A mechanikus gyomirtás központi eleme a sikeres szántóföldi gazdálkodásnak az ökológiai gazdálkodásban. A hagyományos mezőgazdaságban pedig a gyomok kémiai hatóanyagokkal szembeni ellenálló képességének növekedése és a felhasználható hatóanyagok csökkenő száma miatt egyre nagyobb az érdeklődés a növényvédelem kiegészítő komponenseként a mechanikus gyomirtás iránt. 

A szikleveles állapot elleni időben történő védekezés döntő fontosságú a mechanikus gyomirtás hatékonyságának szempontjából. Helytől függően az időjárási és talajviszonyok miatt az optimális használati idő nagyon korlátozott. Ezért fontos a helyszínnek megfelelő cégspecifikus koncepció kialakítása. Ebben a tájékoztatóban a tanácsadók bemutatják, mely szempontok állnak a középpontban a működési stratégia kidolgozásakor. 

A gabona gyökérnövényként is termeszthető. A mechanikus gyomirtás érdekében a kamerával vezérelt csoroszlyakapákkal nagy területteljesítmény érhető el 25 cm-es sortávolság mellett (Forrás: Markus Mücke, LWK Alsó-Szászország)

A technológia használatának alapjai

A mechanikus gyomirtás sikerét számos tényező befolyásolja, például az időjárás, a talajtípus, a talaj állapota és a gyomfajták, valamint azok fejlettségi szintje. Ugyanilyen fontosak a gépbeállítások, a munkasebesség, az intézkedések ütemezése és végső soron maga a gazdálkodó is.A modern, működőképes technológia ellenére nem mindig sikerül elérni a kívánt szabályozási sikert, és nem sikerül elérni az elvárt területteljesítményt. 

A boronálás és a kapálás a vetés előtt kezdődik

A boronálási és kapálási technológia precíz és problémamentes működése érdekében a következő szempontokat kell figyelembe venni vetés előtt és alatt: 

Gondoskodni kell a megfelelő talajművelésről, magágykészítésről és vetésről. A vízszintes, jól tömörített, mély traktornyomok nélküli magágy, valamint az egyenletes magvetési mélység rendkívül fontos a mechanikus gyomirtó módszerek precíz használatához!

Lehetőség szerint a talajműveléshez széles gumiabroncsokkal vagy ikerabroncsokkal és abroncsnyomás-szabályozó rendszerrel ellátott „könnyű” traktorokat kell használni. Ez csökkentheti a mély sávokat és a talajtömörödést.

Vetés után érdemes lehet hengerelni

Ha a magágy túl durva, akkor vetés után érdemes lehet hengerelni. Ez jobb munkakörülményeket tesz lehetővé a következő mechanikai folyamatokhoz. Az erózió veszélyének kitett helyeken meg kell fontolni a hengerlést.

Ha a talajt szántás nélkül művelik meg, és mulcsozást alkalmaznak, a túl durva és hosszú növényi maradványok akadályozhatják a borona és a csoroszlyás kapa munkáját. Ez a növényi maradványok összehúzódását vagy a kapálószerszámok eltömődését eredményezheti. Mulcsozók, késgörgők vagy vágószerszámok használata a szerves anyagok aprításához javítja a mechanikai szabályozóberendezések működését.

A vetés és a kapálás technológiáját össze kell hangolni egymással. Ehhez meg kell egyeznie a vető- és forgácsoló egységek számának. A kapálószerszámok problémamentes használata érdekében a vetőegységeket pontosan a sortávolságra kell beállítani, és a nyomjelzőket megfelelően be kell állítani a pontos sorkapcsolat érdekében. Ez a gyakorlatban a leggyakoribb hiba! 

A párhuzamos vezetési rendszerekkel végzett vetés rendkívül előnyös a csoroszlyakapával végzett későbbi munkák során. Főleg a kormányrendszer nélküli csoroszlyakapáknál csökkenthetik jelentősen a vezető terheit a holtegyenes vetéssorok.

Az első vetőmagsort a tábla szélein kell elhelyezni olyan távolságban a tábla szélétől, hogy a csoroszlyakapa külső egysége zavartalanul működhessen. 

A fogas borona használatának alapelvei

Alapvetően meg kell jegyezni, hogy a fogas borona szabályozó hatása főként a még kisméretű gyomok szálas és szikleveles állapotában történő feldörzsölésén és irtásán alapul. Ezekben a szakaszokban a boronával menetenként 80 százalék feletti hatásfokot lehet elérni. A gyomok méretének növekedésével a tépő és kiöntő hatás nagyon gyorsan csökken.

Annak érdekében, hogy a borona műveleteit kifejezetten a szálas sziklevelű szakaszra ütemezzük, rendszeres szántóföldi ellenőrzésekre és az időjárás-előrejelzések alapos áttekintésére van szükség. Például a feketefű, a szélszár, a fehér lúdtalp vagy a göcsörtös fajok csak a szikleveles állapotig szabályozhatók a leghatékonyabban. 

A padlóra fektetett üveg- vagy plexilap segíthet az ütközés elleni küzdelemben. A gyomok korábban kelnek ki a tárcsa alatt, így könnyebb a boronálás ütemezése, különösen a preemergens vakboronálásnál.

A következő boronabetéteket az újra csírázó gyomokhoz kell igazítani

Figyelembe kell venni azt is, hogy minden alkalommal, amikor a talaj megmozdul, több gyommag kerül csírázásba. Ezért a lehető leglaposabbnak kell lennie. A következő boronabetéteket az újra csírázó gyomokhoz kell igazítani. 

A nagyobb gyomnövényeken a második levélpár környékén a borona vetőhatása jelentősen csökken. Ez a munkasebesség révén növelhető, de ez a kulturális kompatibilitás rovására mehet. Az előrehaladott stádiumú gyomnövények kihúzása jelentősen csökken az erősebb gyökeresedés miatt.

A borona kívánt intenzitása a munkasebességen, a munkamélységen és a gyártmánytól függően a rugó előfeszítésén vagy a kapák ütési szögén keresztül változtatható. A borona beállítását és a munkasebességet rendszeresen ellenőrizni kell a szántóföldön, és szükség esetén módosítani kell. 

A boronamenetenkénti 1 és 3 százalék közötti termésveszteség azonban gyakran elkerülhetetlen, a termés típusától és méretétől függően. Ha a veszteségek lényegesen nagyobbak, a beállítást és a munkasebességet korrigálni kell. A vetésnél 10-15 százalék körüli magasabb magmennyiséggel kell számolni az esetleges boronaveszteségekkel.

Sebesség

Nincsenek általános irányelvek a sebesség beállítására és a vezetési sebességre vonatkozóan. Számos tényező, például a borona gyártmánya, a talaj típusa, a talaj állapota, a gyomnagyság, a termés típusa és mérete döntő fontosságú. 

A termesztés korai, érzékeny szakaszaiban általában nagyon lassan, 2-5 km/h sebességgel kell haladni. Nagyobb művelési szakaszokban vagy mélyebben elvetett növények vakboronálásakor 5-10 km/h körüli munkasebesség lehetséges.

Csak késő reggeltől

Annak érdekében, hogy a leszakadásból eredő termésveszteséget a lehető legkisebbre csökkentsük, csak késő reggeltől érdemes gondozási intézkedéseket tenni, amikor a növények sejtnyomása csökken, és a növények rugalmasabbak. 

Ezenkívül a munkát lehetőleg napos, szeles időben kell elvégezni, hogy biztosítsuk a gyomok gyors kiszáradását.

A talaj felszínének száraznak és önthetőnek kell lennie a boronálás idején. Ha a talajviszonyok túl nedvesek, az időjárás instabil, és kevés a párolgás, kerülni kell a boronálást. Boronát csak akkor szabad használni, ha a forgalom lehetséges, a talaj önthető és az időjárás fagymentes, száraz és napos.

A kapa használatának elvei

Általában a lehető leglaposabbra kell vágni. Azonban mindig garantálni kell azt a célt, hogy a gyomokat a teljes területen levágják. Kerülni kell a túl mélyen végzett munkát, mivel egyrészt a magvak nagyobb eséllyel csíráznak, másrészt nő a vízveszteség. Az erózió veszélyével is számolni kell. 

Különféle aprítószerszámok, például lúdtalpszárak, lapos aprítókések vagy szögmérők állnak rendelkezésre a vetéssorok közötti területen. Ezeket a regionális talajtípusokhoz kell igazítani. Ha több rés dolgozik a sorok között, ügyeljen arra, hogy az osztók kellően átfedjék egymást, hogy biztosítsák a teljes felületű kapálást. 

A cél az, hogy az osztók a lehető legközelebb kerüljenek a terményhez, anélkül, hogy kiszóródnának vagy károsodnának. Kis művelési szakaszokban ezért védőtárcsák vagy védőburkolatok szükségesek a csoroszlyakapán. Ez különösen igaz a kameravezérelt csoroszlyakapákra. Lehetővé teszik nagyobb munkasebesség elérését, ami növeli a kiömlés kockázatát.

A napsütéses idő biztosítja a gyomok gyors kiszáradását

Az ápoláshoz hasonlóan a kapálás ideje is késő délelőtt vagy kora délután legyen. A napsütéses idő biztosítja a gyomok gyors kiszáradását.

Ha kamerás vezérléssel ellátott osztókapákat használ, győződjön meg arról, hogy a traktor alsó függesztőkar-támasztói reteszelve vannak, hogy elkerülje a nem kívánt oldalirányú elmozdulásokat. Az emelőrudakat úgy kell beállítani, hogy a kapa a talajfelszínnel párhuzamosan legyen vezetve, és egyenletesen tudjon behatolni a talajba. A felső függesztőkar segítségével a kapa vízszintesen állítható, vagy nehéz talajviszonyok esetén egyszerűen a szecskázórudak tetejére helyezhető. 

Számos eszköz áll rendelkezésre a vetéssorokon belüli gyomszabályozásra is. A talaj típusától, kultúrájától és fejlettségi fokától függően megemlíthető az ujjas kapa, a gördülőborona, a torziós kapa, a vontatóborona és a lapos borona, valamint számos egyéb boronatest.

A gyakorlatban a sortól függetlenül működő, a teljes felületen dolgozó fogas boronát elsősorban gabona mechanikai gyomirtására használják.

Vakboronálás preemergensben

Ha a gabonavetés után nagyon korai gyomnyomás jelentkezik, a kikelés előtti vakboronálás nagyon hatékony lehet. A borona mélységének beállítása azonban érzékenységet igényel. Lehetőleg a gabonát egy kicsit mélyebbre, 3-4 cm-re kell elvetni a biztonság érdekében. A borona precíz működéséhez vízszintes, jól tömörített tábla és egyenletes vetési mélység szükséges.

Ha nyomógörgős fúrási technológiát vontatóborona nélkül alkalmazunk, akkor a területen lapos gerinc vagy szalaghorizont keletkezik. Itt vakboronálás javasolt. Ez lehetővé teszi a gyomok hatékony betemetését a korai stádiumban mind a lapos gátakon, mind a gátvölgyekben. Ha a szalagprofilt a kikelés előtti szakaszban nem simítják ki, akkor a gabona túlságosan a gátvölgyekbe kerül, és a későbbi utóboronálás során megsérül. 

Kikelés után

Minden egyes boronáló lépéssel több gyommag csíráztat. Ezért a boronabetéteket az újonnan csírázó gyomokhoz kell igazítani. A növény boronálásra való érzékenysége azonban korlátokat szab a fejlődés bizonyos szakaszaiban. A kelés során (BBCH 9 - 10) a szem viszonylag érzékeny, ezért lehetőleg nem, vagy csak nagyon óvatosan kell ápolni. Az 1-2 leveles állapottól (BBCH 11-12) lapos, kis sebességű, kb.3-4 km/h-s boronálás lehetséges. A háromlevelű állapottól (BBCH 13) a szemek tűrőképessége javul, és könnyen lehetséges a boronálás.

Őszi kalászos boronálása ősszel

Ha az őszi gabonát korán, szeptember végétől október közepéig vetik, még ősszel szükséges és hasznos lehet a boronálás. Főleg, ha a fekete fű és a szélszár játszik szerepet. A tavaszi műveletek általában nem hoznak kielégítő védekezési eredményt ezeknél a fajoknál, mivel ekkor már túl fejlettek, és ezért szilárdan gyökereztek. Ezeket a fűféléket csak fonalas és egylevelű állapotban lehet boronával biztonságosan szabályozni. 

Az esetleges boronálási időszakok ősszel nagyon korlátozottak lehetnek, vagy az időjárás miatt egyáltalán nem létezhetnek. Ezek alapvetően az időjárástól, a talajviszonyoktól és a gyomoktól függenek. A túl nedves talaj, a túl kevés párolgás, a tartósan harmatos állományok, a rövid nappalok és az instabil időjárás nem teszi lehetővé a boronák használatát, vagy akadályozza a biztonságos szabályozást. 

Ha a talajviszonyok túl nedvesek, kerülni kell a boronálást. Az őszi boronálás csak akkor lehet nagyon eredményes, ha a forgalom megfelelő, a talaj önthető és az időjárás fagymentes, száraz és napos. A rendszeres terület-ellenőrzés és időjárás-előrejelzés elengedhetetlen. Még novemberben is előfordulhatnak kedvező boronálási időablakok, amelyeket érdemes használni. Fontos, hogy a gabona kellően regenerálódjon a tenyészidő végéig. 

Harcoló őszi kalászosok tavasszal

Az őszi rozsnak viszonylag sekély gyökerei vannak. Ez azt jelenti, hogy érzékenyen reagál az ápolásra, különösen tavasszal. Emellett a rozs erőteljes növekedésének, valamint a hangsúlyos növényhossznak és talajtakarónak köszönhetően kiválóan elnyomja a gyomokat. Ezért a legtöbb esetben nincs szükség tavasszal boronálni.

Az őszi árpa a tavaszi növényekre is érzékeny. Az intenzív ápolást kerülni kell. A korai vetés és az ebből eredő nagyobb gyomnyomás miatt ezért lehetőleg ősszel végezzük a boronálást. Tavasszal általában egy boronamenet elegendő a talaj fellazításához és a talajművelés serkentéséhez. 

A téli tritikálé és a tönköly boronálásra közepesen érzékeny. A túl gyakori boronálást tavasszal kerülni kell, és a talajművelés végére be kell fejezni. Mindkét típusú gabona viszonylag jó és korai gyomelnyomó képességgel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a boronálás intenzitása csökkenthető.

Az őszi búza viszonylag robusztus, tavasszal a talajművelési fázis végéig boronázható. A csírázás kezdetétől a gabona boronálását általában be kell fejezni.

Nyári kalászosok gyomlálása

A nyári kalászosok közül a tavaszi búza a legérzékenyebb a boronálásra. Az ápolás után legalábbis viszonylag lassan regenerálódik. A háromlevelű állapot előtt jobb, ha egyáltalán nem, vagy csak nagyon óvatosan ápoljuk. A tavaszi árpa a fejlődés korai szakaszában jobban kompatibilis a boronálással, és kifejezetten gyors növekedésének köszönhetően a boronálás után viszonylag gyorsan regenerálódik. 

A boronatolerancia szempontjából a zab középső helyet foglal el a korábban említett fajokhoz képest. Szokása, erőteljes növekedése és növényhossza miatt a zab lényegesen jobban elnyomja a gyomokat, ami alacsonyabb boronálási intenzitást tesz lehetővé. Elvileg a nyári kalászosokra is vonatkozik, hogy a boronálást legkésőbb a csírázás kezdetéig be kell fejezni.

A kevesebb gyakran több

Főleg az újonnan érkezők használják túl gyakran a boronát tavasszal őszi kalászosokhoz, mert félnek a túlzott gyomnövekedéstől. A túlzottan magas boronálási intenzitás a növekedés gyengüléséhez vezethet, ami befolyásolja a termést. Ezen túlmenően sem ökológiai, sem gazdasági szempontból semmi értelme az utolsó elhullott csalán vagy árvácska eltávolításának a termésből. Az apróvadak, például a barna nyulak és a talajon fészkelő madarak védelmét itt is figyelembe kell venni. Ez a borona körültekintő használatát igényli. 

A gabonatermesztésben a mechanikai intézkedések mellett a gyomok csökkentését megelőző intézkedéseket is alkalmazni kell. Ide tartozik a későbbi, késő őszi vetésidő, ami a gyommagvak lényegesen alacsonyabb csírázását eredményezi. Magasabb vetési mennyiségek a korai, magas talajárnyékolás elérése érdekében, valamint a gyorsan növő és hosszú növekedésű, planofil levélhelyzetű fajták vetése magas szintű gyomirtást eredményez.

A csillagos forgókapa támogatja a boronát

A fogas boronához hasonlóan a csillagkapa is sorfüggetlenül működik. A gördülő csillagok körülbelül 10 cm-re vannak egymástól. A kanálszerű hegyű, függőlegesen a talajba fúró hengeres szerszámok kéregbontó és -lazító hatást érnek el. 

A csillagkapa különösen hatékony sáros, kérges, vályogos és agyagos talajokon. Működési módjukból adódóan a gyomnövényeket elsősorban meglazítják, sőt néha gyökerestül is kitépik. A csillag-forgókapa azonban gyakran egy menettel nem tudja megközelíteni a fogas borona ellenőrzési sikerét. De ideális kiegészítője lehet a boronának.

Ennek a technológiának egy jó alkalmazási területe a gabona. A téli gabonaállományok, különösen az agyagos és agyagos területeken, tavasszal iszaposak vagy kérgesek lehetnek. Ezzel gyorsan a korlátok közé szoríthatja a fogas boronát. Itt tavasszal az első lépés a csillag-forgókapa használata. Második lépésben a gyomokat a fogas boronával könnyen ki lehet tépni és szabaddá tenni, hogy kiszáradjanak. Pozitív mellékhatása a talaj levegőztetése, ami elősegítheti a termés növekedését. Ráadásul a kanálszerű fogak sokkal jobban bedolgozzák a trágyát, mint a borona.

A csillagkapa viszonylag nagy, 15 és 20 km/h közötti sebességgel hajtható. E nagy tempó ellenére, vagy talán éppen ezért a kultúravédelem meglepően jó, még a kultúra érzékeny korai szakaszában is. A csillagkapa elvileg más kultúrákban is használható, például hüvelyesekben, cukorrépában és kukoricában. A csillagos rotációs kapa kevésbé alkalmas laza homoktalajra, mivel alig törik ki a talaj összefüggő részei. Ismételt áthaladással a gép túl mélyen dolgozik, ami károsodást és növekedési zavarokat okozhat. A mélység korlátozása érdekében a csillaggörgős kapán támasztókerekeknek kell lenniük. Egyes gyártók hidraulikus nyomásszabályozást is kínálnak a görgőcsillagokon a talajviszonyokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében.

Gabonafélék gyökérnövényként

Elvileg a gabona gyökérnövényként is termeszthető. A gabonában lévő kapáló rendszerrel nagyobb gyomirtási siker érhető el, mint egy tiszta boronarendszerrel. Ezt mutatták az LWK Alsó-Szászország négyéves tesztjei. A kapálásnak vannak előnyei, különösen agyagos talajokon, ahol a fogas borona a feliszapolódás és a kiszáradás miatt gyorsan elérheti határait. 

De homokos talajon is alapvetően lehetséges a kapáló rendszer. A gabona aprítása jól kiegészíthető egy utólagos fogas boronával is. Amint azt az LWK Alsó-Szászország eredményei mutatják, a szabályozás sikere javítható, ha a fellazított vagy levágott gyomokat jobban kiszabadítjuk a talajból, és gyorsabban kiszáradnak. 

A gyakorlatban a 25 cm-es szemsortávolság megduplázása hatékonynak bizonyult. A kamera- vagy RTK-vezérlésű csoroszlyakapák megkönnyítik a kapálási munkát, ha a sortávolság szűk, és csökkenti a vezető terhét. Gabonaaprító rendszerben hosszabb időablak van az aprítás alkalmazására, mivel a darabolást szükség esetén még a gabona késői kihajtásáig lehet végezni. Ez különösen akkor jelenthet előnyt, ha az instabil időjárási viszonyok késleltették a kapálási műveleteket. 

Általában a lehető leglaposabbra kell vágni. Azonban mindig garantálni kell azt a célt, hogy a gyomokat a teljes területen levágják. A túl mélyen végzett művelés kerülendő, mert egyrészt a magvak nagyobb eséllyel kelnek ki, másrészt sok nedves talaj kerül a felszínre, ami negatívan befolyásolja a talaj vízháztartását. Ezenkívül megnő az erózió veszélye.

A vetési és kapálási technológiát össze kell hangolni

Figyelembe kell venni, hogy a vetési és kapálási technológiát össze kell hangolni, és az eljárási költségek viszonylag magasak. A gyakorlatban az aprítás általában 6 m munkaszélességnél történik. Ennek megfelelően a fúrást ezután 6 m munkaszélességben kell elvégezni. Az eljárás költségei nagyon magasak egy boronarendszerhez képest. 

Néhány gyártó azonban ma már érdekes megoldást kínál arra, hogy 6 m munkaszélességű, 3 m-es vetéstechnológiával kivett gabonát lehessen aprítani. A kapán lévő tolókeret-kombináció bonyolultabb kialakítása és a második kamrás technológia szükségessége miatt a magas beszerzési költségekkel is számolni kell. A 6 m-es forgóborona-fúró kombináció magas költségei azonban megszűnnének, és szükség esetén az ehhez szükséges erős és nehéz traktor is megszűnne.

Érdekes kompromisszumot jelent a fent leírt csillagkapa és fogas borona kombinációja. Az LWK Alsó-Szászország vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy ez a kombináció majdnem ugyanolyan magas szintű ellenőrzési sikert ért el a gabonában, mint a gabonakapáló rendszer. A hozamban alig volt szignifikáns különbség a két módszer között. Ráadásul ezzel a rendszerrel nagy területteljesítmény érhető el, és a beszerzési költségek is alacsonyabbak. Ezenkívül a szerves trágyák is viszonylag egyszerűen bedolgozhatók a csillagkapával. 

(Forrás: dlg.org)

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

A valóság és a sci-fi között: Mi áll az autonóm mezőgazdaság útjában?

2024.11.09.

Craig Rupp, a Sabanto vezérigazgatója és az autonóm gazdálkodás egyik úttörője osztotta meg nézőpontját az autonómia gyakorlati realitásairól a mezőgazdaságban a futurefarming.com olvasóival. Mint az elsők egyike, aki autonóm traktorokból álló flottát üzemeltetett, Rupp egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy miért lehet egy szabványos autonóm traktor gyakran hatékonyabb, mint egy dedikált szántóföldi robot. Feltárja az autonóm gazdálkodás valóságát, és azt, hogy mit jelenthet ez a mai gazdák számára.

Mérje meg a burgonyáját digitálisan: Az AVR osztályozó rendszere forradalmasítja a betakarítást

2024.11.09.

A belga gépgyártó AVR Machinery osztályozó mérőrendszert vezet be a Puma 4.0 önjáró burgonyabetakarító gépen. Egy kamerarendszer segítségével a burgonya azonosítható és mérhető, így a gazdák betekintést nyerhetnek a burgonya terméshozamába.

Nyílt napra várják a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán az érdeklődőket

2024.11.09.

Nyílt napot tart a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen.

Robotujj tapinthatja ki, érett-e már a szőlő

2024.11.09.

A szőlőszüret forradalmasítása érdekében a Queen Mary University of London (QMUL ) kutatói az Extend Robotics céggel és a Saffron Grange szőlőbirtokkal együttműködve új robotszedőket tesztelnek. A projekt középpontjában egy fejlett érzékelőkkel és mesterséges intelligenciával felszerelt robotrendszer kifejlesztése áll.

A ciroklikőr tudnivalóiról beszélt egy ruandai vállalkozó

2024.11.09.

A banánbort ciroklikőrtől csak egy lépés választja el – és ezt a lépést Justin Faida 2019-ben megtette.

A magyar kertészeti ágazat 20 év alatt sem érte el az EU átlagos integrációs szintjét

2024.11.09.

A kertészeti ágazat jövőjének kulcskérdése a szervezettség és a hatékonyság növelése.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás