A hőség az idei bortermelést is hazavágta

Az idei szőlőtermést jelentősen befolyásolta a hőség, ezért a 2024-es borévjárat előreláthatólag nem éri el még a közepes mennyiséget sem. Az eddigi szüret különösen korai volt, és a forróság miatt komoly nehézségeket okozott, ugyanakkor a szőlő minősége jó lehet. Az e heti esőzések kedvezhetnek azoknak a fajtáknak, amelyek még a tőkéken vannak. A pontos termésmennyiséget még becsülni sem lehet, de valószínűleg maximum a tavalyi alacsony termést érhetik el a borászatok – nyilatkozta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Világgazdaságnak. Tavaly a magyar bortermés 2,94 millió hektoliter volt.

A Kunsági borvidék jól mutatja a helyzet súlyosságát: tavaly itt kimagasló termés volt, az országos bor mennyiségének közel 60%-át adta. Idén azonban a szüret eredményeképpen körülbelül 30%-kal kevesebb bor készülhet, mint 2023-ban. Soltvadkerten, ahol a Frittmann borászat található, a térségben a legtöbb esőt kapták, mégis 20-30%-kal alacsonyabb termés várható a tavalyihoz képest. Más borvidékeken nincs ilyen drámai különbség, mert tavaly sok helyen, kivéve a Balatonboglári és a Csongrádi borvidéket, gyenge termés volt. Így bár a legtöbb borvidék idén némileg jobb eredményekkel zárhat, az összesített bortermés továbbra sem éri el a közepes szintet.

Bár a hőség megnehezítette a szüretet, az idei évjárat minősége ígéretes lehet, a leszüretelt szőlő cukorfoka különösen a fehérboroknál magas. Az Alföldön szinte teljesen eltűnt a kézi szüret, és a gépesített betakarítás sem volt könnyű feladat a forróság miatt. A kombájnok gyakran meghibásodtak, mivel nem bírták a hőséget, és a szüret lassabban haladt, mint ahogyan azt a termelők szerették volna.

A borászatok pincéiben a hűtés is komoly kihívás volt, mivel a 35 fokos mustot csak lassan tudták lehűteni. A korábbi években a szüret és feldolgozás folyamata két és fél hónapig tartott, míg manapság mindössze négy-öt hét alatt be kell fejezni, ami jelentős beruházást igényel hűtőkapacitásokra és tartályokra.

Schunk József, a Pécsi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke szerint a korai szüretet az is indokolta, hogy a szőlő teljes érése idén átlagosan három héttel előbb következett be. A bogyók cukorszintje megfelelő időben érte el a csúcsot, de a párolgás miatt sok helyen elkezdtek összezsugorodni a szemek, ami magas cukorfokot és jó savtartalmat eredményezett, de a termés mennyisége kisebb lett. A borászatok számára most a minőség a legfontosabb, mert nagy a verseny a fogyasztók kegyeiért.

Az éghajlatváltozásra való reagálás elkerülhetetlen a szőlészetekben is. Az új telepítéseknél és oltásoknál szárazság- és hőségtűrő fajtákat kell választani. A kutatóintézetek folyamatosan fejlesztenek ilyen fajtákat, amelyek nemcsak az időjárási szélsőségekkel, hanem a betegségekkel, mint a lisztharmat, peronoszpóra és szürkerothadás, szemben is ellenállóak, és nem igényelnek permetezést.

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete több ilyen rezisztens fajtát is kifejlesztett, például a Jázmin, Borsmenta, Andor, Pinot Regina és Caberson fajtákat. Ezek nemcsak környezetbarátak, de pénztárcakímélők is, hiszen kevesebb permetezést és karbantartást igényelnek, ugyanakkor kiváló borok készíthetők belőlük.

Schunk hozzáfűzte, hogy a hét eleji esőzések kedvezhetnek azoknak a fajtáknak, amelyek még a tőkéken vannak, hiszen a töppedni kezdett bogyók így újra kiteljesedhetnek.