A kormány teljesen átalakítja a 2026-as adózásunkat - mindenki kapaszkodjon, érthetően összefoglaltuk a részleteket

Az új, 2026‑ra szóló adótörvénycsomag egyszerre ötvözi a hosszú távú fiskális stabilitás megteremtését és a családok támogatását, miközben szigorítja a visszaélések lehetőségét. A kormány célja világos: biztos bevételekre támaszkodva ösztönözni a gazdasági növekedést, és közben erősíteni a demográfiai és társadalmi célkitűzéseket. Cikkünkben négy nagyobb tematikai blokkra bontva mutatjuk be a legfontosabb változásokat, ezúttal kevésbé listaszerűen, és részletekkel gazdagítva.

1. Extraprofitadó: végleges keretek és hosszú távú kiszámíthatóság

A rendeleti úton bevezetett extraprofitadó – melyet a kormány 2022 óta alkalmaz a kiemelkedő hozamokra szert tevő ágazatokban – most törvényi formát ölt. Ez azt jelenti, hogy a bankokra, kiskereskedelemre és energetikára kivetett különadók nem csak átmeneti intézkedésként, hanem állandó elemeként maradnak meg a hazai adórendszernek. A kormány számításai szerint az adónemekből származó bevétel 2026‑ban is mintegy 530 milliárd forintot tesz ki, amelynek legnagyobb részét – 180 milliárdot – a bankszektor, míg 130 milliárdot a kiskereskedelmi láncok adják majd. Ugyanakkor a minisztérium ígéretet tett arra, hogy az extra terheket idővel fokozatosan mérsékli: a „Robin Hood‑adó” kulcsát eredeti 31 %-ra csökkentik, és néhány, beruházásorientált ágazat, például a víziközmű-szolgáltatók, teljes mentességet kapnak. A törvényi keretek bevezetése nyilvánvalóan a kiszámíthatóságot hivatott növelni a vállalatok számára, hiszen többé nem a mindenkori kormányrendelet határozza meg a tehernövekedést, hanem egy parlamenti szavazással jóváhagyott jogszabály.

2. Személyi jövedelemadó‑mentesség: új esély a családoknak

Az egyik leglátványosabb újdonság az szja‑mentesség beemelése a magyar adótörvénybe, amely különösen a gyermeknevelő családokat célozza. A kormány négy külön jogszabályban szabályozza, miként válik adómentessé a csed (csecsemőgondozási díj), a gyed (gyermekgondozási díj) és az örökbefogadói díj: 2025. július 1‑től ezek a juttatások teljes egészében adómentesek, ami ebben az évben mintegy 10 milliárd, jövőre további 15 milliárddal növeli a családok nettó jövedelmét. Ezzel párhuzamosan háromgyermekes anyák számára 2025. október 1‑től életre szóló szja‑mentességet vezetnek be, amely első évében mintegy 50 milliárd forintos, majd 2026‑ban további 200 milliárdos terhet vehet le a családi költségvetés válláról. A kétgyermekes anyák sorra következnek: 2026‑tól a 40 év alattiak, 2027‑től a 40–50, majd 2028‑tól az 50–60 év közöttiek, végül 2029‑től a 60 év felettiek is teljes mentességre jogosultak – ez a lépés 2026‑ban már önmagában 120 milliárd forintnyi könnyítést jelent. Az első becslések szerint 2026-ban mintegy 350–410 ezer, 2029-re pedig akár egymillió jogosultat érhet el az új rendszer, amely így nem csupán egyszeri fiskális kiigazítás, hanem valós, hosszú távú családtámogatási program.

3. Szociális hozzájárulási adó: a visszaélések elleni pajzs

Amint az családi kedvezmények bővülnek, a kormány szigorúan lép fel azokkal szemben, akik visszaélésekkel próbálnák kiaknázni az új mentességeket. Az idén napvilágot látott esetek – amikor például nyugdíjas, négygyermekes nők „papíron” magas bérrel lettek bejelentve, valójában azonban sem a munkavégzés, sem a teljes járulékteher nem valósult meg – világosan mutatták a szabályozás gyenge pontjait. Ennek orvoslására bevezetik azt a rendelkezést, hogy az átlagbér négyszeresét (jelenleg mintegy 2,5 millió forintot) meghaladó jövedelem után kötelező a 13 %-os szochót fizetni, akkor is, ha az adott személy más jogcímen mentességet élvez. Ezzel a lépéssel a jogalkotó nemcsak az adóelkerülés eszközeit zárja le, hanem erősíti is a rendszer átláthatóságát: a NAV innentől nem egyedi ügyekben, hanem egyértelmű, mindenki számára követhető szabályok mentén járhat el.

4. Fogyasztásélénkítés és gazdasági kilátások

A csökkenő adóterhek a családoknál hagynak több pénzt, ami elvileg gerjesztheti a belső fogyasztást. Gerlaki Bence államtitkár szerint a lakosság többletjövedelme hozzájárulhat a kormány által kitűzött 2025‑ös gazdasági növekedési célok eléréséhez, ám hangsúlyozza: a magyar háztartások óvatossági motívuma továbbra is erős, így nem biztos, hogy a többlet teljes egészében elkölthető. A kiskereskedelmi forgalom ingadozásai is ezt tükrözik. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások számára kedvező, 18 millió forintról 12 millióra emelt áfamentességi határ is végleges szabályt kap, ami szintén élénkítheti a vállalkozói kedvet. Az adótörvénycsomag megfelelő egyensúlyra törekszik: egyrészt biztos bevételi forrást teremt, másrészt annyi ösztönzést hagy a gazdasági szereplőknél, hogy ne vonjanak vissza beruházásokat, hanem tovább bővítsék tevékenységüket.

Összefoglalva, az új adótörvény hosszú távra állítja stabil alapokra az extraprofitadókat, miközben jelentős és fokozatos családtámogatást épít be a magyar adórendszerbe. A szochó-szabályok szigorítása révén csökkenhetnek a visszaélések, a kiterjesztett áfamentesség és szja-mentesség pedig élénkítheti a fogyasztást és a vállalkozói kedvet. A részletekről és a finomításokról az őszi parlamenti ülésszakon születnek majd végleges döntések, de az irány világos: a kormány egyszerre kívánja erősíteni a költségvetést és támogatni a családokat.