Sokszor hallani, hogy veszélyben a kakaó vagy épp a kávé, mert egyre kisebb termőterületekre szorulnak vissza a klímaváltozás vagy épp az annak nyomán megjelenő kártevők miatt. De mi a helyzet itthon? Hazánkban is léteznek olyan fontos gyümölcsök és zöldségek, melyeket gond lenne elveszíteni.

Vannak-e olyan fajok, melyekkel korábban itthon nem találkozhattunk, de a jövőben helyük lehet a mezőgazdaságban vagy épp a kiskertekben? Ezekről a kérdésekről is beszélt dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A Greendex anyagát szemléztük.

Merre tart a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés a klímaváltozás korában? - a kérdés sok területet érint
Merre tart a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés a klímaváltozás korában? - a kérdés sok területet érint

A hanganyagból kiderül, hogy

  • milyen hatással van a klímaváltozás a hazai mezőgazdaságra,
  • milyen viszonyokkal kell szembenézniük a hazai gazdáknak, és ezekre hogyan tudnak felkészülni,
  • miért fontos, hogy tanulmányozzuk olyan régiók mezőgazdaságát, mint például Észak-Afrika,
  • mely termények tűnhetnek el, és melyek jelenhetnek meg hamarosan a hazai termelőknél,
  • van-e realitása a magyar banánnak vagy épp a mangónak,
  • hol kell a leggyorsabban változásokat végrehajtani, hogy a magyar mezőgazdaság átvészelje a rá váró kihívásokat,
  • miért fontos a nemesítés, és hogy legalább részben hazai kézben maradjon az ágazat,
  • melyek azok a tényezők, melyek reménykedésre adhatnak okot.

Évről évre újabb és újabb nehézségekkel szembesül a magyar mezőgazdaság. A tavaszi hidegbetörések, a 2022-es aszály, az idei év elmaradt tele és tavasza újabb és újabb jelzések, amelyekre reagálnunk kell. Szerencsére egyre több a jó és pozitív gyakorlat, ami segíthet az alkalmazkodásban, ám így is könnyen lehet, hogy egyre több gyümölcstől és akár zöldségtől is el kell búcsúzi a jövőben. Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora, az MTA doktora segít megtalálni a válaszokat.

Veszélyben van a hazai málnatermesztés

A szakember szerint először az okokat kell feltárni ahhoz, hogy lássuk, valóban búcsút kell-e intenünk néhány közkedvelt hazai gyümölcsnek. A legveszélyeztetettebb csoport egyértelműen a bogyós gyümölcsöké - írta a Greendex kapcsolódó cikke.

A málna, a ribizli és a szeder, de elsősorban a málna az, amely egyre kisebb területen terem Magyarországon. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, mára örülhetünk, ha 100–200 hektáron termeszthető málna. Habár Nógrádban és a Dunántúlon még akad a gyümölcsből, a klímaváltozás egyre inkább kiszorítja a hazai palettáról. A gyümölcs egyszerűen megsül, leég, a magyar klíma már nem kedvez a termesztésének.

A MATE-n is folynak kutatások, fejlesztések arra vonatkozóan, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot, és vannak jó példák is. A nemesítésben bőven vannak lehetőségek, azonban egy fajtanemesítés 15–20 évbe is telhet, ez pedig túl hosszú idő ahhoz, hogy belátható időn belül kézzelfogható eredmények szülessenek.

Vannak azonban olyan technológiák, amelyek segíthetik a gyümölcstermesztést. Ilyen például az agrárerdészet, ahol a bogyós gyümölcsöt más, fásszárú növényekkel együtt termesztik, amely természetes árnyékot ad. De vannak más árnyékoló eszközök, berendezések is, amelyek alkalmazhatóságát kutatják a szakemberek.

A termelés feltételei azonban rendkívül leromlottak, és a kézi munkaerő hiánya sem segít a helyzeten. A bogyósok munkaerőigényes termesztésű gyümölcsök, és ennek hiánya komoly szerepet játszik abban, hogy egyes gyümölcsök eltűnhetnek a magyar piacról.

Erősödő szélsőségek hozzák a változást

Habár a bogyósok helyzete a legdrámaibb, a nemesítés során minden gyümölcs- és zöldségfaj esetében előtérbe kerül szempontként a szárazságtűrés és a szélsőséges időjárási körülmények elviselése. Remek példa erre a magyar kajszibarack története. Ebben az esetben nem az átlaghőmérséklet növekedése a gond, hanem a tavaszi virágzás időszakában jelentkező hirtelen fagyok. Az enyhe tél ugyanis beindítja a nedvkeringést a növényben, emiatt az nehezebben tűri az esetleges alacsony hőmérsékletet, a hirtelen betörő mínuszokat. Az utóbbi években ez már általános jelenséggé vált.

Tehát nemcsak a hőmérséklet emelkedése, hanem az egyre gyakoribb szélsőségek is megtépázzák a hazai gyümölcstermesztést.

Dr. Gyuricza Csaba szerint a zöldségek tekintetében jobb a helyzet. Ezen a területen a legkritikusabb termelési tényező a víz. Szabadföldi körülmények között ma Magyarországon rendkívül nehéz zöldséget termeszteni, mert ez olyan kitettséget jelent, ami gazdaságilag kezelhetetlen. A szabadföldi termesztés alapja az öntözés, aminek a feltételeit meg kell teremteni.

Ez vonatkozik a gyökérzöldségekre, a sárgarépára, a petrezselyemre, de ide sorolhatjuk a csemegekukoricát vagy a zöldborsót is: ezeket a növényeket csak öntözés mellett lehet gazdaságosan termeszteni.

A lehullott csapadék megtartása lenne a kulcs. Magyarországon ma 300 és 500 milliméter közötti az átlagos csapadékmennyiség. A szélsőségek itt is megjelennek: előfordulhat 800 és 200 milliméter is. Az alapvető probléma azonban az, hogy a talajra kerülő nedvesség 40–50 százaléka eltávozik a légkörbe. Tehát ha leesik 400–500 milliméter csapadék, akkor körülbelül 250 milliméternyi hasznosul. A legfontosabb feladat az lenne, hogy mielőtt öntözésbe kezdünk, azt a nedvességet tartsuk meg, amely természetes csapadék formájában a területre jut.

Erre remek megoldás a megfelelő talajhasználat: a mulcsozás, a növényi maradványok meghagyása, a talajtakarás. Ezek azok a praktikák, amelyek kiskerti körülmények között is alkalmazhatók, de a szántóföldeken is remekül bevethetők. Utóbbi helyzetben azonban az öntözés nem kerülhető meg: a természetes vízmegőrzési módszerek nem elégségesek, ha iparszerűen és biztonságosan akarunk gyümölcsöt vagy zöldséget termelni Magyarországon.

Habár a kép vegyes, egyre erősebb az igény a tudatos, környezetvédelmi, talajvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő edukálásra. Aki kipróbálta már a talajfelszín takarását szerves maradványokkal, mulccsal, szalmával vagy akár bármilyen hulladékanyaggal, az érzékelheti azt a változást, amit ez a módszer tesz a talajjal.

A nagyipari körülményeket illetően pedig nincs más út, csak a technológiák megváltoztatása, a korábbi már nem működő módszerek átalakítása - fogalmazott.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

A cserszömörce, ami szinte magát gondozza - gondozási tippek és érdekességek

2024.10.15.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) egy szívós, lombhullató cserje, amely Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Látványos, sűrű, pihés virágzata miatt „füstfának” is nevezik. A növény természetes élőhelye sziklás hegyoldalakon és száraz erdős részeken található, ahol gyorsan elterjed a cserjék és fák között.

Makói hagyma: végleg befellegzett neki vagy van még jövője?

2024.10.15.

Az egykor világhírű makói vöröshagyma termesztése az elmúlt évtizedek során drámai mértékben visszaesett. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, napjainkban alig néhány tucat hektáron foglalkoznak vele. A háttérben számos gazdasági és infrastrukturális probléma áll: az öntözés hiánya, a magas termelési költségek és az import versenytársak dominanciája mind hozzájárultak a hagyományos magyar hagyma háttérbe szorulásához.

Medve miatt aggódnak Bajót lakosai, veszélyesek most a környék erdői

2024.10.15.

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajót község önkormányzata hívta fel a figyelmet arra, hogy medve jelenlétét észlelték a környéken.

Magyar marhahúspiac: kevesebb vágás, növekvő export, dráguló árak

2024.10.15.

A globális marhahúspiac dinamikus változásokat mutat, amelyeket a helyi termelési trendek, fogyasztási szokások és export-import mozgások formálnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar fejleményeket az agrárpiaci jelentések alapján.

Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni

2024.10.15.

Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.

Dráguló borok, növekvő borexport – mi áll a háttérben?

2024.10.15.

A borpiacon jelentős áremelkedés figyelhető meg, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacot érinti. A magyar borászatok sikeresen növelték exportjukat, különösen a fehérborok és a lédig borok iránt nőtt meg a kereslet. Eközben az import is erősödött, jelezve, hogy a borpiac dinamizmusát továbbra is az egyre diverzifikáltabb fogyasztói igények mozgatják.

Partnerhírek
Partner

Földmunkához és erdészeti feladatokhoz Valentini Antonio erdészeti zúzók és marók

2024.10.14.

A Hergon Plus Kft. 2022-ben kezdte meg az olasz Valentini Antonio gépek forgalmazását. Kínálatukban a gyár teljes portfóliója elérhető, úgymint a mezőgazdasági felhasználású talajmarók, forgóboronák, szárzúzók és kultivátorok, valamint kőzúzók és az erdészeti célú gépek is.

Partner

Szárbontás az AÖP tükrében

2024.10.10.

A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 20 kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 20 kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Solis 26 univerzális kis traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 26 univerzális kis traktor

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 3.400 hirdetés 109 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás