A komposztok és felhasználási lehetőségeik

Bár egyre népszerűbbé kezd válni a házikerti komposztálás, és a különböző, akár vásárolt komposztok tudatos használata, mégis érezhető némi bizonytalanság a fogalom körül. Mit nevezünk komposztnak, és milyen típusai vannak? Ezeket a kérdéseket tisztázza az ÖMKi szakmai anyaga. Találkozhatunk a zöldkomposzt, trágyakomposzt, gombakomposzt, sőt, a szennyvíziszap komposzt kifejezésekkel is. Előállítási módjuk és idejük, valamint felhasználási körük is eltérő.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet írta meg, hogy a komposzt biológiailag lebomló anyagok aerob bontásával előállított földszerű anyag. A komposztálódás folyamata során friss szervesanyag mezofil és termofil hőmérsékleti fázison megy keresztül. Ez jelentősen csökkenti a kórokozók és a gyommagvak életképességét, valamint tartós humuszformákban stabilizálódik a szén. A komposztot jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használják.

A legelterjedtebb komposztok és alkalmazási lehetőségeik:

Zöldkomposzt. A leggyakrabban előforduló, és kiskerti körülmények között is előállított komposzt-típus. Alapját a különböző növényi maradványok (nyesedékek, falevelek, gallyak, konyhai zöldhulladék) képezik. Nagy mennyiségben keletkezik zöldkomposzt a települési komposzttelepeken, néha ezt a komposztelőállítási formát ipari előállításnak hívják, holott semmi természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik. A cikk szerint egyszerűen a nagyságrend, a szervezettség és a gépesítés miatt nevezik ipari vagy iparszerű komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel. Ezeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő. A megfelelő érettségű, porhanyós komposzt egyaránt használható tápanyagutánpótlásra az ültetőgödörbe keverve, talajfelszínre terítve, vagy akár palántanevelő közegként is - írták.

Komposztált trágya

Idehaza leggyakrabban a komposztált marhatrágya, vagy marhatrágya komposzt kifejezésekkel találkozhatunk a különböző kertészeti áruházakban elérhető termékek csomagolásán. Ez valójában nem más, mint állati (általában szarvasmarha) trágya és szalma vagy egyéb alomanyag keverékéből készült, aerob bontáson átesett szervesanyag. A komposztált marhatrágya vagy marhatrágya komposzt nem azonos a szárított (majd granulált vagy pelletált) szarvasmarha trágyával. Ez utóbbi csak vízelvonáson esett át, az aerob érésen nem. 

Az állati trágyák esetében különösen fontos az érésidő, ugyanis a friss trágyának jellemzően magas a só-, és ammóniatartalma. Ezáltal megégetheti minden olyan növény gyökerét és szárát, amellyel közvetlenül érintkezik. Komposztálás hiányában a trágyában természetesen előforduló gyommagvak életképesek maradnak, az állat bélrendszeréből származó kórokozók (pl. E. coli baktérium) pedig további veszélyforrást jelenthetnek. A fentiek miatt tehát kiemelten fontos, hogy az állati trágyákat megfelelő ideig érni hagyjuk, és a komposztálódási folyamat alatt átessenek a termofil fázison (mely a komposzthalom 60-70 Celsius fokra történő felmelegedésével jár, ezáltal elpusztítja a nem kívánatos kórokozókat és csökkenti a gyommagvak csírázóképességét). A komposztált állati trágyák kiválóan alkalmasak a magasabb tápanyagigényű növények (pl. Solanaceae család tagjai) fejtrágyájaként alkalmazva - fogalmaztak.

Gombakomposzt

Alapját a gombatermesztés során felhasznált szubsztrát (ami többnyire szalma, búzakorpa, gipsz, lótrágya, baromfitrágya keveréke) adja, ami a gombatermesztés végén, mint melléktermék keletkezik. A termesztett gombák, akár a csiperke, akár a laska, a szubsztrát anyagát részben elbontják, átalakítják, az úgynevezett letermett gomba termőblokkok micéliummal (gombafonalak szövedékével) jól láthatóan erősen átszövetettek. 

Szennyvíziszap-komposzt

Az olyan szennyvíziszapot nevezik szennyvíziszap-komposztnak, amelyhez az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen került előállításra. A szennyvíziszap-komposzt tehát összetételét és felhasználási lehetőségeit tekintve is jelentősen eltér a fent említett komposzt-típusoktól. Alapja a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz ülepítése, tisztítása után visszamaradó iszap, melyet szigorú kezelési eljárások betartása mellett, kizárólag erre engedéllyel rendelkező telepek állíthatnak elő. Agráriumban való felhasználása a talajvédelmi hatósággal való együttműködésen alapul. Szennyvíziszap-komposzt ökológiai gazdálkodásban nem használható fel. Bővebb információ a szennyvizek felhasználási lehetőségeiről a NÉBIH oldalán található.  

Vermikomposzt vagy gilisztakomposzt

A komposztok egy speciális esete a gilisztakomposzt, vagy gilisztahumusz, melynek előállítása földi-, vagy trágyagiliszták aktív közreműködésével történik. A vermikomposztálás során az epigeikus (a talajfelszín közvetlen közelében élő) gilisztafajok elfogyasztják a szervesanyagot, amit tápanyagban gazdag humifikált szerves trágyává alakítanak át (Yadav és Madan, 2013). Legtöbbször a vörös giliszta (Eisenia fetida) fajt használják a vermikomposzt rendszerekben.

A vermikomposztálási folyamat során az állatok a nyersanyag szubsztrátot szájszervükkel először kisebb darabokra őrölik, ezzel apróbb részecskéket képezve, és növelve a felületet.

Az anyagra tovább hat a gilisztabél mikrobiális flórája és az emésztőenzimek, így finom szemcsés termék jön létre, amely további jótékony tápanyagokkal és mikroflórával gazdagodik. Ezeken a fizikai és biokémiai mechanizmusokon kívül a giliszták mozgásuk során a levegőztetést is elősegítik, így hozzájárulnak az anyag egyenletes keveredéséhez. A vermikomposztálás az egyik legkiválóbb szervesanyag-újrahasznosítási lehetőség, ami a konyhai hulladékok (pl. hámozási maradék) hasznosításában is segít. A gilisztakomposzt edények házi előállítása egyszerű, akár néhány műanyag vödör segítségével is megvalósítható, az anyag felhasználása előtt pedig további kezelésre nincs szükség.A komposztálás folyamatairól és további gyakorlati tudnivalókról bővebben a Best4Soil talajvédelmi projekt videóiból lehet tájékozódni. Az ÖMKi 2021. októberi workshopján külföldi és hazai szakemberek tartottak előadást a komposztok hasznosságáról, az erről készült videók az ÖMKi YouTube lejátszási listáján tekinthetők meg.