A magyar gyümölcstermelők fele eltűnhet a versenyképességi kihívások miatt

A következő években jelentős csökkenés várható a magyar gyümölcstermő területeken, mivel az ágazat komoly versenyképességi problémákkal küzd. A FruitVeB és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzése szerint a gyümölcstermelők jelentős része nem képes lépést tartani a versennyel, ami a termelési színvonal több évtizedes lemaradását tükrözi.

Magyarországon a gyümölcsültetvények területe az elmúlt évtizedben nagyjából 80 ezer hektár körül stabilizálódott, de a terméshozamok jelentős ingadozást mutatnak. Az időjárási károk és az elöregedett ültetvények miatt 2020-ban és 2022-ben a termés alig haladta meg az 500 ezer tonnát, míg jobb években, mint 2014-ben és 2018-ban, ez az érték meghaladta az egymillió tonnát. A termés ilyen mértékű ingadozása piacilag kezelhetetlen, mivel a termelők képtelenek stabil piaci kapcsolatokat fenntartani. A gyenge terméshozamú években a meglévő piacokat sem tudják kielégíteni, míg a bőséges termés idején a felesleg eladhatatlan marad.

Az ágazat termelési potenciálja az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, mivel a meglévő ültetvények elöregedtek, és nem történt meg a szükséges megújulás. A legnagyobb visszaesés azokban a fajokban történt, amelyek nagy szaktudást, tőkét és munkaerőt igényelnek, például a málna, szeder, fekete ribiszke és köszméte esetében, amelyek termesztése szinte teljesen megszűnt. Az alma, körte és őszibarack termelése szintén jelentős visszaesést mutat, noha ezek az EU legfontosabb gyümölcskultúrái közé tartoznak.

Egyedül a dió, bodza, szamóca, cseresznye és kajszibarack mutatott némi növekedést, főként piaci pozícióiknak és jövedelmezőségüknek köszönhetően. Azonban a munkaerőhiány és az időjárási káresemények ezen kultúrák fejlődését is akadályozzák. Az összes többi gyümölcsfaj termelési volumene stagnál vagy enyhén csökken.

A hazai gyümölcstermesztés hatékonysága az elmúlt két évtizedben nem javult jelentősen. A termelés színvonala gyakran még az 1980-as évek szintjét sem éri el. A problémák egyik fő oka, hogy a magyarországi ültetvények jelentős része öntözetlen, hatékony fagyvédelemmel pedig csak néhány ezer hektár rendelkezik.

A hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület közel fele elavult, 25-30 százaléka nem elég hatékony, de fejleszthető, míg csupán 25-30 százalékuk tekinthető igazán versenyképesnek. Az ágazat fejlesztéséhez elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása, beleértve az intenzív termelést, automatizálást, gépesítést és precíziós technológiákat.

Az ágazat gyenge versenyképessége miatt elkerülhetetlennek tűnik, hogy a következő években a korszerűtlen ültetvények és a gyümölcstermelő vállalkozások jelentős része eltűnjön a piacról. Ez a terület harmadának elvesztését, valamint a gyümölcstermelő vállalkozások akár 30-50 százalékának megszűnését is jelentheti. A versenyképesebb, fejlesztésre képes vállalkozások azonban elfoglalhatják a kieső árualap okozta piaci űrt.

A magyar gyümölcstermelők számára a legnagyobb kihívásokat a munkaerőhiány, az időjárási káresemények, valamint a növényvédőszerek kivonása és az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági előírások jelentik. A fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai gyümölcstermelők versenyképesek maradjanak az európai piacon, ahol a vevők egyre nagyobb minőségi követelményeket támasztanak, és egyre alacsonyabb árakat követelnek.

Az ágazat jelenlegi helyzetének javítása érdekében kulcsfontosságú a szabályozási környezet módosítása, amely lehetővé tenné a szürkegazdaság visszaszorítását és a gyümölcstermelők számára kedvezőbb adózási feltételek kialakítását. Az áfacsökkentés például jelentős segítséget nyújthatna a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak.

A gyümölcstermelők számára a jövő kulcsa a hatékonyság növelése és a modernizáció. Csak így lehetnek képesek helytállni a versenyben és megőrizni pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacokon.