A növényvédőszer használat legfőbb kihívásairól beszélt Hunyadi István NMNK-elnök

A növényvédelem kulcsfontosságú a mezőgazdaságban, de a nem megfelelő gyakorlatok jelentős környezeti és gazdasági károkat okozhatnak. Az uniós szabályozás változásai kihívásokat jelentenek a növényvédőszer-gyártók és a gazdálkodók számára is. A magyarországi növényvédelemnek több kihívásra is reagálnia kell a jövőben. Többek között ezekről beszélt Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) elnöke.

A Növényvédőszer.hu oldal interjúját szemléztük, amit a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével készítettek. Eszerint a szakmai köztestület legfontosabb feladatai közé tartozik az információk közvetítése, a szakmai képviselet és a szakmai képzések szervezése.

Mik az NMNK céljai és milyen fontosabb feladatokat lát el a szakmai köztestület a kamarai törvény alapján?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a 2000-res LXXXIV. törvény alapján működik; ez törvény jól meghatározza a szakmai köztestület célját és feladatait. A kamara célkitűzése az önkormányzati elveken alapuló köztestületi formában való részvétel a növényvédelmi feladatok ellátásában. A köztestület szervezi és intézi a növényorvosi tevékenységhez kapcsolódó közfeladatokat és támogatja a növényorvosokat abban, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés szakszerű és hatékony elvégzéséhez. Az NMNK elsődleges feladata a növényorvosi hivatás gyakorlásával kapcsolatos ügyek képviselete és a szakmai kar tekintélyének erősítése, valamint a tagok és testületeik általános szakmai érdekeinek védelme.

A kamara a kamarai törvény és az alapszabály alapján számos feladatot lát el. Ezek közé tartozik például a szakmai főhatósággal (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nébih) és a szakpolitikával való együttműködés, a növényvédelemmel és növényorvosi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében való részvétel, valamint a tagnyilvántartás vezetése és a szakmát érintő információk közvetítése a tagságnak.

Emellett fontosnak tartja a köztestület az elektronikus növényorvosi vény rendszerének biztosítását és működtetését. További számos feladatot is rögzít az alapszabály, mint például a nem iskolai rendszerű képzések és továbbképzések megszervezését, valamint lebonyolítását. A növényvédelmi előrejelzések készítése és közzététele szintén a teendők közé tartozik, valamint kiemelt terület még az együttműködés a növényvédelemért és növényegészségügyért felelős szervezetekkel - mondta Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke.

Mekkora a hazai növényvédőszer-piac átlagos éves forgalma forintban és mennyiségben kifejezve? Milyen mértékűre becsülhető a hamisított, illetve az illegálisnak minősülő növényvédő szerek éves mennyisége Magyarországon?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem gyűjt adatokat a növényvédő szerek piacáról, csak közvetett információkkal rendelkezik. A rendelkezésre álló források, mint a Nébih szerforgalmi jelentései és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) tanulmányai alapján megállapítható, hogy 2022-ben a végfelhasználóknak értékesített növényvédő szerek nettó árbevétele 151 milliárd forintot tett ki, ez mennyiségben pedig valamivel több mint 26 ezer tonna értékesítését jelentette.

A hamisított és illegális készítményekkel kapcsolatban becslésekbe bocsátkozni merész feladat lenne. Az viszont tény, hogy a probléma létezik, hogy ezek a termékek jelen vannak a piacon, és komoly problémát jelentenek. A pontos adatok hiányában nehéz százalékos arányt vagy tonnában kifejezett értéket megadni a hamisított és illegális növényvédő szerekre vonatkozóan.

Milyen szerepet játszik a kamara a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában? Volt-e lehetősége a kamarának szakmai véleményezésre a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál? Véleményezheti-e az uniós tiltólistákat a köztestület? Tehet-e konkrét lépéseket, ha nem ért egyet az uniós elképzelésekkel?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nem játszik szerepet a növényvédő szerek engedélyezési folyamatában, mivel ez hatósági feladat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  Növényvédelmi és Borászati Igazgatósága lát el. A kamara nincs befolyással a folyamatra, és nem gyűjt adatokat az engedélyezési eljárásokról vagy várható készítményekről.

Arra tehetünk javaslatot, hogy egyes kultúrákban, ahol technológiai hiátusok nehezítik a növényvédelmi szakemberek dolgát, milyen hatóanyagokat, készítményeket tartana az NMNK szükségesnek. Különösen égető ez a kérdés az úgynevezett kiskultúrák esetében, ahol nagyon szegényes a rendelkezésre álló hatóanyagválaszték.

A kiskultúrák növényvédelmi helyzetének javítására külön munkacsoport is alakult pár éve. A munkacsoportban részt vesznek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK, a Növényorvosi Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az engedélyező hatóság és a gyártók képviselői, akik a felvetődő problémákra közösen próbálnak megoldást találni. A hatóság a javaslatokat és az engedélyezéshez szükséges adatokat megvizsgálva dönt az egyes készítmények engedélyokiratának kiterjesztéséről. A munkacsoport munkájának köszönhetően az elmúlt években számos készítmény engedélyokirata került kiterjesztésre, sok kiskultúrában bővült a károsítók elleni védekezési lehetőségek száma.

A Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) kialakításánál a kamara számára lehetőség nyílik a szakmai véleményezésre. Bár a véleményeket nem biztos, hogy mindig figyelembe veszik a döntéshozók, de az NMNK részt vesz az előírások kialakításában és szakmai javaslatok megfogalmazásában.

Az uniós tiltólistákat (a tiltás nem uniós elvárás – mondta Hunyadi István –, „ez egy magyar kreálmány, ami fejében támogatásokat kapunk”) illetően a kamara véleményezheti azokat és megfogalmazhat javaslatokat. Azonban az elmúlt években a hatóanyag-kivonások miatt előkerült az igény a tiltólisták leváltására vagy módosítására.

A kamara ismerteti a szakmai álláspontját, és részt vesz az új szabályozási megoldások kidolgozásában, például a pozitív listás rendszer megfontolásában.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.