A közepes gazdaságok előretörése: Új korszak a magyar agráriumban?

Ezzel szemben a gyümölcsösök és a gyepterületek esetében eltérő szerkezet jellemző. A gyümölcsösöknél a 20-50 hektáros gazdaságok dominálnak, míg a gyepterületeknél a 100-300 hektárosak.

Az elmúlt években a legkisebb (0-1 és 1-5 hektáros) és a legnagyobb (1200 hektár feletti) birtokméretű gazdaságok száma folyamatosan csökkent. 2013-ban például az 1200 hektárnál nagyobb területek még 1,1 millió hektárt tettek ki, ez 2023-ra mindössze 338 ezer hektárra zsugorodott. Hasonlóan, az 1 hektár alatti területek aránya is csökkent, jelenleg mindössze az összes mezőgazdasági földterület 0,2 százalékát adják.

A földtulajdonlás szerkezetének változásai mögött több tényező is áll, beleértve a támogatási rendszerek átalakítását és a jogszabályi környezet módosításait. A 2013-ban bevezetett földtörvény korlátozza a földszerzést, 300 hektárban maximalizálva a megszerezhető területet és 1200 hektárban a birtokmaximumot.

A szántóföldi gazdaságok átlagos birtokmérete az utóbbi években nőtt, 2023-ban 29 hektárra, amely 2013-hoz képest 45 százalékkal nagyobb. Regionális különbségek is megfigyelhetők: Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben művelik a legtöbb szántóterületet, azonban az átlagos birtokméret ezekben a régiókban az országos átlag alatt marad.

A különböző művelési ágaknál is tapasztalható a birtokok koncentrálódása. Például a gyepek átlagos területe 13,6 hektárról 14,7 hektárra, a gyümölcsösöké 1,9-ről 3,4 hektárra, míg a szőlőterületeké 1,0-ről 2,2 hektárra nőtt az elmúlt tíz év során.