A kajszi után a magyar alma is veszélyben: 7-ből 4 év pusztító fagyot hoz

Sajnos lassan hozzá kell szokni ahhoz, hogy a hazai kajszi- és csonthéjas-termést elviszik a tavaszi fagyok, de egyre többször fenyegeti a hideghatás a magyar almát is. Az elmúlt években jelentős változások voltak a magyarországi almatermesztésben, melyek középpontjában a klímaváltozás áll. A tavaszi fagy idén is elérte az ültetvényeket.

Az Agrárágazat írta meg, hogy az utóbbi hét évből négyben lényegében elfagyott a kajszi. Az almáról kevesebbet hallani ilyen összefüggésben, mert sokáig kevésbé számított sérülékenynek. A 2024-es almatermés 330 ezer tonna körül alakult, ami az elmúlt tíz év második legalacsonyabb értéke volt, és jelentősen elmaradt a 2014-ben regisztrált, csaknem 800 ezer tonnás rekordtól. A 2022-es mélypont után ez az újabb gyenge év rávilágít a szektor fokozódó sérülékenységére. Az utóbbi tíz évben 400-600 tonnás termések születtek, igaz, a hektáronkénti termésátlag 15-20 tonna körül stabilizálódott; a termőterület azonban közel a felére – 22 ezer hektárra – csökkent az utóbbi 20 évben - közölte a cikk.

Almából is importfüggők lett Magyarország

Az ágazatot leginkább sújtó tényező a tavaszi fagykár, amely 2024-ben is komoly veszteségeket okozott a gyümölcsösökben – különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahol az ország almaültetvényeinek mintegy 70%-a található.

A klímaváltozás következtében a tavaszi fagyok nem csak gyakoribbá váltak, de egyre kiszámíthatatlanabb időpontban következnek be. A virágzás idején bekövetkező mínusz 3 Celsius-fok alatti hőmérsékletek akár 50%-os termésveszteséget is okozhatnak. Az almatermés csökkenése a termelők megélhetésének fenyegetése mellett a hazai gyümölcspiac stabilitását is gyengíti. Tizenöt-húsz éve kevesen gondolták volna, hogy olyan alapvető termények, mint a burgonya és a hagyma mellett almából is növekvő importfüggőség alakulhat ki a frissáru-ellátásban.

Védhetetlen volt az idei fagybetörés tavasszal

A FruitVeB elnöke, Dr. Apáti Ferenc nemrég megerősítette: míg az első, márciusi fagyhullám viszonylag nagyobb károkat nem okozott, az április 7-én és 8-án érkező sarkvidéki betörés már nagy területen és tartósan a kritikus mínusz 4-5 fok alatti hidegekkel támadta a gyümölcsösök 90%-át. 

Ekkor már nem csak a kajszi, hanem a cseresznye, a szilva, a meggy és az alma is virágzás súlyosan érintett, hiszen a virágzó vagy virágzás előtt álló fák is fajtól függetlenül a mínusz 4-5 fokos hidegtől már súlyos károkat szenvednek. 

Dr. Apáti Ferenc úgy fogalmazott: bár konkrét és tényszerű felmérések hiányában még nem kongatna vészharangot, de ösztönösen mégis közel áll hozzá a gazdákkal való első interjúk alapján. Az idei fagybetörést súlyosbította, hogy azzal szemben sem a légkeverő, sem más védelmi eszközök nem voltak hatékonyak.

Európában is találkoznak a veszélyekkel

A német gyümölcsfeldolgozókat is tömörítő, mintegy 20 ezer embert foglalkoztató BOGK a 2024-es belföldi gyümölcstermés katasztrofálisan alacsony szintűre értékelte. Az alma, a meggy, a szamóca és más bogyós gyümölcsök termése átlagosan harmadával maradt el a várakozásoktól. A meggy esetében 60% körüli volt a terméskiesés mértéke egy átlagos évhez képest. A német feldolgozóipar nem támaszkodhat a környező EU-tagállamok mezőgazdaságára sem, mivel Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban is kevesebb termett a szokásosnál - írta a cikk.

Fajtaválasztással kell alkalmazkodni a hidegekhez

A kihívásokra válaszul a szakértők az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Elkerülhetetlen a fagytűrő fajták telepítése és a korszerűbb, klímatudatos termesztéstechnológiák bevezetése, amelyek csökkenthetik a fagykárokból származó veszteségeket és javíthatják a termelés fenntarthatóságát - írta a cikk.

Kitekintve Európára: a FruitVeB által közölt WAPA-adatok szerint 2024. február 1-jén 3 millió tonna alma volt az uniós tárolókban, ami 154 ezer tonnával – 4,8%-kal – maradt el az előző évi szinttől. Ez azt jelzi, hogy nem csak Magyarországon, de a kontinens más részein is csökkenő kínálattal kell számolni. Ez jó árakat hozhat a termelőknek, ha egyáltalán lesz mit piacra dobni - zárult a cikk.