A modern technológiákról, az adatkezelésről és a mesterséges intelligenciáról is szó volt Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a SZTE TTC Zrt. által szervezett „Technológia – Adat – Intelligencia 2025” című konferenciát „Mesterséges intelligencia alkalmazása az agrifood szektorban” alcímmel rendezték meg, és a hazai mellett nemzetközi jelentőséggel is bírt. A digitalizáció és az ipar 4.0 mezőgazdasági alkalmazásait középpontba állító szakmai találkozó különlegességét az adta, hogy az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) magas rangú szakértője, Molnár Gábor PhD is elfogadta a meghívást, és kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg tapasztalatait. 

A résztvevők közös meggyőződése volt: a digitalizáció nem a jövő – már a jelen. Most van itt az idő, hogy az adatokból tudás, a tudásból pedig fenntartható, versenyképes gyakorlat váljon - írta beszámolójában a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara.

A konferencia megnyitóján Dr. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója és az IKIKK szakmai vezetője, valamint Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket. Bevezetőjükben hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság jövője már nem csupán a földeken dől el, hanem a digitális rendszerekben, az adatvezérelt döntéshozatalban és a nemzetközi tudásmegosztásban is.

A rendezvény során a résztvevők széleskörű képet kaptak arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a gazdaságok működését, hogyan javítható a termelés hatékonysága, és milyen új típusú együttműködések formálódnak a tudomány, az ipar és a döntéshozók között.

UNIDO – Magyar kapcsolatok és globális távlatok

A nap egyik legfontosabb eseménye Molnár Gábor PhD, az UNIDO iparfejlesztési szakértője által vezetett kerekasztal-beszélgetés volt. Az UNIDO, mint az ENSZ egyik szakosított szerve, ritkán vesz részt hazai agrárszakmai fórumokon, és különösen értékes, hogy most közvetlenül, személyesen osztotta meg tapasztalatait. Molnár Gábor kiemelte, hogy Magyarország, az egyetemi tudásbázisra és kutatás-fejlesztési kapacitásokra építve komoly eséllyel kapcsolódhat be nemzetközi projektekbe, akár technológiai, akár finanszírozási szempontból. A szakértő hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz, és sikeres alkalmazása akkor lehetséges, ha a gazdák, kutatók és fejlesztők közösen találják meg a közös nyelvet. Az UNIDO célja az ilyen típusú tudáshidak építése, különösen a fenntartható és versenyképes agráripar iránt elkötelezett országokban. Az adatkezelés, a gépi tanulás integrációja és az agrár-adatplatformok összehangolása lesznek a következő évtized kulcsfontosságú kérdései, különösen Magyarország számára, amely exportorientált gazdasággal rendelkezik.

A kerekasztal valódi fórumként működött, ahol nem csak elméleti kérdések, hanem konkrét együttműködési lehetőségek is szóba kerültek. Több hazai innovációs szereplő már a rendezvény során egyeztetéseket kezdett nemzetközi partnerek bevonásáról.

A rendezvény házigazdája és moderátora Ujhegyi András, a SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója volt, aki korábbi iparági és technológiai tapasztalataival biztosította a szakmai diskurzust. A SZTE TTC, mint a rendezvény egyik társszervezője, kulcsszereplője a régió innovációs ökoszisztémájának fejlődésében. A TTC célja az egyetemi kutatási eredmények és technológiai fejlesztések gyakorlati hasznosítása, különösen ipari partnerekkel való együttműködéseken keresztül. A szervezet támogatja az egyetemi spin-off vállalkozások létrejöttét, valamint szellemi tulajdon kezelését, licencelését és iparági kapcsolatépítést is végez, hozzájárulva ezzel a régió gazdasági fejlődéséhez.

Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója előadásában bemutatta, hogyan erősíthető a hazai agrár- és ipari innovációs ökoszisztéma az egyetemi és vállalati kapcsolatok fejlesztésével. Kiemelte a Neumann János Programot, amely elősegíti az akadémiai és piaci szféra együttműködését. Ezt szolgálja a Technology Transfer Company (TTC) projekt is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszíroz, és a NIÜ szakmailag támogat.

A banki szemléletváltás: hatékonyság a túlélés záloga

A hazai agrár- és élelmiszeripari finanszírozás oldaláról Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban már nem csupán a termelés volumene, hanem az adatvezérelt, tudatos döntéshozatal is kulcsfontosságú a versenyképesség növelésében. A szektor előtt álló kihívások csak akkor kezelhetők, ha a gazdaságok képesek feltárni és mozgósítani belső hatékonysági tartalékaikat. A banki oldal is alkalmazkodott a változó igényekhez, és adatvezérelt, szektor-specifikus finanszírozási eszközökkel támogatja az innovációra nyitott vállalkozásokat.

A gyakorlati példákról Dr. Szabó Emese (KITE Zrt.), Asztalos Gábor (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.) és Tolnai Márton (CropOM-Hungary Kft.) számoltak be, különös figyelmet szentelve a szenzoralapú rendszerek és távérzékelési megoldások agrárintegrációjára.

Közös tudás és közös jövő

A konferencia szakmai támogatását a Data-EDIH konzorcium és a Cibus Hungaricus Alapítvány biztosította. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára a technológia, adat és intelligencia összekapcsolódását helyezte előadásának középpontjába. A kerekasztal-beszélgetések során világossá vált, hogy az agrárdigitalizáció nem csupán technológiai kérdés, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcsfontosságú. A mesterséges intelligencia és az Ipar 4.0 vívmányainak alkalmazása csak akkor lesz sikeres, ha minden szereplő – az egyetemektől a startupokon át a nemzetközi szervezetekig – közösen dolgozik a stratégián.

A szervezők szerint a konferencia valódi mérföldkő a hazai agrárinnováció történetében, és a nemzetközi figyelem, különösen az UNIDO részvétele, új távlatokat nyitott a magyar mezőgazdaság számára - írta a cikk.