A klímaváltozásnak nemcsak vesztesi vannak, ez a gyümölcs a nyertese lehet

Az utóbbi évek hektikus időjárása miatt a gyümölcstermesztés egyre kiszámíthatatlanabbá vált, azonban a csemegeszőlő termesztése kevesebb környezeti kockázatot hordoz magában, és jobban alkalmazkodik a változó ökológiai körülményekhez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint ugyanakkor a gazdasági és piaci kihívások leküzdése is elengedhetetlen az ágazat további fejlődése érdekében. Hazánkban hagyományosan nagy jelentőséggel bír a szőlőtermesztés, ám a legtöbb gazdálkodó továbbra is borszőlővel foglalkozik, ami főként Magyarország szőlőtermesztési határainak és éghajlatának köszönhető. A klímaváltozás azonban új lehetőségeket nyithat meg a csemegeszőlő-termesztés terén.

Jelenleg Magyarországon mintegy 370 hektáron folyik csemegeszőlő-termesztés, a legnagyobb termelési központok Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegyékben találhatók. Emellett számos borszőlőfajta is friss fogyasztásra kerül, így az összes csemegeszőlő-terület évente eléri a 900-1 000 hektárt. Ez azonban nem ideális helyzet, hiszen az étkezési célra szánt szőlőt kifejezetten erre a célra nemesített fajtákból kellene előállítani. Az éves termés tíz évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, de az elmúlt években 5-10 ezer tonna között mozgott. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonna, ezért évente 10-12 ezer tonnát importálunk, ami helyettesíthető lenne hazai termeléssel.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB optimistán látja a jövőt, és bíznak benne, hogy a csemegeszőlő-területek növekedni fognak. Ehhez a támogatási programok és a kertészeti ültetvénytelepítési pályázatok is hozzájárulhatnak. Noha a klímaváltozás számos növényt kedvezőtlenül érint, a csemegeszőlő jól viseli a szélsőséges körülményeket. A növény késői virágzása miatt elkerüli a tavaszi fagyokat, mély gyökérzete jól tűri a nyári hőséget és aszályt, és az őszi hosszú, meleg időszakban is beérik.

Magyarországon jelenleg 43 csemegeszőlő-fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, és a folyamatos nemesítések révén ezek érési ideje egymásra épül, így a termés július végétől október végéig elérhető. A fogyasztói igények azonban folyamatosan változnak, ma már szinte alapkövetelmény, hogy a csemegeszőlő magnélküli legyen, ezért a hazai fajták nemesítésekor ezt az elvárást is figyelembe kell venni.

Az országban az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás évente 2,5-3 kilogramm, ami folyamatosan növekszik. Azonban a versenyt csak akkor tudjuk felvenni a nagy csemegeszőlő-termelő országokkal, mint Olaszország, Spanyolország és Görögország, ha jelentősen javítjuk a termelékenységet. Emellett az ágazat szervezettségének növelésére is szükség van, mivel a kis termelők nem tudják hatékonyan felvenni a versenyt a koncentrált kiskereskedelmi láncokkal szemben.