A pandémia veszített erejéből – a húságazatok is fellélegezhetnek

Idehaza a sertéstartóknak a tavalyihoz képest még mindig 3,5 százalékkal fizettek kisebb felvásárlási árat a 22. héten. (Ez az utolsó, elérhető hivatalos adat.) A helyzet mégis azt mutatja, hogy nagyon lassan, de emelkedik az ár, a néhány hónappal ezelőtti, csaknem fél évig tartó időtávhoz képest mindenképpen jobb a helyzet.

Például februárban az országos átlagárat nézve még 342, most pedig 422 forintot adtak az élősertés kilójáért. A vágócsirkénél hasonló a helyzet, sőt a tavalyinál több mint 11 százalékkal magasabb az ár: 284 forintot adnak, míg egy éve csak 256-ot.

Hasonló és eltérő okok

Az okok a két leginkább fogyasztott húsfélénél hasonlóak és eltérőek is egyúttal – írja O. Horváth György a szabadfold.hu Gazdanet rovatában megjelent cikkében.

Szerinte hasonlóságot mutat az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány hatása: a vendéglátás, a közétkeztetés és a turizmus kiesése mindkét állattenyésztési ágazatban óriási gondot okozott. Ez a baromfinál volt igen látványos, mivel a sertéspiacot akkor még mindig magával húzta a kínai import.

Aki a német exportra termelt, pórul járt

Aztán szeptemberre változott a helyzet: az afrikai sertéspestis németországi megjelenése pillanatok alatt befagyasztotta az európai uniós húspiac legnagyobb kiszállítójának lehetőségeit.

Aki a német exportra termelt, pórul járt. Az unión belül óriási sertéshúskészlet és élősertés-túlkínálat alakult ki, ami letörte az árakat.

Ebből éledt újjá az ágazat néhány hónapja, és megkezdődött az árak emelkedése is. A baromfisok helyzetét a tavaly tél elejétől az idén tavaszig elhúzódó európai madárinfluenza-járvány nehezítette, illetve segítette.

Az utób­biakhoz tartozunk mi, magyarok is: az idén nálunk alig fordult elő megbetegedés, elegendő a madár, így szállíthatunk is a legtöbb országba.

Ugyanakkor a nagy baromfitartó államok közül sokban óriási mennyiségben ölték le a szárnyasokat, ami miatt hiány alakult ki. Ezt azok az országok tudják pótolni, ahol nem okozott bajt a betegség.

Keresletélénkülés és áremelkedés

A két ágazatban tapasztalható változás – az itthoni turizmus, vendéglátás szabaddá válásával és felpörgésével – további keresletélénküléssel és áremelkedéssel jár együtt.

Világszinten ez még nem lesz jellemző, mivel igen sok ország küzd a koronavírussal, és a turizmus sem fog olyan mértékben élénkülni, hogy az jelentős húskereslet-növekedést okozhatna.

A Szabad Föld korábbi lapszámaiban foglalkozott a gabonaárak várható alakulásával: egy év óta a búzától a kukoricáig drasztikusan drágult minden, ami a takarmányárakat, s így az állattartók költségeit is nagyon megdobta. Ez sokaknak már veszteséget is okozott. A húságazatokra tehát igencsak ráfér az árnövekedés.

A következő időszakban az állattartók is szerény jövedelemhez jut­hatnak végre.