A körforgásos mezőgazdaság hozhatja vissza az emberiséget a semmibe vezető útról

A mesterséges intelligencia által felügyelt precíziós, körforgásos mezőgazdaság lehet a garancia arra, hogy a jövőben érvényesüljenek az emberiség megmaradásához szükséges környezetvédelmi előírások, vallja Neményi Miklós akadémikus. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetének professzora is vendége volt a Dél- Szlovákia gazdasági kilátásait elemző Új Szó – Trend konferenciának a komáromi Tiszti pavilonban, ahol szakemberek, kutatók, politikusok vitatják meg a térség legfontosabb kérdéseit.

A felvidéki Új Szó írta meg, hogy az új mezőgazdasági prioritásokkal kapcsolatban Neményi professzor a környezetvédelem szerepét emelte ki. Szerinte olyan technológiák, termelési módok jöhetnek majd csak szóba, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Innen kell kiindulni. Az akadémikus hozzátette, hogy ennek egyenes következménye lesz a „Hands Free Hectare” elterjedése. Vagyis emberi kéz érintése nélkül, szenzorok, IoT rendszerek (Internet of Things, hálózatba kötött intelligens eszközök), önvezető gépek összehangolásával fogják művelni a táblákat. Az autonóm gépek közé egyébként is veszélyes lenne beengedni az embert, és a biztonsági kockázat nullára csökkentése még tovább drágítaná a költséges technológiát.

Adatok gyűjtése, kezelése, felhasználása

Az adatgyűjtés ezalatt folyamatossá és általánossá válik a mezőgazdaságban. A drónok és a műholdak a levegőből, a gépek, berendezések, a telepített és a mobil robotok a földről és a földből fogják szolgáltatni az adatokat. Miután képesek leszünk a dinamikát, a folyamatokat naprakészen vizsgálni a legnagyobb részletességgel, akár a növényekről, akár a haszonállatokról, akár a termőföldről, akár az időjárásról beszélünk, így menet közben is újratervezhetjük a termelést.

„Közben a lineáris rendszereket felváltja a körforgásos gazdaság. Most ugyanis a folyamatok végén ott a hulladék, az emisszió, annak ártalmatlanítása pedig már rendszerint nem a gyártók, kibocsátók költsége. Ezzel a gyakorlattal egyenes út vezeti az emberiséget a semmibe. A zárt rendszerekbe azonban például az üvegházhatást növelő gázok semlegesítését is illik beleszámolni, vagy a világ másik feléből származó hús szállításával, hűtésével járó karbonlábnyom csökkentését. Ugyanígy a talajvizek nitrát-nitrit tartalmát is meg lehet változtatni. Hiszen nem árt hangsúlyozni, hogy a műtrágyák mindössze 30-50 százaléka hasznosul, a többi megy a talajvízbe, a levegőbe. Mindez persze pénzbe kerül” – mondta Neményi professzor.

Ember nélkül működhet a legjobban a körforgásos mezőgazdaság

„Ahhoz, hogy a szigorú környezetvédelmi előírások megvalósulhassanak, egyébként is a lehető legnagyobb mértékben ki kell iktatni az emberi ráhatást. Mert az ember hajlamos azt mondani: hagyjanak már békén ezzel az egész ökológiai, klímaváltozási humbuggal! Nekem profit kell, én egyről a kettőre akarok jutni, és ki fogom szórni az ehhez szükséges mennyiségű műtrágyát. Tehát szép szóval ez nem fog működni. Hiába mondogatjuk, hogy legyetek jók, ha tudtok” – magyarázta Neményi Miklós.

A klímaváltozással egyébként az az egyik nagy probléma az akadémikus szerint, hogy hajlamosak vagyunk összekeverni a dolgokat. Azt az emissziót például, ami ott keletkezik, ahol megtermeljük az élelmiszert, ne mossuk össze azzal, mint amikor Dél-Amerikából szállítjuk ide a különböző mezőgazdasági terményeket. Egészséges élelemmel kell 7,8 milliárd embert ellátni, de ösztönözzük közben a helyi termékek fogyasztását! Egyébként sem kell annyi húst enni, de ha eszünk is, semmi szükség arra, hogy átszállítsuk a fél világon - közölte.

Fordulat az agráriumban

„Az agrárium digitalizálásával az ágazat a fiatalok számára újra vonzó lehet. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az automatizáció elterjedése miatt sok ember fogja elveszíteni a munkáját. Ez nem csak a mezőgazdaságban lesz így - mondta. 

Erre általában az a válasz, hogy majd átképezzük őket, de tessék mondani, mire is? Nem túlzás azt állítani, hogy egy új világválság elé nézünk, mert nagy késésben vagyunk az oktatás átalakításával. Teljesen új képzési rendszer kidolgozására lett volna szükség, hogy felkészüljünk a robotok, a mesterséges intelligencia világra, ahol nagyon sok jelenlegi szakmára nem lesz szükség. 

Nem is beszélve arról, hogy a magukat fejlesztő szuperszámítógépek olyan összetett feltételrendszerek szerint fogják meghozni a döntéseiket, amelyek várhatóan komoly globális etikai dilemmák elé állítják az emberiséget” – elemezte a jövő kulcskérdéseit Neményi Miklós professzor.