Hirdetés
A pálmaolaj után a szójatermesztést tehetik közellenséggé az aktivisták
A Transport & Environment (T&E) környezetvédelmi civil szervezet új jelentése szerint a szója, a biodízel előállítására használt növény iránti kereslet növekedése ösztönzi a természetes földek ipari termőfölddé alakítását Brazíliában.
„A szójatermesztés terjeszkedése hozzájárul ahhoz, hogy egy egész ökoszisztéma az összeomlás szélére kerüljön. Az EU éppen ennek az árucikknek a keresletét növeli azáltal, hogy növeli felhasználását bioüzemanyag-keverékében” – áll a jelentésben.
Az Amazonas esőerdőjének, a létfontosságú szénelnyelőnek, amelyet néha a „bolygó tüdejének” is emlegetnek, hatalmas területeit az elmúlt években szarvasmarha-legeltetésre és haszonnövények termesztésére alakították át, 2021-ben pedig elérte az erdőirtás 15 éves csúcsát.
Hirdetés
"A brazil Amazonast lerombolják, ami a föld tüdejét a fordulóponthoz hozza" - mondta Maik Marahrens, a T&E bioüzemanyagokkal foglalkozó kampánymenedzsere.
„Európa kormányainak és az EU-nak dönteniük kell, hogy lehetőséget adnak az Amazonasnak, és véget vetnek a szójabioüzemanyagok használatának. A pálma miatt tiltakoztak, aszója miatt miért nem?” - tette hozzá.
A T&E régóta kampányol a növényalapú bioüzemanyagok uniós támogatásának megszüntetéséért, a szója pedig különösen a kritika célpontja.
Válaszul a bioüzemanyag-ipar megpróbálta elválasztani az európai tevékenységeket az Amazon pusztulásával, rámutatva az importált szója korlátozott mennyiségére és azokra a fenntarthatósági kritériumokra, amelyeket az importnak be kell tartania. Az uniós jog szerint a bioüzemanyag-alapanyagoknál igazolni kell, hogy olyan területeken termesztették, amelyeken 2008 óta nem irtottak erdőt.
„Ez a logika, miszerint egy olyan európai bioüzemanyag-politikát hibáztathat, amely túlnyomórészt európai nyersanyagokat, hulladékokat és maradékokat tartalmaz valamiért, ami az Amazonasban történik, ez az összefüggés egyszerűen nincs meg” – mondta André Paula Santos, az Európai Biodízel közügyekért felelős igazgatója. Az igazgatóság (EBB) elmondta az EURACTIV-nek.
„Sok fenntarthatósági kritérium megerősíti azt a tényt, hogy ha [szóját] használunk biodízelhez, akkor valószínűleg ez a legfenntarthatóbb felhasználás” – tette hozzá.
A német ipari szervezet, az UFOP adatai szerint 2019-ben a szójaolaj az EU biodízel-termelésének mintegy 6%-át tette ki, ami alacsonyabb arányt jelent, mint a repceolaj és a pálmaolaj, amelyek 38%-át, illetve 30%-át tette ki.
A szójaolaj bioüzemanyagként való felhasználása azonban az elmúlt években megnövekedett az EU-ban, és elérte az egymillió tonnát. Az EU világviszonylatban a negyedik legnagyobb szójaolaj-fogyasztó bioüzemanyaghoz Brazília és az Egyesült Államok – mindkettő 4,3 millió tonnát – és Argentína mögött, amely 1,7 millió tonnát fogyaszt.
Santos cáfolta a T&E azon állítását, miszerint a szójahasználat jelentősen megnövekszik, ha a pálmaolaj-termelést betiltják, kiemelve a repceolaj-termelés növekedését és a használt étolajok bioüzemanyagként való begyűjtését. A helyzet „összetettebb, mint ahogy a civil szervezetek bemutatják” – mondta.
A T&E azon törekvése, hogy betiltsák a szóját biodízel-alapanyagként, fogékony közönségre talált néhány uniós törvényhozó körében. Az Európai Parlament a megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv értelmében a szója betiltását javasolta a bioüzemanyagok esetében, és a pálmaolajjal azonos szintre helyezi azt. Ezt a rendelkezést azonban a tagállamoknak el kell fogadniuk, mielőtt jogilag kötelező erejűvé válna, és a tárgyalások folyamatban vannak. A parlament tervei szerint a szója és a pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználásának tilalma a jogszabály hatályba lépésétől kezdve lépne életbe. Jelenleg a pálmaolajból származó bioüzemanyagok tilalma csak 2030-tól lépne érvénybe.
A szója betiltása bevált gyakorlat lehet más országok számára, és „minden bizonnyal megkönnyítené más érdekelt felek számára a kapcsolódó politikák megváltoztatását” a T&E Marahrens szerint. Az EBB azonban azzal érvel, hogy a tilalom valójában visszaüthet, ami ahhoz vezethet, hogy az EU piaci részesedése az alacsonyabb fenntarthatósági követelményekkel rendelkező nemzetekhez kerülne.
Károsíthatná az EU azon képességét is, hogy alapvetően szabályozza a külföldi fellépéseket azáltal, hogy kritériumokat ír elő a közösségbe történő behozatalra vonatkozóan.
„Az a tény, hogy az EU erdőirtási előírásokat vagy szigorú RED tanúsítási követelményeket vezet be, valójában segít ezeknek az országoknak abban, hogy megváltoztassák gyakorlataikat, és javítsák az erdőirtás eredményeit” – mondta Santos. „Ha az EU úgy dönt, hogy tiltsuk be, akkor elveszíti azt a szabályozási hatalmát, amellyel rendelkezik, mert akkor az országok máshoz fordulnak” – tette hozzá.
Az eredeti cikk az Euractiv.com honlapon jelent meg.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kétszer ad, aki gyorsan ad
El Niño-hatás, aszály, jégverés, hőségriadók. Júniusban aratott kalászosok, hektikus terménypiacok, hatóanyag-kivonások. AÖP-támogatott mikrobiológiai termékek, talajegészség józan ésszel is felmérhető felértékelődése. A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmának, valamint mikroelemeinek pótlása. Ismerős, ugye? Mi most egy másik nézőpontra hívjuk fel a figyelmét.
Fokozott tűzveszélyt jelent a szárítókban hagyott napraforgó, cirok
A betakarítás folyamatosságát a csapadékos időjárás megtöri. A szárítók üzemeltetői nehéz helyzetben vannak, mert nem tudják, mikor folytatódhat a betakarítás (talán már holnap), ezért gyakran a toronyban hagyják a terményt, nem ürítik le. Ez akkor is veszélyes, ha ügyelnek arra, hogy a felső nedves tömeg is megszáradjon.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 3.000 hirdetés 75 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés