A norvégok felhalmozzák a gabonát, készülnek az "elképzelhetetlenre"

Újrakezdik a gabonakészletek felhalmozását Norvégiában a koronavírus-járvány, az Európában zajló háború és a klímaváltozás miatt – jelentette be kedden a norvég kormány. Norvégia az 1950-es években raktározott nagy mennyiségben gabonaféléket, de a raktárakat 2003-ban bezárták, miután akkor úgy ítélték meg, hogy már nem szükséges készleteket felhalmozni - írta az MTI.

Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után azonban bizottságot hoztak létre az ország vészhelyzeti készültségének felmérésére az új helyzet tükrében, és a testület azt az ajánlást tette, hogy kezdjék újra a gabonakészletek felhalmozását.

A norvég kormány négy vállalattal kötött szerződést arra, hogy szervezzék meg 30 ezer tonna gabona raktározását 2024-ben és 2025-ben az ország több pontján, már meglévő létesítményekben. A szerződés lehetővé teszi, hogy a vállalatok új raktárakat alakítsanak ki az ország tetszőleges pontjain, de azt vállalniuk kell, hogy a tárolt gabonakészleteket szükség esetén azonnal az állam rendelkezésére bocsátják.

Geir Pollestad, az ország mezőgazdasági minisztere azt közölte, hogy a gabonakészletek felhalmozásának célja  az,  hogy felkészüljenek az "elképzelhetetlenre".

Slagsvold Vedum pénzügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, fokozni akarják a biztonságot arra az esetre, ha komoly fennakadás alakulna ki a nemzetközi kereskedelmi rendszerben vagy a hazai termelésben. Hozzátette, hogy a kormány a következő években további hasonló szerződéseket fog kötni, hogy 2029-ig biztosítsa a gabonakészletek raktározását.

A cél az, hogy az évtized végéig mintegy 82 500 tonna gabona álljon rendelkezésre a raktárakban, ami válsághelyzetben három hónapra elegendő mennyiség az egész ország számára.

Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker is, ahol a permafroszt rétegében lévő barlangokban felépített létesítményben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják egy esetleges globális katasztrófa – például háború, járványok vagy éghajlatváltozás – esetére.