A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) valamint a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) új tanulmányában sürgeti a döntéshozókat azzal, hogy hagyjanak fel az alföldi vízkészleteket és lakosságot veszélyeztető békési palagáz-projekttel (Corvinus-projekt). A tanulmány részletesen bemutatja a nemzetgazdaságilag kiemelt és gyorsan jóváhagyott beruházás hátterét, jelenlegi állapotát, várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait, ezért hazai palagázkitermelés nélkül kivitelezett importgáz-függőség csökkentésre szólít fel.

Az MTVSZ már 2022 nyarán jelezte, hogy a békési régióban lévő palagáz mező kitermelése környezetszennyezéssel járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését.  Januárban  a palagáz (homokgáz) kitermelés mégis elkezdődött, már a második kutat fúrják. A Greenfo anyagát szemléztük.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) valamint a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) új tanulmányában sürgeti a döntéshozókat azzal, hogy hagyjanak fel az alföldi vízkészleteket és lakosságot veszélyeztető békési palagáz-projekttel - képünk illusztráció

Így látják a természetvédő szövetségnél

“A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűk látókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek” – mondta Botár Alexa, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

A cikk szerint a hazai – Békés megyében 3,5-4,5 kilométer mélybe zárt – palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert - írták. 

Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való  minél gyorsabb átállásban  rejlik” – mondta Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.

A tanulmány részletei és céljai

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a CEE Bankwatch tanulmánya a békési magyar palagáz kitermelésére létrehozott Corvinus-projekttel foglalkozik. A két szakmai civil szervezet szerint a projektnek jelentős a kockázata, különös tekintettel a terület vízkészleteire, ami a román határ közelsége miatt akár határon átnyúló vízhiányt vagy felszín alatti vízszennyezést is eredményezhet. Továbbá, mivel a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, ezért a nyilvános áttekintése nehezített, a projektről alig volt nyilvános információ - fogalmaztak.

Hatásvizsgálata ismeretlen, a helyi lakosokat pedig annak ellenére, hogy nagymértékben érintik a projekt környezeti, gazdasági illetve társadalmi hatásai, az MTVSZ tudomása szerint  gyakorlatilag kihagyták a döntésből és nem kaptak érdemi tájékoztatást - írták.

Magyarországon a hidraulikus (réteg)repesztéssel (fracking) kapcsolatos magas kockázatok leginkább az édesvíz készleteket érintik.

A repesztőfolyadék mélyben maradó része illetve a felszínen nem megfelelően tárolt vagy kezelt folyadék a felszíni illetve a felszín alatti vízkészleteket beszennyezheti, súlyosan veszélyezteti. Emellett a klímaváltozás miatt egyre szárazabbá váló Békési régió még meglévő víztartalékainak terhelésével a Corvinus projekt hozzájárulhat a környék vízre támaszkodó, határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához - írták.

Hazai palagáz-térkép:

A szín nem medencealjzat mélységét és kiterjedését jelzi, nem a palagáz-készlet kiterjedését. Minél hidegebb-kékebb a szín, annál mélyebben van a medencealjzat és azon belül a lehetséges palagáz: világoskék: mintegy 3-4 km, sötétkék: nagyjából 5-7 km. Nyolc lehetséges helyszín, extra bizonytalan készletbecslés. Forrás.

A magyarországi palagáz-térkép - Forrás: mtvsz.hu

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Makói hagyma: végleg befellegzett neki vagy van még jövője?

2024.10.15.

Az egykor világhírű makói vöröshagyma termesztése az elmúlt évtizedek során drámai mértékben visszaesett. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, napjainkban alig néhány tucat hektáron foglalkoznak vele. A háttérben számos gazdasági és infrastrukturális probléma áll: az öntözés hiánya, a magas termelési költségek és az import versenytársak dominanciája mind hozzájárultak a hagyományos magyar hagyma háttérbe szorulásához.

Medve miatt aggódnak Bajót lakosai, veszélyesek most a környék erdői

2024.10.15.

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajót község önkormányzata hívta fel a figyelmet arra, hogy medve jelenlétét észlelték a környéken.

Magyar marhahúspiac: kevesebb vágás, növekvő export, dráguló árak

2024.10.15.

A globális marhahúspiac dinamikus változásokat mutat, amelyeket a helyi termelési trendek, fogyasztási szokások és export-import mozgások formálnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar fejleményeket az agrárpiaci jelentések alapján.

Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni

2024.10.15.

Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.

Dráguló borok, növekvő borexport – mi áll a háttérben?

2024.10.15.

A borpiacon jelentős áremelkedés figyelhető meg, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacot érinti. A magyar borászatok sikeresen növelték exportjukat, különösen a fehérborok és a lédig borok iránt nőtt meg a kereslet. Eközben az import is erősödött, jelezve, hogy a borpiac dinamizmusát továbbra is az egyre diverzifikáltabb fogyasztói igények mozgatják.

Szilvaválság az unióban? Nézze meg, hogyan teljesít Magyarország!

2024.10.15.

A szilvatermesztés Európa-szerte nehéz időszakon megy keresztül: a tavaszi fagykárok és az időjárási szélsőségek érezhetően visszavetették a termést. Az Európai Unió több országában is csökkent a betakarított szilvamennyiség, míg a magyar piac kisebb növekedést mutatott, de a szélsőséges időjárás nálunk is gondot okozott. Az export-import adatok tükrében jól látható, hogy a szilvapiac dinamizmusa jelentős mértékben függ a globális kereskedelem változásaitól.

Partnerhírek
Partner

Földmunkához és erdészeti feladatokhoz Valentini Antonio erdészeti zúzók és marók

2024.10.14.

A Hergon Plus Kft. 2022-ben kezdte meg az olasz Valentini Antonio gépek forgalmazását. Kínálatukban a gyár teljes portfóliója elérhető, úgymint a mezőgazdasági felhasználású talajmarók, forgóboronák, szárzúzók és kultivátorok, valamint kőzúzók és az erdészeti célú gépek is.

Partner

Szárbontás az AÖP tükrében

2024.10.10.

A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 20 kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 20 kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 26 univerzális kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 26 univerzális kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 3.400 hirdetés 108 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás