A Generali Agrárőr termékével a gazdák és a beruházások is védelem alá kerülhetnek

A mezőgazdaságban nemcsak a termények és az állatok védelme a fontos, hanem a gazdaság infrastruktúrájának és technológiájának is biztosítva kell lennie a károkkal szemben. Bordás Imre, a Generali Biztosító Zrt. mezőgazdasági biztosítási területének vezetője bemutatja, hogyan alkalmazkodik a Generali a modern agrárgazdálkodás igényeihez, különösen az ÁTK-pályázatokhoz kapcsolódóan, és hogyan segítheti a gazdálkodókat a vagyonuk és beruházásaik védelmében.

Az ÁTK-pályázat az egyik olyan téma, ami gyakran megjelenik az agrármédiában. Hogyan tud a Generali Biztosító rácsatlakozni erre a hullámra?

A Generali a mezőgazdasági termékportfóliójában, a növénybiztosításokon túl úgynevezett Agrárőr mezőgazdasági vagyonbiztosításokat is kínál a mezőgazdasági termelők és gazdaságok számára. A vagyonbiztosítások a mezőgazdasági telephelyek, üzemek általános és speciális vagyontárgyaira, berendezésekre, készletekre, valamint az ültetvények és azok állóeszközeiben, illetve erdőkben keletkező károkra ­nyújtanak biztosítási védelmet, alapvetően tűzkár és elemi károk ellen. Kiegészítő fedezet választható elektronikus berendezések káraira, géptörésre, mezőgazdasági felelősségi károkra, de akár munkahelyi balesetekre is.

A konstrukció magában foglalja az állatbiztosításokat is, melyek az állattartókat véletlenszerűen ért veszteségek enyhítésére szolgálnak.

Kiterjed a tűz- és az elemi károkra, az áramkimaradás okozta problémákra, a nagy értékű állatok elhullására és állategészségügyi költségeire, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos térítésre, kiegészítő fedezetként.

Most például az ÁTK-pályázatok kapcsán az épület, az abban található berendezések, a különböző kiszolgáló egységek, akár az elektronika, akár például a takarmányozó rendszer mind biztosíthatóak. A támogatás keretében sokan új rendszert fognak beépíteni a telephelyükre, esetleg új gépeket, új technológiákat alkalmaznak, ezek pedig jelentős értéket képviselnek. Ha a beruházás hitel keretében valósul meg, a hitelező általában biztosítékot kér, ami az esetek többségében biztosítást szokott jelenteni, mert ez fedezetet nyújt egy esetleges kár bekövetkezésekor.

Mennyire ismertek és keresettek ezek a biztosítástípusok?

A kereslet növekszik irántuk, ám a gazdálkodók nem ismerik kellően, hogy mely biztosítóknál köthető ilyen védelem, ugyanis a magyarországi piacon a biztosítók csak egy kis köre foglalkozik speciálisan a mezőgazdasági termelők igényeivel. Több biztosító ad fedezetet vagyonra, mint például növényre. Sok esetben a támogatások keretében a hitelintézetek követelik meg a biztosítás meglétét, még akár definiálják is, hogy milyen kockázatokra kell fedezetet nyújtson a biztosítási szerződés, emiatt is növekszik az ilyen jellegű biztosítások száma. A nagy érték miatt a gazdák érdeke, hogy igénybe vegyék ezeket a termékeket, ezért mindenkinek ajánlom ezek megkötését.

Mely szempontokat kell mérlegelni kötéskor?

Először is arra kell figyelni, hogy mi az a fedezet, a kockázat, amit a feltételben a biztosító vállal. Itt azt érdemes végig gondolni a gazdálkodónak, hogy tart-e ettől a veszélytől; hasznos-e számára, mert olyan biztosítást, ami az ő félelmeit vagy az általa fontosnak vélt veszélyeket nem fedi le, fölösleges megkötni. Más szavakkal a termelőnek ismernie kell, hogy milyen esetekben fizet a biztosító.

A következő szempont az alul- vagy túlbiztosítás kérdése. Egyik sem szerencsés különböző okok miatt. Ezeknek az elkerüléséhez a gazdáknak azt kell pontosan tudniuk, hogy mi a biztosítani kívánt vagyontárgy értéke. Ha egy épületről beszélünk, a Generali Biztosító ilyenkor az újjáépítési értékkel kalkulál, ami teljesen más, mint az ingatlanközvetítő által becsült érték vagy a pénzügyi kimutatásokban szereplő értékcsökkenésen keresztülment érték. Azt vizsgáljuk, hogy ha egy épület porig ég, mennyi pénzből lehet újjáépíteni.

Fontos egy már megkötött biztosítási szerződést folyamatosan aktualizálni, mondjuk új gép vagy eszköz vásárlása után, ezeket pedig reális áron szerepeltetni kell a szerződésben, mert egyébként a biztosító nem vagy nem olyan arányban téríti az esetleg bennük keletkező kárt.

Itt jön a képbe a már említett alul- vagy túlbiztosítás veszélye…

A biztosító a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Tehát ha egy termelő féláron szerepeltet a szerződésben egy épületet, akkor a kártérítés ezzel lesz arányos, a kártérítés is féláron történik.

Sajnos, sokan nem szánnak elég időt a szerződésük aktualizálására, amikor pedig bekövetkezik a baj, fogják a fejüket. Egy többszázmillió forintos gabonatároló esetében az alulbiztosítás elég költséges lehet.

A túlbiztosítással az a probléma, hogy az ügyfél feleslegesen fizet egy olyan érték után, amit a biztosító később nem fog megtéríteni. Kár esetén ez nem okoz nagy problémát, de pénzügyileg nem észszerű.

Most az ÁTK-pályázat kapcsán viszonylag könnyű helyzetben vannak a gazdák, illetve a biztosító is, hisz ezek új vagyonelemekre vonatkoznak, tehát ha valaki telepít egy új berendezést, számlával fog rendelkezni arról, hogy az mennyit ér. Egy épület felépítésekor pedig szintén rendelkezésre állnak a számlák, ami megegyezik az újjáépítési értékkel. Az évek előrehaladtával pedig majd aktualizálni kell ezeket a tételeket.

Az Agrárőr termékünkben a tűzkár az alapfedezet, de kiegészítőként, például vihar- vagy úgynevezett all risk, az összes kockázatra kiterjedő biztosítást is lehet kötni, kivéve a feltételek szerinti kizárásokat és mentesülés eseteit, de akár felelősségbiztosításra is van lehetőség.

Hogyan érdemes összehasonlítani a különböző biztosítási ajánlatokat?

Almát az almával hasonlítsunk. Ha több biztosítótól kérnek ajánlatot, akkor ne csak az ár alapján döntsenek. Azt is meg kell vizsgálni, hogy mi a szolgáltatás, mire terjed ki és milyen önrészt tartalmaz.

Minél nagyobb önrészt vállal az ügyfél, a biztosítás díja annál alacsonyabb lesz. Ez befizetéskor előnyös, de a kár elszenvedésekor már nagyon más a helyzet, mert akkor az önrészt a károsult viseli. Egy döntéskor azt kell mérlegelni, hogy kár esetén mekkora az az önrész, melyet vállalni tudunk.

Egy tízszázalékos önrésszel bíró ajánlatot nagyon nehéz összehasonlítani egy ötvenszázalékos önrészessel. Nem mindig az olcsó az olcsó, és nem mindig az a drága, ami drágának látszik - azt is meg kell nézni, milyen szolgáltatás jár mellé.

(x)