A magyar-USA kettős adóztatási egyezmény megújításán dolgoznak

A 2025-ös költségvetés benyújtásával egyidejűleg Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumban már „megvan a forgatókönyv, hogyan lehet újra életre hívni” az USA által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt – írta elemzésében a Niveus Consulting Group.

Korábban a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is utalt arra, hogy egy nagy magyar-amerikai megállapodást terveznek jövőre, melynek a kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezmény is a része lesz. Ezzel kapcsolatosan viszont nem árt az óvatosság, ugyanis az egyezmény újbóli felélesztése nem egyszerű, akár éveket is igénybe vehet. Az első egyeztetésekkel amúgy is biztosan meg kell várni Donald Trump USA-elnök hivatalba lépését, amely jövő január második felében várható. Az Adózóna cikkét szemléztük.

Mindenesetre az esély most bizonyosan nagyobb egy újbóli egyezményre, mint amilyen a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt volt – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Mikor lehet újra adózási egyezményük?

Most, hogy felcsillant a remény, nem árt az óvatosság: speciális jogtechnikai trükkökkel esetleg fel lehet éleszteni az egyezményt – amire Varga Mihály is utalt – ugyanakkor ennek átfutása bizonyosan időt vesz igénybe, ezért a Niveus Consulting Group várakozásai szerint még 1-2 évig biztosan nem reménykedhetünk az egyezményi védőhálóban. És ha újra lesz is egyezményünk, a befektetői bizalom visszaépítése még további időt vehet igénybe – jegyezte meg Bagdi Lajos

Milyen pozitív hatása lenne, ha újra lenne egyezményünk az USA-val?

Egy új amerikai-magyar adózási egyezmény jelentős hatással lenne mind a magánszemélyekre, mind a vállalkozásokra, akik a két ország között végeznek tevékenységeket. Az ilyen egyezmények célja általában az, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, védelmet nyújtsanak a jövedelem kétszeri megadóztatása ellen, és elősegítsék a gazdasági együttműködést.

Ha újra életbe lépne egy ilyen egyezmény, az előnyök közé tartozhatna:

1. Adóteher csökkenése: A magánszemélyek és a cégek számára csökkenhetne a kifizetendő adóterhek mértéke, mivel az egyik országban befizetett adók az egyezmény erejénél fogva beszámíthatók lennének a másik országban.
2. Befektetések ösztönzése: Könnyebbé válna a befektetés Magyarországon vagy az Egyesült Államokban, mivel az adózási bizonytalanság csökkenne.
3. Adminisztratív egyszerűsítés: Az adóhatóságok közötti együttműködés javulhatna, egyszerűbbé téve az adóbevallási folyamatokat és az információcserét.
4. Jövedelemforrások védelme: A magánszemélyek számára (például munkavállalók, nyugdíjasok) kedvezőbb adózási feltételek jöhetnének létre, különösen a határon átnyúló jövedelmek esetében.

Miért rossz az egyezmény nélküli időszak Magyarország számára?

A jelenlegi helyzetben, ahol a két ország között nincs érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, sokkal költségesebb és problémásabb a nemzetközi jövedelmek kezelése, különösen az adójogi és adminisztratív nehézségek miatt – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group partnere.

A jelenlegi helyzetben az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése miatt az USA-ból származó bevételek főszabály szerint 30%-os forrásadó alá esnek, ugyanakkor természetesen az amerikai belső szabályok alapján vannak kivételek. 

Nehéz és költséges megoldások

Ami bizonyos, hogy az USA-ból származó osztalékra kivetik a forrásadót, amely szembeállítható a magyar adóval (de Magyarországon is kell egy minimális adót fizetni). Megoldásnak tűnhet, hogy az adóztatás alá eső tranzakciókat átvigyék egy másik országba, amelynek van egyezménye az USA-val, és amely nem engedi, vagy korlátozza a forrásadóztatását. 

Ez azonban a Niveus Consulting Group tapasztalatai szerint egy nehéz és költséges folyamat, mivel az ottani szabályok ismerete elengedhetetlen, ráadásul jelentős költség is keletkezik ezen tranzakciók „migrálása” során - fogalmazott.

Az egyezmények egyúttal a gazdasági kapcsolatok elismerésére és stabilizálására is szolgálnak, ennek hiányában a befektetők megriadhatnak a magyarországi invesztíciótól, ahogyan erre számos példát is láttunk (pl. az adótervezésre létrehozott struktúrák közül sokat áttettek más országokba, amely adóbevétel kiesést is eredményezett Magyarország számára) – zárta gondolatait Bagdi Lajos.