A magyar szarvasmarhatartókat kérte helyzetelemzésre a Magyar Állattenyésztők Szövetsége

A magyar szarvasmarha-tenyésztési mutatóink büszkeségre adnak okot, a tenyészállatok határon innen és túl is keresettek. Ez a tenyésztők és tenyésztőszervezetek közös munkájának eredménye. A sikeres folytatás nagyban függ attól, hogy az agrárkormányzat mennyivel emeli a tenyésztési támogatások keretét 2025-ben. Ez az idei év egyik nagy kérdése a szarvasmarha ágazatban.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége írta meg a részleteket, ezt az anyagot szemléztük.

Az elmúlt évek tendenciáját követve egyre inkább a nagyüzemek kerülnek előtérbe – véli Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének (MTE) elnöke. A magyar tarka szarvasmarhát tartók jelentős része családi gazdaság keretei között dolgozik, és gyakran tapasztalják azt, hogy aki nem termel legalább 2000 kg tejet 1-2 naponta, ahhoz ki sem mennek a felvásárlók. Ez a szomszédos Ausztriában egyáltalán nem jellemző. 

Amennyiben nem változtatunk ezen, a hazai családi gazdaságokból származó termékek eladhatósága megkérdőjelezhető lesz a jövőben. Ugyan a közelmúltban támogatással alakultak termelői szövetkezetek, de néhány kivétellel nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az elnök az őshonos támogatást nagyon hasznosnak tartja, de úgy gondolja, tudatosítani kellene a magyartarka-tartásra vágyókban, hogy bizonyos tenyésztési feltételeknek (ivadékvizsgálat, tenyésztési program betartása, pontos adatszolgáltatás) meg kell felelni, ami nem kis feladat. A másik oldalban pedig azt, hogy mekkora nehézséget okoz az állattartóknak a kifizetések csúszása.

Fontos volna az élelmiszer-infláció csökkentése. Havi bontásban 2024-ben az élelmiszereket érintő kiadások családonként 104 ezer forintról 196 ezer forintra ugrottak - fogalmazott.

Az év első felében jellemzően csökkenni szokott a nyers tej felvásárlási ára – osztotta meg tapasztalatát Antal Gábor, a Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének elnöke, aki ennek ellenére pozitív szaldós évre számít a tejtermelésben. A tejfeldolgozók szinte kivétel nélkül pályáztak a tavaly év végén megnyílt fejlesztési támogatásokra – tájékoztatott Harcz Zoltán. 

Ahhoz, hogy a tavalyinál jobb éve legyen 2025-ben a magyar tejtermelőknek, Harcz Zoltán szerint csökkenni kellene az élelmiszer-inflációnak, a reálkereseteknek pedig növekednie, ennek hatására emelkedhetne a kereslet. Az is fontos, hogy a lehető legkevesebb tejterméket importáljuk dömpingáron. Az uniós előrejelzéseket tekintve felemás a kép. A stabilitás részleges visszatérésére utaló pozitív jelek mellett komoly kockázatot jelentenek az időjárási anomáliák, az állatbetegségek terjedése és az akadozó nemzetközi kereskedelmi környezet. Aggodalomra ad okot az elektromos autókra kivetett uniós vámokra adott kínai válasz, amik nagy valószínűséggel érinteni fogják az EU tejtermékexportját is.

Nehéz lesz kigazdálkodni a nagyobb béreket

A bérmegállapodás, vagyis hogy 2025 és 2027 között 36 százalékkal emelik a minimálbért, Szakács Attila szerint nagy terhet tesz az állattenyésztő vállalkozásokra, mivel a bevételeik ilyen arányú növelésére kis esélyt lát. Az Angus Kft. ügyvezetője és a Kárpáti Borzderes Egyesület tenyésztésvezetője szerint az álomszerű, hogy 3 év múlva a jelenleginél 35-40 százalékkal magasabb áron tudják értékesíteni állataikat. Emiatt az állatjóléti, AKG-, ÖKO- és egyéb plusztámogatások még akkor is sokat számítanak egy gazdaság életében, ha az ezeknek megfelelésnek is plusz költségei vannak.

Mikó-Baráth Máté húshasznú magyartarkákat tart. A tavaly ősszel beadott telepmegújítási pályázatában istállóépítés, kezelőfolyosó-rendszer, digitalizáció és gépek beszerzése szerepel. Nagyon várja a pozitív döntésről szóló határozatot, és bízik abban, hogy nem fognak elszállni a beruházási költségek. A forint gyengülése sajnos nem ezt vetíti előre - írta a cikk.

Szervestrágyázás nélkül nincs gyepgazdálkodás

Az állandósult nyári hőstressz mellett a Natura 2000 és a védett gyepterületek sokak szerint túlzott védelme általánosan nehezíti a gazdálkodók életét. A gyepek tápanyag-visszapótlása évtizedek óta tilos, ami érthetetlen. Érdemes lenne újragondolni néhány túlzó előírást, a gyepek valódi védelme érdekében – vélekedett Kanyar Roland, a Hubertus Kft. állattenyésztési ágazatvezetője. Amennyiben a szervestrágyázást, vagy átgondolt, szakmailag megalapozott műtrágyázást lehetne végezni a védett területeken, az jobb eredményt hozna, mint a kezelések teljes tiltása. A korlátozások miatt sok helyen a nemes füvek kipusztulnak, átveszik a helyüket a gyomok és a cserjék, melyek rontják a legeltetés jövedelmezőségét – hívta fel a figyelmet Papp Sándor, az Abaúji Papp Charolais Kft. tulajdonosa.

Tájékoztatni kell a fogyasztókat

Harcz Zoltán szerint a változó fogyasztói szokások tejipari lekövetése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása az egész termékpálya érdeke, emiatt az eddigieknél nagyobb erőforrásokat kell fordítani a vásárlói tudatformálásra, különösen a növényi alapanyagból előállított utánzatok kapcsán. A szélsőséges zöld ideológiák miatt több helyen leépítik az állattenyésztést. Több országban kísérleteznek műhúsok előállításával, de senki nem tudja, azoknak milyen hatása van az emberi szervezetre - zárult az írás. A teljes cikket a Magyar Állattenyésztők Lapjának januári számában lehet elolvasni.