Hirdetés
A gazdák megbirkóznának az éghajlatváltozással – nyitottak az innovációra
A magasabb hozampotenciál ösztönzi a digitális gazdálkodás elterjedését: a gazdálkodók kétharmada már használ digitális eszközöket, és ugyanennyien szeretnének többet megtudni a mesterséges intelligenciáróll. Ez az egyik kulcsfontosságú megállapítása a 2024-es Farmer Voice felmérésnek –Ausztrália, Brazília, Kína, Németország, India, Kenya, Ukrajna és az Egyesült Államok 2000 gazdálkodójának körében végzett kutatás –, amelyet a Kynetec globális piackutató cég végzett a Bayer megbízásából.
A gazdálkodók 75 százalékát már érinti az éghajlatváltozás, vagy aggódik annak hatásai miatt, és 71 százalékuk a csökkent hozamról számol be, mint aggodalomra ad okot. 10-ből 6 már jelentős bevételkiesést szenvedett el az utóbbi időben a megszokottól eltérő időjárási események miatt.
A megoldás részeként a gazdálkodók számítanak az innovációra: 75 százalékuk nyitott az új technológiák bevezetésére, hogy jobban megbirkózzanak az éghajlatváltozással. A jobb hozamok, az ellenálló gazdaságok és a védett megélhetési lehetőségek iránti vágy ösztönzi az érdeklődést és a regeneratívabb és technológiaibb megközelítések elfogadását a gazdálkodásban.
A gazdálkodók jelenlegi legelterjedtebb kihívásait a volatilitás és a bizonytalanság okozza. Ami a következő 3 évet illeti, a megkérdezettek több mint egyharmada számolt be az időjárás ingadozásáról vagy szélsőséges időjárási eseményekről (37%), valamint az ár/jövedelem ingadozásáról (36%) a három legnagyobb kihívás között.
Noha ezek a 2023-as eredményekhez képest változatlanok maradtak, az idei felmérés szerint a politikai vagy szabályozási döntések számottevő növekedése kulcsfontosságú aggodalomra ad okot, és a gazdálkodók 29 százaléka ezt a három legnagyobb kihívásként említette, ami kétszerese a tavalyinak.
Digitális technológiákat alkalmaznak a gazdálkodók
A különféle akadályok leküzdésének és a gazdálkodás termelékenyebbé tételének egyik módja a digitalizáció. A gazdálkodók közel kétharmada már használ digitális eszközöket, további 25 százalékuk pedig a jövőben is tervezi ezt. A gazdálkodók szerte a világon digitális eszközöket használnak különféle alkalmazásokhoz, mint például az előrejelzés, a mezőgazdasági döntések optimalizálása vagy a precíziós alkalmazás.
A digitális átvételt elősegítő fő tényezők gazdaságiak: 88 százalékuk a jobb terméshozamot látja motivációnak a digitális alkalmazások használatára, 85 százalékban költségmegtakarítást és 84 százalékban jobb termésminőséget. A gazdálkodási gyakorlatok hosszabb távú fenntarthatóságának biztosítása szorosan a negyedik helyen áll (79%), ami kiemeli a gazdálkodók földbirtokosság iránti elkötelezettségét.
De egyértelmű digitális szakadék van az olyan országok között, ahol a többi piachoz képest magasabb a kistermelők aránya. Napjainkban a gazdálkodók átlagosan 65 százaléka használ digitális eszközöket, szemben Kínában 49, Kenyában 42 százalékkal és Indiában csak 8 százalékkal. Azonban ezekben az országokban a gazdák a jövőben több digitális eszköz bevezetését tervezik (Kína: 27%, Kenya: 42%, India: 85%). A gazdálkodók digitális technológiák iránti nyitottságával együtt jár a tanulási hajlandóság is, az mesterséges intelligenciáról is. Míg 72 százalékuk alig ismeri a jelenlegi mezőgazdasági mesterségesintelligencia-alkalmazásokat, közel kétharmaduk (62%) érdeklődik a továbbiak iránt.
A gazdálkodók hasznosítják a regeneratív gyakorlatokat
A fenntarthatóság szerepe a gazdálkodók digitális eszközök használatára való motivációjában kiemeli a digitalizáció fontosságát a regeneratív mezőgazdaság jövője felé vezető átmenetben. A digitalizáció motivációihoz hasonlóan a gazdálkodók a termésnövekedést és a termelékenység javulását tartják a legfontosabb eredmények között, amelyeket a regeneratív mezőgazdaságnak a talaj egészsége mellett meg kell hoznia.
A gazdálkodók pedig már elindultak ezen az úton. Több mint 90 százalékuk legalább egy regeneratív gazdálkodási gyakorlatot alkalmaz tevékenységében. Az átlagos gazdálkodó a kiválasztott 17 általános regeneratív gazdálkodási gyakorlat közül csaknem hetet alkalmaz, ami azt mutatja, hogy még van mit tenni. A legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a vetésforgó, a talaj termékenységének fenntartása tápanyagok hozzáadásával és a talajegészségügyi ellenőrzés.
(Forrás: futurefarming.com)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?
Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.
Költségcsökkentés helyett az intenzifikációban látja a kiutat a TIMAC AGRO
A műtrágyapiac az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, amelyek mély hatással voltak az agráriumra. Az árak normalizálódása, a kereslet ciklikussága és a gazdálkodók alkalmazkodó-képessége új kihívásokat teremtett. Tóth Balázs, a TIMAC AGRO ügyvezető igazgatója segít megérteni, hogyan látják a hazai műtrágyapiacot és milyen innovációkat hoz a vállalat az ágazat számára.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatEladó John Deere 8345R e23 ILS 2020-as évjáratú traktor
69 900 000 HUF
+ áfaEladó használt MetalFach N267 szervestrágyaszóró
4 990 000 HUF
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 94 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés