A generatív mesterséges Intelligencia pusztító hatást hoz a fenntarthatóságra a következő években

A generatív mesterséges intelligencia hatására az adatközpontok szén-dioxid-kibocsátása várhatóan háromszorosára nő a következő években. Az adatközpontok 2024 és 2030 között összesen 2,5 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Ez háromszor több, mint ha a generatív MI nem létezne. 

A szén-dioxid-kibocsátás nagy része az adatközpontok energiaigényéből származik, azaz az üzemeltetési szén-dioxidból, de jelentős mennyiségű kibocsátás kapcsolódik az építési anyagok és az infrastruktúra előállításához is - írta a Morgan Stanley kutatására hivatkozva az IT Business portál.

A jelentés megállapítja, hogy 2030-ig a globális CO2-kibocsátás mintegy 200 millió tonnáról 600 millió tonnára nő, ami háromszor nagyobb, mint az a mennyiség, ami a generatív MI okozta építési igények nélkül lenne.

Dekarbonizáció és környezetvédelmi projektek

A Morgan Stanley elemzése szerint hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek a dekarbonizációs technológiákban. Az adatközpontok üzemeltetői komoly nyomás alatt állnak, hogy elérjék a 2030-ra kitűzött karbonsemlegességi céljaikat, ezért növekvő kereslet mutatkozik olyan megoldások iránt, mint a szén-dioxid-leválasztás és hasznosítás (CCUS), valamint a szén-dioxid-eltávolítás.

Az előrejelzés szerint a CCUS piaca 2030-ra elérheti a 260 megatonna CO2-ekvivalens értéket, amelyhez 15-45 milliárd dollár befektetés szükséges. A legnagyobb adatközpont-üzemeltetők, mint a Microsoft, a Google, a Meta és az Apple, együttesen 25 megatonna CO2 eltávolítására lesznek képesek 2030-ra, ami hússzorosa a jelenlegi értéknek. 

A jelentés megjegyzi, hogy a globális adatközpont-építések több mint fele az Egyesült Államokban fog megtörténni, ami ideális piacot teremt a CCUS technológiák számára. Az adatközpontok iránti kereslet folyamatosan nő, különösen az MI iránti igény fellendülése miatt, ami új létesítmények építését is előidézi.

A szén-dioxid-leválasztó technológiák mellett az erdősítési kezdeményezések is kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a karbonsemlegesség elérésében 2030-ig. Az adatközpont-üzemeltetők, különösen a nagyobbak, mint a hyperscalerek, egyre inkább ezekre a megoldásokra fognak támaszkodni, hogy teljesíteni tudják a kibocsátás-csökkentési céljaikat - írták.