A magyar agrárexport 134,8 százalékkal, az egyenleg 104,5 százalékkal bővült 12 év alatt

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az elmúlt 12 évben az agrárexport és az egyenleg látványosan növekedett: az előbbi 134,8 százalékkal, az utóbbi 104,5 százalékkal bővült. 2022 első három hónapjában is folytatódott ez a tendencia, az agrárexport 3 051,7 millió euró volt, 15,8 százalékkal haladta meg a 2021 azonos időszakában mért értéket. 

Az agrárimport 24,5 százalékkal (2 069,7 millió euró), a külkereskedelmi többlet 1 százalékkal nőtt 2021 január-márciusához képest. 2022 első három hónapjában az agrártermékek 982,0 millió eurós külkereskedelmi többlete jelentős mértékben hozzájárult a nemzetgazdaság hiányának mérsékléséhez – írta az Agrárminisztérium.

Ezek húzzák az exportot, valamint az agrárimport növekedését

Az agrárexport növekedése meghatározóan a növényi olajok, az italok, szesz, ecet, olajos magvak és a repce forgalmának tudható be. 2021 január-márciusához képest leginkább a kukorica, az egyéb növényi termékek (dugvány, oltvány) és az élő állatok (szarvasmarha) kivitele csökkent. Az agrárimport idén január-márciusi növekedésében döntően az olajos magvaknak, a gabonaféléknek és a húsoknak van szerepük, míg az élő állatok, a dohány és a feldolgozott dohánypótlók behozatala csökkent az előző év azonos időszakához képest – áll a közleményben.

„Legnagyobb exportpiacunk továbbra is Németország, ezt követi Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország. Magyarországra elsősorban Németországból, Lengyelországból, Hollandiából, Szlovákiából és Ausztriából érkeznek agrártermékek” – közölte az Agrárminisztérium.

Nem érheti hátrány a magyar gazdákat a harmadik országokból beérkező import termékek miatt

Az európai gazdáktól megkövetelt szigorú termelési előírásokat ki kell terjeszteni a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékekre – közölte Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács júniusi ülésén Luxemburgban. A miniszter szerint a klímaváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség védelme és a szennyezések visszaszorítása globális ügy, így egyértelmű, hogy ezeket a kihívásokat hatékonyan csak globális szinten lehetséges kezelni. Ezért nem elegendő pusztán az Európai Unió mezőgazdaságát fenntarthatóbbá tenni, hanem a harmadik országoknak is ki kell venniük a részüket a közös erőfeszítésekből. A világ többi része nélkül az EU egyedül nem lehet sikeres a globális környezeti kihívások kezelésében, teremtett világunk értékeinek megőrzésében - fogalmazott Nagy István az Agrárminisztérium híre szerint.

Ezért az uniós egészségügyi és környezetvédelmi termelési előírásokat ki kell terjeszteni a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékekre. E nélkül ugyanis félő, hogy a Zöld Megállapodás - Green Deal végrehajtása miatt Európában bekövetkező terméscsökkenést a harmadik országokból érkező olyan import termékek fogják pótolni, amelyeket jóval kevésbé fenntarthatóan és jóval nagyobb ökológiai lábnyomot hagyva állítottak elő – tette hozzá. Nagy István arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az EU nevében megkötésre kerülő szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásai során legyen tekintettel az európai gazdák versenyképességére.