A hazai gazdatársadalom elmúlt 10 évének számait elemezte dr. Cseh Tibor András

Magyarország területének közel 80 százaléka termőföld, amely európai viszonylatban is kiemelkedő arány. Ugyanígy jelentős szám, hogy termőföldjeink többsége, közel 5 millió hektár mezőgazdasági hasznosításban van. A mezőgazdaság és a termőföldek sorsa tehát stratégiai kérdés. Ebben meghatározó volt az elmúlt 10 év fejlődése, melyet nem csak a támogatások, hanem az őstermelői adórendszer vagy a hazai birtokpolitika is segített. A KSH Agrárcenzusának eredményeit Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára elemezte.

Az Agrokép portálon jelent meg Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára által írt cikk, ezt az anyagot szemléztük. A hazai mezőgazdasági terület 2/3-át egyéni gazdaságok, 1/3-át pedig gazdasági szervezetek használják, míg tíz éve ez az arány még közel egyenlő volt. A mezőgazdasági terület legnagyobb része (1,4 millió hektár) a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok használatában van, ami a teljes terület 1/3-át teszi ki. Tíz évvel ezelőtthöz képest ez a birtokkategória bővült a legnagyobb mértékben (+47%).

Érdemes megvizsgálni a csökkenő tendenciákat is: a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a legnagyobb csökkenés a 0–5 hektár illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében figyelhető meg. A nagygazdaságoknál ez azt jelenti, hogy földhasználatuk a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott (a tíz évvel ezelőtti 1,1 millió hektárról).

Nálunk is nőtt az egy gazdaságra jutó birtokméret

Az egy gazdasághoz tartozó szántóterületek átlagos birtokmérete Magyarországon jelenleg 29 hektár, amely emelkedés a tíz évvel ezelőttihez képest, de még mindig jócskán a nagy nyugat-európai mezőgazdaságok szintje alatt van. Franciaországban közel 70 hektár az egy gazdaságra jutó üzemméret, Dániában pedig szintén 50 hektár fölött, ezzel szemben Romániában az átlagos birtokméret az 5 hektárt is alig lépi át, de a koncentráció ott is megindult. Minden említett országban a birtokviszonyok koncentrációja figyelhető meg - írta a szakértő.

Csökkent a gazdák száma az EU-ban és Magyarországon is

Magyarországon a KSH elemzése alapján 198 ezer gazdaság működött a tavalyi évben. Az elmúlt 30 évben folyamatos csökkenés volt jellemző. A rendszerváltás idején még 1,2 millió termelő volt az ágazatban, annak ellenére, hogy a földeket akkor még döntő többségében a szocialista nagygazdaságok használták. Elsősorban a kisebb területtel rendelkező és a csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, közülük is döntő többségében az idősebbek: az 55–64 éves korosztályban a gazdák száma 91 ezerről 45 ezerre fogyott az elmúlt tíz évben.

Hányan gazdálkodnak a nyugati országokban?

A hazánknál ötször nagyobb területtel rendelkező Franciaországban (ahol közel 30 millió hektár mezőgazdasági terület van) már korábban elindult az üzemméretek koncentrálódása, ahogy az látható is az átlagos birtokméretek növekedésében. Franciaországban tíz év alatt 20%-kal csökkent a gazdaságok száma, így jelenleg már kevesebb mint 400 ezer termelő műveli a francia földeket.

Németországban arányaiban még ennél is kevesebb gazdálkodó van, kevesebb mint 250 ezer. Olaszországban szintén jelentős a csökkenés, tíz évvel alatt közel 10%-kal kevesebb gazdálkodó maradt az olasz agráriumban (jelenleg 900 ezer termelő).

Összehasonlításul, a legdurvább csökkenés Romániában figyelhető meg, hiszen tíz év alatt közel 1 millió gazda hagyta abba a termelést elsősorban a piaci verseny és az idősebb gazdák kiesése miatt, de arányaiban még így is ott a legmagasabb a termelők létszáma: 13 millió hektáron még mindig közel 3 millió termelő gazdálkodik rendkívül elapródódott birtokszerkezetben.

Jelentősen nőtt a támogatásokban részesülő termelők aránya

Magyarországon a gazdaságok közel 1/3-a részesült az elmúlt években vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a korábbi időszakokhoz képest. Az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a mezőgazdasági géppel rendelkező gazdaságok aránya (már a gazdaságok 4/5-ében használtak mezőgazdasági gépet), a legnagyobb növekedés pedig a nagyobb teljesítményű traktorok körében történt.

Jelentősen növekszik hazánkban a talajkímélő művelést alkalmazó gazdaságok száma is: több mint négyszeresére nőtt a talajtakaró növényeket használó termelők száma és több mint 1/3-dal csökkent a fedetlen területek száma. Talajkímélő művelést már 1,3 millió hektáron alkalmaztak, amely több mint háromszoros növekedés a korábbiakhoz képest.

Cseh Tibor András legfontosabb következtetései

Az elmúlt évtized gazdasági és földpiaci folyamataiban egyértelműen látható Magyarországon a családi gazdaságok erősödése, amely aligha működött volna a célzott agrártámogatások nélkül. Az európai tendenciák alól azonban hazánk sem vonhatja ki magát, hiszen az európai és külpiaci verseny fokozatos koncentrációhoz vezet Európa minden államában. Európa-szerte nyomon követhető az idősebb, jellemzően kistermelői réteg egy részének kiesése, bár ebből a szempontból Magyarország – sok más államhoz képest – komolyabb támogatásokat biztosít a családi gazdaságok erősödéséhez (lásd az őstermelői adókedvezményeket, az Agrár Széchenyi Kártyát, a birtokpolitikát vagy a gazdaságátadási támogatást) - írta a szerző, Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.