A földnek ára, a termőtalajnak értéke van

Bár az idei tavasz az elmúlt évekhez képest csapadékosabb volt, az aszály lehetősége Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett. A nyári aratások után talajaink víz- és tápanyagtartalmának megőrzése vagy növelése kulcsfontosságú az őszi vetések sikerességének érdekében.

Magyarország szántóterületeinek több mint 80%-án olyan növényeket – kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét – termesztenek, amelyek hektáronként akár 8-10 tonna szerves anyagot is hagynak maguk után. Ez a hatalmas mennyiségű biomassza jelentős tápelemtartalommal bír, amelyből a betakarítás során csak egy rész kerül le a területről, a fennmaradó hányad – megfelelő tarlóhántással – visszajuttatható a talajba. A képlet egyszerű: ha a szalma a termőtalajon marad, és szakszerűen lebontásra kerül, hektáronként több tízezer forint értékű tápanyag jut vissza a talajba, növelve ezzel a termőföld értékét és a gazdálkodás jövedelmezőségét. Ezzel szemben a szalma – sok talajtaposással is járó – elszállítása a területről mind a talaj, mind a termelő számára veszteséget jelent - olyat, amit a szalma értékesítése önmagában nem tud ellensúlyozni.

A lebontási folyamat hatékonysága azonban nem magától értetődő. A szalma cellulózban és hemicellulózban gazdag, lebontása lassú, és könnyen verseny kezdődhet a talaj mikroorganizmusai által felvehető nitrogénért, így akár átmeneti tápanyaghiányt is előidézhet. Éppen ezért kulcsfontosságú az irányított lebontás alkalmazása – speciális mikrobiológiai készítmények kijuttatásával, amelyek a pentozánhatás elkerülése érdekében a kellő N2-szükséglet biztosítása mellett célzottan segítik a cellulóz és hemicellulóz lebontását. Ezek a készítmények nemcsak felgyorsítják a szalma bomlását, de hozzájárulnak a talaj biológiai egyensúlyának helyreállításához is.

A tudatos aratás az első lépés

A szalma hasznosulásának első lépése már a betakarítás során eldől. A tudatos aratási gyakorlat része, hogy a kombájn ne csak levágja, hanem finomra szecskázza és egyenletesen szétterítse a szármaradványokat a táblán. Ezzel biztosítható, hogy a szalma később – a 2-3-szori szalmaboronálást követően – egyenletesen beforgatható legyen a talajba, elősegítve a lebomlási folyamat megindulását. A szalma minimum egyharmadát hagyjuk fent a felszínen szalmakalapnak!

A szármaradványok kétharmadának megfelelő mélységbe történő bekeverése és a mikrobiológiai készítmények célzott kijuttatása lehetővé teszi az irányított, gyors és hatékony lebontást. A folyamat eredményeként a szalma szerves alkotórészei beépülnek a talajba, humusz képződik, amely hosszú távon javítja a talajszerkezetet és a vízháztartást.

Ez különösen fontos a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek idején. A szalma kétharmadának szakszerű visszakeverése és a visszamaradó szalmakalap együttesen nagyon jól javítja a talaj vízfelvevő és -megőrző képességét, így a növényállomány később szembesül az aszályhatásokkal – gyakran hetekkel, akár hónapokkal később, mint azokon a területeken, ahol a szalmát eladták. A nedvességmegőrzés révén biztosított egyenletesebb növekedés és stresszmentesebb fejlődés végső soron magasabb és stabilabb hozamot eredményez a következő kultúrában.

Az irányított szárbontás tehát nem csupán szervesanyag-gazdálkodási kérdés, hanem a tudatos, előrelátó talajmegőrző és -építő stratégia része – amelynek hatása már a következő vetésnél, de valójában évekre előre befolyásolja a termőképességet.

A szárbontó hatású mikrobiológiai készítmények alkalmazása azonban még nem számít általános gyakorlatnak a gazdálkodók körében, mivel sokan csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek ezek működéséről. Az ilyen típusú technológiák iránt leginkább azok a termelők nyitottak, akik komplex szemlélettel közelítenek a növénytermesztéshez, értik a talajban zajló biológiai folyamatokat, és fontos számukra a fenntarthatóság, valamint a talajélet aktív támogatása.

A BactoFil Cell hatását bemutató képgaléria megtekintéséhez kattintson az alábbi képre!

BactoFil Cell-lel kezelt állomány

4 kép

A szárbontó mikroorganizmusok élő szervezetek, fejlődésük és szaporodásuk a talaj aktuális fizikai és biológiai állapotától függ. A mikrobiális talajélet szempontjából különösen előnyösnek számítanak a forgatás nélküli művelési rendszerek, mivel ezek jobban megőrzik a talaj szerkezetét és nedvességtartalmát. Ugyanakkor gyakorlati tapasztalataink és kísérleteink azt mutatják, hogy ezek a talajbaktérium-kultúrák még a hagyományos, forgatással járó talajművelés esetén is hatékonyan működnek.

Miért fontos a szármaradványok irányított bontása és talajba keverése? Mi történik tarlókezeléskor és szárbontó kezelés után a növényi maradványokkal a talajban?

A szárbontó kezeléssel a betakarítás után visszamaradt növényi maradványok irányított mikrobiológiai bontását, a bennük szerves kötésben lévő makro-, mezo-, mikroelemek feltárását végezzük és a talaj szervesanyag-tartalmát növeljük. Az erre a célra izolált és szelektált törzseket közvetlenül a szármaradványokra permetezzük a tarlón, majd egyenletesen a talaj felső – mikrobiológiai szempontból legaktívabb – rétegébe keverjük. A szárbontó mikrobái képesek az intenzív bontási folyamatot megindítani, amibe később az őshonos mikrobák is bekapcsolódnak.

A szervesanyag-gazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú, hogy ne csak szervetlen tápanyagokkal lássuk el a talajt. A szármaradványok tápanyagtartalma jelentős, de a növények számára felvehetetlen szerves kötésben van. A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken.

Az AGRO.bio BactoFil® CELL termékét egyedülálló módon ellenőrzött gyógyszergyártási technológiával, a Kárpát-medencében őshonos baktériumtörzsek használatával, az ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer és az ISO 14001:2015 környezettudatos irányítási rendszer előírásai szerint állítjuk elő. 

Az AÖP-ben 2 pontot ér a BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó használata. Ökológiai gazdálkodásban is felhasználható készítmény.

Felhasználási javaslat:

A BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontót 1 l/ha dózisban, 200–400 l/ha vízmennyiséggel kijuttatva közvetlenül az egyenletesen felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jettel végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítve egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Daoda Zoltán
AGRO.bio Hungary Kft.
www.agrobio.hu

Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik. Ehhez kattintson ide!

(x)