A növényi alapú takarmány-adalékanyagok csökkentik a gazdaságokból származó káros gázok kibocsátását

A bolygó magas globális kibocsátása és az üvegházhatású gázok koncentrációja az emberi tevékenységeknek köszönhető. Mivel a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok – például a szén-dioxid, az ammónia és a metán – kibocsátásának harmadik legnagyobb okozója, a kibocsátás csökkentése feladat mindannyiunk számára.

Tudatában kell lennünk annak, hogy mennyire fontos és sürgős csökkenteni ezt a bolygónk egyedülálló ökoszisztémáját és biológiai sokféleségét fenyegető veszélyt. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a környezeti hatások csökkentésének felelőssége csak a kormányokat és a nagy iparágakat terheli. Túl könnyű figyelmen kívül hagyni a saját felelősségünket.

Mindennapi döntéseinkkel és egyéni cselekedeteinkkel, mind a magán-, mind a szakmai életünkben képesek vagyunk globális hatást gyakorolni. Talán furcsának tűnhet, de ha sokan közülünk elkezdenek helyben cselekedni, tetteink egy sokkal szélesebb körű hatást kiváltó láncreakció részévé válnak.

Az ammónia hatása

Az ammónia azért veszélyes, mivel a kibocsátó forrás közvetlen környezetét érinti. A légkörbe kerülve ammóniává és ammóniumsóvá alakul, hozzájárulva a talajok és a vizek savasodásához. Az állattartásból származó ammóniakibocsátás főként az állatok trágyájából származik, amely először a beltéri állatokra és a dolgozókra, majd a légkörre hat, amikor az állattartó épületekből kiszabadul vagy kiszellőzik, vagy a trágyatárolóból keletkezik, amelyet szántóföldi trágyaként használnak.

Tudományos értelemben az ammónia az állati trágyában nagy mennyiségben előforduló karbamid lebomlásából keletkezik. Ennek a folyamatnak a közvetítője az ureáz nevű enzim, az elsődleges forrásai pedig az ürülékbaktériumok. A karbamid ammóniára és szén-dioxidra bomlik. Az ammónia bizonyos körülmények között, például alacsony pH és hőmérséklet mellett, stabil maradhat a trágya folyékony frakciójában.

Ammóniakibocsátás könnyen előfordulhat

Az elpárolgása (kibocsátása) azonban könnyen és gyakran előfordulhat. Ha az ammónia légköri koncentrációja megnő a beltérben, az állatok és a dolgozók is érintettek. Az ammónia színtelen, szúrós szagú gáz, potenciálisan mérgező, maró hatású és irritáló hatású. Ez az anyag könnyen kötődik a levegőben lévő porszemcsékhez, és gyorsan eljuthat a légutakba, és ott felhalmozódhat, ami a csillószőrök elvesztését és a nyálkahártya tisztításának károsodását okozza. Az ammóniának való gyakori kitettség irritációt okoz, és károsítja a légutak nyálkahártyáját. Emellett növeli a betegségekre való fogékonyságot, valamint csökkenti az állatok teljesítményét és jólétét.

A forrásnál kell fellépni

Vannak ismert stratégiák az ammóniaképződés és -kibocsátás mérséklésére. Ezek az épületek és a hígtrágyakamrák kialakításától, a szellőzéstől, a levegőmosó rendszerektől és a hígtrágya kezelésétől kezdve a takarmányozással történő táplálkozási manipulációig és a takarmányon keresztül biztosított adalékanyagokig – mint például a fitogén anyagok –, amelyeknek fontos és jótékony hatásuk lehet ebben az összefüggésben.

A gazdaságok szintjén - a kibocsátási forrásnál - történő fellépés kiváló lehetőség, amely segít csökkenteni a légkörbe történő ammóniakibocsátást, javítja az állatok és a dolgozók jólétét, valamint csökkenti az állatbetegségeket és a teljesítménycsökkenést.

Takarmány-adalékanyagok

A növényi alapú takarmány-adalékanyagok bizonyítottan pozitív hatással vannak az ammóniakibocsátás csökkentésére. Ezek a növényi bioaktív vegyületek javítják az állatok emésztési, felszívódási és megtartási képességét a takarmány nitrogéntartalmát tekintve. Ennek eredményeképpen kevesebb nitrogén ürül (vész el) a trágyával, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a karbamid és az emésztetlen székletfehérje-tartalom is a hulladékban. Következésképpen kevesebb nitrogéntartalmú szubsztrát áll rendelkezésre az ammóniává történő átalakuláshoz. Továbbá, a specifikus fitogén vegyületek közvetlenül hathatnak a trágyára azáltal, hogy gátolják az ureáz aktivitást, és így kevesebb karbamid bomlik le ammónia előállítására.

Kipróbált és tesztelt fitogén takarmány-adalékanyagok

A Delacon tulajdonában lévő csehországi Performing Nature Research Center kutatóintézetben végzett hosszú távú vizsgálat során különböző in vitro és in vivo kísérleteket végeztek, hogy új adatokat szerezzenek a fitogén vegyületek gázkibocsátás mérséklésére gyakorolt hatásáról. Mind a brojlerek, mind a sertések esetében ígéretes eredményeket tapasztaltak.

A 12 azonos, saját klímaberendezéssel ellátott, hermetikusan lezárt ketrecben tartott állatokkal végzett mérések azt mutatták, hogy bár az ammóniakibocsátás a tenyésztési fázisban gyorsan növekszik, a fitogén takarmány-adalékanyagok segítségével meg lehetett gátolni annak kialakulását. Ebben a brojlercsirkéken végzett hosszú távú vizsgálatban az ammóniakoncentráció átlagos szinten maradt, anélkül, hogy az állatok teljesítményére bármilyen káros hatással lett volna. Az eredmény az ammónia 35%-os csökkenése volt a 35. napon és 24%-os csökkenés a teljes ciklus alatt.

A fitogén bioaktív vegyületek teljes körű gyarapodása

A fitogén bioaktív vegyületek természetes és hatékony megoldást kínálnak a baromfi- és sertéstenyésztésből származó ammóniakibocsátás mérséklésére. Mindenki számára előnyös helyzetet kínálnak, amely biztosítja az állatok, a munkavállalók és a környezet jólétét, mivel az állatok teljesítménye megmarad, sőt javul, miközben csökken az ammóniával kapcsolatos légzőszervi megbetegedések kockázata.

(Forrás: poultryworld.net)