlyozta Dr. Palkovics László Amand.

A szakember a precíziós nemesítés eredményeiről is beszélt. Mint mondta, ezzel a technológiával enyhíteni lehet a rizsbarnulás tüneteit, lisztharmat-toleráns búzát lehet vele előállítani, de alkalmazható a tűzelhalás tüneteinek csökkentésére a gyümölcsökben, vírusrezisztencia kialakítására az uborkában, valamint alacsony gluténtartalmú búzák létrehozására, illetve a baromfifajok esetében a tojásallergiát okozó gének kikapcsolására.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét, ezzel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. Az Európai Unió soros elnöksége elindíthatja a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a rendelet végleges elfogadásáért és hatályba léptetéséért, amely a várakozások szerint az idei évben megtörténik - írták.