A mikrobiológiai készítmények alkalmazásának előnyei őszi vetésű kultúrákban

Még ugyan nem kezdődtek el az őszi kalászosok és a káposztarepce vetése, de már tervezés alatt van, hogy mekkora területen és hol szerepeljenek ezen kultúrák a vetésforgóban.

Mielőtt a baktériumos talajoltás előnyeiről lenne szó, nézzük meg miért és hogyan érdemes a még nem kezelt gabonát, esetleg repcetarlót szakszerűen elrendezni. (1. sz. kép)

Mivel a kutatások is alátámasztják azt a tényt, hogy a szántóföldi talajokban elszegényedett a mikrobiális élet a különböző stresszhatások miatt (nem okszerű műtrágyázás és vegyszerezés, indokolatlan szántás, klímaváltozás káros hatásai…stb.), ezért a lebontó folyamatok is lassabban történnek meg. Számos esetben pedig a leghatékonyabb cellulózbontó, a fuzárium, mint patogén gomba terjedhet el. Ezért is szükséges támogatni mikrobiológiai készítményekkel a szár- és gyökérmaradványok lebontását. A növényi részek irányított mikrobiális lebontásával költséghatékonyan juttathatunk tápelemeket a talajba és még az aszály hatásától is védettebbé tehetjük vele a termőközeget. A szármaradványok visszaforgatásával növekszik a talaj szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és csökken a műtrágyázás költsége. Mindent egybevetve a búza esetében 40.000 – 50.000 Ft/ha, repcénél 30.000 – 40.000 Ft/ha nyereséggel számolhatunk.

A vetés előtti talajoltással többek között a tápanyag-utánpótlást támogatjuk, mégpedig - a kutatások szerint - éppen a növény igényei szerint és a vegetáció végéig. (2. sz. kép) A talajoltó készítményekben ugyanis olyan törzsek vannak, amelyek képesek nitrogént kötni, a káliumot és a foszfort pedig felvehetővé tenni a növények számára, de biztosítanak egyéb tápelemeket is pl. vasat, cinket, valamint vitaminokat is. A talajvizsgálatok szerint sok esetben akár 20-25 évre elegendő kálium és foszfor áll rendelkezésre a talajban, csak éppen kötött formában.

A talajszerkezetet pedig exopoliszacharidot termelő baktériumokkal javíthatjuk. A poliszacharid nyálkaszerű anyag mely az aggregátum képződést segíti, vagyis a morzsalékos talaj kialakulását. Ezért tapasztalják a gazdák, hogy a pár éve talajoltott területeket könnyebb művelni, így kevesebb gázolaj fogy. A megfelelő szerkezetű talaj jobb víz- és hőháztartással rendelkezik, így a növények képesek kivédeni az aszály okozta stressz káros hatásait.

A talaj- és növényegészség védelmére megannyi biológiai megoldás létezik. A talajoltó mikrobiológiai készítményekben vannak sziderofort termelő törzsek is. A kórokozók (patogén gombák) elszaporodásának visszaszorítására az úgynevezett sziderofor hatás működik. A sziderofor képes a vasiont megkötni és a növénynek átadni. A vasionok hiányában azonban a patogén gombák elterjedése gátolt. A kis csíranövényt a betegségektől a sziderofort termelő törzsek védik meg.

Ha a fentiek szerint alkalmazzuk a mikrobiológiai készítményeket az őszi vetésű növénykultúráknál is a következő eredményekkel számolhatunk:

• gazdaságosabb termelés (műtrágya-megtakarítás)
• jobb talajszerkezet, könnyebb művelhetőség
• magasabb termésátlag, jobb minőség
• nagyobb stressztűrés (hő- és szárazságstressz)
• egészségesebb növényállomány, kiegyenlített termésátlag
• AÖP támogatásban 2 pont (talajoltó baktériumkészítmények és tarlóbontó mikrobiológiai termékek alkalmazása) 

Keresse a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség Tagjainak megbízható, minőségi mikrobiológiai termékeit!

Az Agrár-ökológiai Programban a mikrobiológiai készítmények használatával már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség tagjainak minőségi, magyar készítményeit!

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Szövetséget támogató tag:

(x)