Az EPR-rendszer bevezetése csökkentette a csomagolóanyag-felhasználását, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt a gyártók és a fogyasztók számára. A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR - extended producer responsibility) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS - Deposit and Return System) komoly változásokat hozott az iparág működésében, és új helyzet elé állította a cégeket. A jelenlegi szabályozás úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem ad nekik semmit kompenzálásképpen, de a műanyag visszagyűjtését és újrafelhasználását illetően is hagy kérdéseket.

A témában a Portfolio AgroFood 2024 Konferencián folytattak szakmai beszélgetést, az erről készített Agrárszektor cikket szemléztük.

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR - extended producer responsibility) és a kötelező visszaváltási rendszer (DRS - Deposit and Return System) komoly változásokat hozott az iparág működésében, és új helyzet elé állította a cégeket

Termék- és környezetvédelem

Arató Gábor, a Manupacking Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a műanyagipar az elmúlt 15-20 évben rengeteg kritikát kapott, de ez jó hatással volt az ágazatra. Ennek köszönhetően ugyanis a korábbiakhoz képest sokat fejlődtek az alapanyagok, több feladatot tudnak ellátni, kevesebb anyag felhasználásával. A szakember beszélt arról is, hogy a csomagolásnak két fő feladata van: megvédi a becsomagolt terméket és megvédi a környezetet az adott terméktől, ezért fontos, hogy a csomagolások megfeleljenek az európai szabványoknak. Arató Gábor az EPR-díjak csökkentését illetően három fontos területről beszélt: az anyagfelhasználás csökkentéséről, a termékek újratervezéséről és a visszaforgatásról. Ennek kapcsán elengedhetetlen fontosságúak az auditok, az új termékek fejlesztése és a visszaforgatás erősítése.

Komoly nehézségeket okozott a DRS a hazai üdítőgyártóknak

Balog Zoltán, a Márka Üdítőgyártó ügyvezető igazgatója a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) kapcsán elmondta, hogy a hazai gyártók teljes egészében kiálltak a rendszer mellett, ám ez az ágazat számára okozott nehézségeket, mivel ezen a téren nincs egységes uniós szabályozás. 

A korábbi rendszer ilyen téren kedvezőbb volt, mert ugyanolyan csomagolás mellett országonként egy cetli/matrica alkalmazásával bárhová lehetett szállítani, most azonban gyakorlatilag minden országba új terméket kell fejlesztenie a gyártóknak. 

A szakember beszélt arról is, hogy az is komoly gondot okoz az ágazat szereplőinek, hogy R-PET ára eltávolodott a szűz PET árától, ami palackonként akár 10 forint eltérést is jelenthet. Az sem könnyíti meg a dolgokat, hogy a gyártók csak egy-két havi árat tudnak mondani, az alapanyagárakban viszont olykor akár 10-20%-os, mert így nehéz előre tervezni.

A törvényben kötelezett ágazatoknak elsőbbségi hozzájutást kellene biztosítani a visszagyűjtött alapanyagokhoz, de már annak is örülnének, ha bármi más kedvezményt kapnának. Az azonban problémát jelent, hogy Magyarországon még nincs újrahasznosító üzem - mondta Balog Zoltán.

Jelenleg a piaci szereplők se tudják, milyen szabályok vonatkoznak rájuk

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára elmondta, hogy a szövetség az uniós direktíva kidolgozásában nem vehetett részt, csak a véleményezésben. A szakember szerint a gond ott van, hogy 2018 óta az Európai Bizottság egy jogalkotási kényszerben szenved, és 2019-ben ugyan módosították valamennyi csomagolással kapcsolatos előírást, de a következő szabályozással nem várták meg a korábbi változtatások eredményeit. Emiatt azonban kialakult egy olyan kaotikus helyzet, hogy a piaci szereplők nem tudják, hányféle rendelet vonatkozik rájuk.

Runtág Tivadar, a MOHU MOL operatív igazgatója elmondta, hogy foglalkoznak a bottle-to-bottle újrafelhasználás megvalósulásával, de azt, hogy a gyártóknak legyen-e elsőbbségi felhasználása a visszagyűjtött anyagokból készült granulátumhoz, a piac fogja beárazni. Az elmúlt időszakban a világ több táján is a szabályok szigorodása volt megfigyelhető, és az eddigi tapasztalatokból kiindulva azt lehet mondani, hogy a jogszabályok rákényszerítik a piaci szereplőket, hogy változtassanak a gyártási és újrafelhasználási folyamataikon. Runtág Tibor beszélt arról is, hogy az EPR-rendszer bevezetésével, bár ez elsőre nem látszik, rengeteg hulladék került begyűjtésre.

Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója szerint a vállalatnál folyamatosan nézik, hol lehet csökkenteni, optimalizálni a csomagolóanyagok mennyiségét. 

A mezőgazdasági csomagolóanyagoknál ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a visszagyűjtés és újrahasznosítás még nem valósult meg. 

A szakember elmondta, hogy kiemelt fontosságú lenne a minőségi granulátum előállítása, mert bizonyos termékeknél nem mindegy, hogy milyen alapanyagot használnak. Szőke Szilvia beszélt arról is, hogy az előrelépéshez kommunikáció és együttműködés kellene az ágazat szereplői között.

Milyen teendők vannak még a témában?

Nagy Miklós szerint a gyártók érdekeltek abban, hogy folyamatosan csökkentsék a csomagolóanyagok mennyiségét, mivel az új szabályozás átlagosan 4,5-6-szoros költségterhelést jelent nekik. Éppen ezért át kellene gondolni a dolgokat. A szakember példaként említette az ökomoderáció elvét: aki minőségibb csomagolást akar, az kapjon előnyösebb szabályozást, de felvetette azt is, hogy külön kéne venni a fogyasztói, valamint a gyűjtői szállítási csomagolási kategóriákat. Arató Gábor szerint az EPR-rendszer jól betölti azt a szerepet, amire szánták: hogy csökkentsük a csomagolóanyag felhasználást.

Runtág Tivadar rámutatott, hogy a díjakat nem a MOHU határozza meg, és ez egyébként átfolyik a koncesszoron: ha a díj egészét nem költi el, az bent marad az EPR-díjkasszában, és csökkenti a későbbi díjakat. Ha azonban valaki túlköltekezik, akkor ezt később figyelembe fogják venni. A szakember szerint az lenne a legjobb, ha mindenki, aki az EPR-rendelet hatálya alá tartozik, befizetné a díjat, ugyanis a „potyautasok” azok, akik a többség felé megdrágítják ezt a rendszert. Runtág Tivadar beszélt a díjtanácsok szerepéről is, amelyekben a gyártók és a hasznosítók is részt vesznek. Mint mondta, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy érdemi párbeszéd legyen a témában. A transzparencia hiánya azonban megnehezíti a kommunikációt.

Szőke Szilvia egyetértett abban, hogy a vevői oldalt motiválja, ha vissza is kap valamit. Balog Zoltán hozzátette, hogy bár a gyártók rengeteget egyeztettek a minisztériumokkal, végül ez utóbbiaknál dőlt el ez a gyártók számára magas, de az eredeti tervezetben meghatározottnál alacsonyabb EPR-díj. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy azok a cégek, akik külföldre is szállítanak, látják, hogy az itthoniaknál még ott is alacsonyabbak a díjak, ahol emeltek rajtuk.

Mi a helyzet a lebomló műanyagokkal?

Arató Gábor szerint a szállítási csomagolásban nincs nagyon jövője a lebomló műanyagoknak, mivel az itt felhasznált anyagok 100%-ban visszagyűjthetőek és újrafelhasználhatóak. Itt nincs értelme a hagyományosnál drágábban lebomló műanyagokat előállítani. Nagy Miklós is azon a véleményen volt, hogy konszenzusra kellene jutni azt illetően, hogy hol érdemes felhasználni ezeket. A szakember úgy vélte, azoknál a termékeknél lenne ezeknek helyük, ahol rövid a felhasználási idő, ellenben később - szennyezettség folytán - nem lehet őket újrahasznosítani, például az egyes élelmiszer-csomagolásoknál. Szőke Szilvia elárulta, hogy néhány éve megpróbálták bevezetni a kukoricából előállított, újrahasznosítható zsákokat, de a úgy megdrágította volna ezek árát, hogy senki nem vette volna meg őket. Ezzel szemben a többutas csomagolásoknál akár 72%-ban lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást - mondta.

Nincs kész a rendszer

Runtág Tivadar szerint nem csak a gyártói, de a visszagyűjtői, újrafelhasználói kapacitás sincs kész arra, hogy ezeket bevezessék itthon. Ráadásul az esetleges félmegoldások később több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak. Balog Zoltán szerint rengeteg jó megoldási kísérlet van a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, de ezek költségeit a piacokon nem lehet érvényesíteni. A szakember rámutatott, hogy az elmúlt 10 év alatt fejlődött annyit a csomagolóanyag-ipar, hogy már az egyutas megoldások is kisebb lábnyomúak, mint korábban. Arató Gábor szerint ugyanakkor előbb az anyagfelhasználást kellene csökkenteni, aztán jöhet a karbonlábnyom csökkentése is. A szakemberek abban azonban mind egyetértettek, hogy az ágazat szereplőinek, a szabályozóknak és a fogyasztóknak szüksége lenne egy közös edukációs platformra - írta a cikk.

Megosztás

További híreink

Megnéztük, hogyan működik az új visszaváltási rendszer

2024.07.13.

A 2024-es év első napjától szinte minden fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék, melynek csomagolása műanyag, fém vagy üveg alapanyagú és 0,1 - 3 literig terjedő űrtartalommal bír, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül

Jól éreztük - 102 éves melegrekord dőlt meg

2024.07.13.

Július 11-én Kelebia állomáson a hőmérséklet elérte a 40,0 fokot, ezzel megdőlt a napi legmagasabb maximumhőmérséklet rekordja.

Magasabb bírságok jönnek - a légi járművek vezetését is érintik

2024.07.13.

2024. augusztus 1-jétől módosul az ittas vezetés szabálysértési pénzbírságokról és helyszíni bírságokról szóló rendelet. Az új szabályozás értelmében a légi járművekre, beleértve a drónokat is, vonatkozó ittas vezetés miatti bírságok összege emelkedik.

Marad a perzselő hőség, trópusi éjszakákkal és 41-42 fokkal

2024.07.13.

Sorra dőlnek meg a melegrekordok, akár az éjszakai minimumhőmérséklet legmagasabb értékéről van szó, akár a nappali maximum hőmérsékleti rekordokról. Ezzel együtt, továbbra sincs jelentős változás: a következő napokban, és még a jövő hét első felében sem látszódik markáns változás időjárásunkban. Folytatódik a perzselő hőség, a csúcsérték már a 41-42 fokot is elérheti. Hazánk továbbra is a tőlünk keletebbre lévő anticiklon déli, délkeleti peremén helyezkedik el, és ugyan tőlünk északnyugatabbra egymást érik a hidegfrontok, és arrafelé változékonyabb időt is okoznak, de ezek a hidegfrontok hazánk területét csak érintik, és jelentősen nem avatkoznak bele időjárásunkba.

Új alapokra helyezi a termelők és a termeltetők közötti kapcsolatot a módosított törvény 

2024.07.13.

Több ponton módosult a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény.

Partnerhírek
Partner

Új korszak kezdődik a Lidea életében az újgenerációs repcehibridek érkezésével

2024.07.12.

2009-ben a Lidea teljesen megújította a repce nemesítési programját. 13 év fejlesztési munkája érett be, mely eredményeképp olyan korszerű hibrideket sikerült előállítani, amelyek Európa szerte, eltérő termesztési körülmények között bizonyítottan felveszik a versenyt a legnevesebb konkurens repcékkel.

Partner

Nem Nagy Testvér a távsegítség - sokat várnak a szervizesek a precíziós mezőgazdasági szolgáltatástól az AGROTEC Magyarország Kft.-nél

2024.06.25.

A MyPLM Connect szolgáltatással ellátott New Holland traktorokhoz, kombájnokhoz már több mint egy éve elérhető Magyarországon az új gépállapot-felügyeleti rendszerként a Control Room szolgáltatás, ami újraírja az üzemben tartás szabályait. A hivatalos magyar márkakereskedő AGROTEC Magyarország Kft. komáromi központjából munkaidőben felügyelt rendszerrel ugyanis számtalan bosszantó probléma, ami eddig külön kiszállást, EST diagnosztikai laptoppal traktorban töltött hosszú órákat igényelt a szervizesektől, mára távolról, online is orvosolhatóvá vált. Az olyan tapasztalt szakemberek, mint Szűr Gábor, a Komáromi Területi Központ területi műszaki vezetője szerint az előnyök már most is komolyak, pedig még csak belekóstoltunk a rendszer lehetőségeibe.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Jász-Nagykun-Szolnok, Tiszaföldvár

Valentini Sioux erdészeti szárzúzó

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!

Magro.hu Piactér

Több mint 3.200 hirdetés 78 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás