A magasabb hozampotenciál ösztönzi a digitális gazdálkodás elterjedését: a gazdálkodók kétharmada már használ digitális eszközöket, és ugyanennyien szeretnének többet megtudni a mesterséges intelligenciáróll. Ez az egyik kulcsfontosságú megállapítása a 2024-es  Farmer Voice  felmérésnek –Ausztrália, Brazília, Kína, Németország, India, Kenya, Ukrajna és az Egyesült Államok 2000 gazdálkodójának körében végzett kutatás –, amelyet a Kynetec globális piackutató cég végzett a Bayer megbízásából. 

A gazdálkodók 75 százalékát már érinti az éghajlatváltozás, vagy aggódik annak hatásai miatt, és 71 százalékuk a csökkent hozamról számol be, mint aggodalomra ad okot. 10-ből 6 már jelentős bevételkiesést szenvedett el az utóbbi időben a megszokottól eltérő időjárási események miatt.

A Farmer Voice felmérés feltárja a gazdálkodók kihívásait, törekvéseit és igényeit az éghajlatváltozás, a digitalizáció, valamint a gazdasági és politikai ingadozások idején. (Fotó: Pixabay)

A megoldás részeként a gazdálkodók számítanak az innovációra: 75 százalékuk nyitott az új technológiák bevezetésére, hogy jobban megbirkózzanak az éghajlatváltozással. A jobb hozamok, az ellenálló gazdaságok és a védett megélhetési lehetőségek iránti vágy ösztönzi az érdeklődést és a regeneratívabb és technológiaibb megközelítések elfogadását a gazdálkodásban.

A gazdálkodók jelenlegi legelterjedtebb kihívásait a volatilitás és a bizonytalanság okozza. Ami a következő 3 évet illeti, a megkérdezettek több mint egyharmada számolt be az időjárás ingadozásáról vagy szélsőséges időjárási eseményekről (37%), valamint az ár/jövedelem ingadozásáról (36%) a három legnagyobb kihívás között.

Noha ezek a 2023-as eredményekhez képest változatlanok maradtak, az idei felmérés szerint a politikai vagy szabályozási döntések számottevő növekedése kulcsfontosságú aggodalomra ad okot, és a gazdálkodók 29 százaléka ezt a három legnagyobb kihívásként említette, ami kétszerese a tavalyinak.

Digitális technológiákat alkalmaznak a gazdálkodók

A különféle akadályok leküzdésének és a gazdálkodás termelékenyebbé tételének egyik módja a digitalizáció. A gazdálkodók közel kétharmada már használ digitális eszközöket, további 25 százalékuk pedig a jövőben is tervezi ezt. A gazdálkodók szerte a világon digitális eszközöket használnak különféle alkalmazásokhoz, mint például az előrejelzés, a mezőgazdasági döntések optimalizálása vagy a precíziós alkalmazás.

A digitális átvételt elősegítő fő tényezők gazdaságiak: 88 százalékuk a jobb terméshozamot látja motivációnak a digitális alkalmazások használatára, 85 százalékban költségmegtakarítást és 84 százalékban jobb termésminőséget. A gazdálkodási gyakorlatok hosszabb távú fenntarthatóságának biztosítása szorosan a negyedik helyen áll (79%), ami kiemeli a gazdálkodók földbirtokosság iránti elkötelezettségét.

De egyértelmű digitális szakadék van az olyan országok között, ahol a többi piachoz képest magasabb a kistermelők aránya. Napjainkban a gazdálkodók átlagosan 65 százaléka használ digitális eszközöket, szemben Kínában 49, Kenyában 42 százalékkal és Indiában csak 8 százalékkal. Azonban ezekben az országokban a gazdák a jövőben több digitális eszköz bevezetését tervezik (Kína: 27%, Kenya: 42%, India: 85%). A gazdálkodók digitális technológiák iránti nyitottságával együtt jár a tanulási hajlandóság is, az mesterséges intelligenciáról is. Míg 72 százalékuk alig ismeri a jelenlegi mezőgazdasági mesterségesintelligencia-alkalmazásokat, közel kétharmaduk (62%) érdeklődik a továbbiak iránt.

A gazdálkodók hasznosítják a regeneratív gyakorlatokat

A fenntarthatóság szerepe a gazdálkodók digitális eszközök használatára való motivációjában kiemeli a digitalizáció fontosságát a regeneratív mezőgazdaság jövője felé vezető átmenetben. A digitalizáció motivációihoz hasonlóan a gazdálkodók a termésnövekedést és a termelékenység javulását tartják a legfontosabb eredmények között, amelyeket a regeneratív mezőgazdaságnak a talaj egészsége mellett meg kell hoznia.

A gazdálkodók pedig már elindultak ezen az úton. Több mint 90 százalékuk legalább egy regeneratív gazdálkodási gyakorlatot alkalmaz tevékenységében. Az átlagos gazdálkodó a kiválasztott 17 általános regeneratív gazdálkodási gyakorlat közül csaknem hetet alkalmaz, ami azt mutatja, hogy még van mit tenni. A legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a vetésforgó, a talaj termékenységének fenntartása tápanyagok hozzáadásával és a talajegészségügyi ellenőrzés.

(Forrás: futurefarming.com)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

A medvéknél nagyobb veszély hazánkban a kórt terjesztő kullancs és szúnyog

2024.12.02.

A magyarországi medvékkel kapcsolatos tudnivalókról, így a medveészlelésekről is beszélt Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense.

Kézikönyvvel segíti a gazdákat az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylésében a NAK

2024.12.02.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kézikönyvben foglalta össze az AKG-val kapcsolatos tudnivalókat.

A világon elsőként Dánia adóztatja meg a tehenek károsanyag-kibocsátását

2024.12.02.

A dán parlament megszavazta a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után.

Nagy sebességű robotültetők a precíziós palántaneveléshez

2024.12.01.

A holland TTS vállalat kifejlesztett egy sor nagysebességű automata robotot, amelyeket a fiatal palánták hatékony és pontos átültetésére terveztek. Az öt különböző modellt kínáló TTS gépek akár 10 centiméteres sortávolságot is képesek kezelni, így a legkülönfélébb ültetési igényeknek is megfelelnek.

Az ecet, ami több ezer éve velünk van – és még mindig meglepődünk, mire képes

2024.12.01.

Ha kimondjuk az ecet szót ma Magyarországon, többségünknek a zöld flakonos, iparilag előállított ecetsav, egy savanyú, „maró anyag” jut az eszébe. Mire is használjuk az ecetet manapság? Kávéfőző tisztítására, vízkőmentesítésre és óvatosan mérve a jól ismert ételecettel savanyúbb ízt adunk a bablevesnek vagy a lencsefőzeléknek.

Teff: az egészségtudatosak és gluténérzékenyek új gabonája

2024.12.01.

Mérete alig nagyobb egy mákszemnél, de tápértéke kiemelkedő. Az etióp konyhában az „injera" nevű savanykás, lapos kenyér alapanyaga, de lisztként, teljes magként vagy pehelyként is elérhető.

Partnerhírek
Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Partner

Költségcsökkentés helyett az intenzifikációban látja a kiutat a TIMAC AGRO

2024.11.28.

A műtrágyapiac az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, amelyek mély hatással voltak az agráriumra. Az árak normalizálódása, a kereslet ciklikussága és a gazdálkodók alkalmazkodó-képessége új kihívásokat teremtett. Tóth Balázs, a TIMAC AGRO ügyvezető igazgatója segít megérteni, hogyan látják a hazai műtrágyapiacot és milyen innovációkat hoz a vállalat az ágazat számára.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 400 hirdetés 94 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás