A gabonaszárítás HETECH-technológiával történő gázkiváltása, mint a hatékonyságnövelés eszköze

A gabona tárolása - a beltartalmi jellemzőinek a károsodása nélkül - csak egy adott nedvességtartalom mellett lehetséges. Amennyiben a betakarításkori nedvességtartalom ennél magasabb, úgy a gabonát szárítani szükséges. A szárítás energiaigénye jelentős, amely az elvonandó víz mennyiségétől függ. 

Az energiaköltség jelentős mértéke miatt a gazdálkodók igyekeznek az aratást úgy szervezni, hogy a betárolást megelőző szárítás mértékét minimalizálni tudják. Gyakorlatilag szeretnék a gabonájukat a lábán megszárítani. Ez a taktika kedvező időjárási viszonyok esetén eredményes lehet. Azonban az időjárás ezt keresztülhúzhatja, aminek következtében többféle kár éri a gazdálkodókat.

Egyrészt a lábon álló érett gabona jelentős károkat tud elszenvedni. Megnő a szemveszteség, csökken a sikértartalom, továbbá egyéb beltartalmi minőségi károsodások is fellépnek. Másrészt a felesőzött talajon a betakarítógépek és a szállítójárművek jelentős taposási károkat okoznak, amelyeket csak jelentős munkaráfordítással és energiaköltséggel lehet helyreállítani.

Tehát, a gabonaszárítás hőenergia hordozó költségének a megtakarítására való törekvés a gazdálkodók részéről érthető, mert az a termelésük gazdaságosságát és hatékonyságát jelentősen elősegíti. Ugyanakkor jelentős kockázattal is jár, mivel egy kedvezőtlen időjárás esetén nem megtakarítást realizál a gazdálkodó, hanem jelentős kárai keletkeznek.

Eddig nem volt más választásuk a gazdálkodóknak, mivel a szárítógépgyártók a szárítóik hőenergia-ellátását kizárólag fosszilis energiahordozókkal biztosították.

Ezen a gyártói gyakorlaton változtatott a HETECH, mivel a világon elsőként, a gabonaszárítóit alternatív alapú hőenergia-ellátással is biztosítja.

Alternatív energiahordozóként a gabona előtisztítása, szárítása és utótisztítása során keletkező léha, ocsú és hasonló melléktermékek kerülnek felhasználásra. Így azok tüzelési célú hasznosításával történik a szárításhoz szükséges hőenergia előállítása. 

A gazdálkodói gyakorlat szerint a kalászosok és az olajos növények szárítása kisebb hőenergia-igényű, így az ebben az időszakban keletkező léha és ocsú felhasználható a nagyobb hőenergia-igényű kukorica szárítása során. Ezeket kiegészítve a kukorica tisztítása során keletkező melléktermékkel, a kukorica szárításának a hőenergia igénye lefedhető. 

Amennyiben az adott gazdálkodónál más egyéb tüzelési célú hasznosításra alkalmas alapanyag, de melléktermék is rendelkezésre áll, abban az esetben az is bevonható a szárítási hőigény kielégítésébe.

A HETECH szárító alternatív tüzelésű hőenergia-ellátása

Az Anthera Kft. Városföldön üzemelő HETECH 6/5 típusú gázüzemű szárítójának a gázkiváltását 2024-ben végezte el a HETECH.

A gázkiváltás során az alábbi irányadó szempontokat érvényesítettük:

• Tüzelőanyagként legyenek felhasználhatók az Anthera-nál keletkező melléktermékek: 
  • Gabonatisztítás hulladékai
  • Faapríték
• A HETECH gabonaszárítónak ne változzon meg egyik:
  • Funkciója sem
  • Paramétere sem

A gázkiváltó technológia létesítésének egy mozzanata:

A gázkiváltó technológia létesítésének folyamata az alábbi rövidfilmben tekinthető meg:

A HETECH folyamatvezérelt finomszabályozású alternatív hőenergia-ellátású szárítójának a tulajdonságai és funkciói, amelyek a gázkiváltást követően is változatlan formában megmaradtak:

• A szárítóközegnek a szárítón belüli optimális áramlási viszonyai
• Hőtérkép
• Terményoszloponként kitárolt terményből történő mintavétel és nedvességmérés
• Terményoszloponkénti kitárolási sebesség változtathatóság
• Modulonkénti szárítólevegő kibocsátás optimalizálás
• Intelligens recirkuláció

A technológia próbaüzemnek egy mozzanata:

A technológia bemutatása és a próbaüzemi tapasztalatok összefoglalása az alábbi rövidfilmben tekinthető meg:

A nem HETECH gyártmányú szárítók gázkiváltásának lehetőségei a „Gabona szárítás gázkiváltó HETECH technológiával” és a megoldás jellemzői

A „Gabona szárítás gázkiváltó HETECH technológiával” bemutató bevezető oldala:

A technológia bemutatása az alábbi rövid filmben tekinthető meg:

Kardos László
projektvezető

(x)