A fagyok és az aszály miatt sokkal kevesebb, ezért drágább is lehet idén a cseresznye

Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján arra számít, hogy a jó évjáratok 15 – 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadát takarítják be Magyarország cseresznyefáiról. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 – 30 százalékkal is drágább lehet.

A jelentős terméskiesés oka az idei szélsőséges időjárás. A március közepe és május közepe közötti időszak példátlanul sok fagyos éjszakár hozott. Ezek közül 5-6 esetben is meglehetősen nagy mértékű volt a lehűlés. A fagyok következtében jelentős virág- és terméskárok voltak. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését pedig a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán, június közepe előtt érő fajtáknál, a középidejű és kései, június végén, július elején érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak - írta a FruitVeB cseresznyeprognózisa.

A szezon csúszik és további eső várható

A hazai cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indult. Az első, jelentősebb mennyiségben termesztett korai fajta a Bigarreau Burlat, ennek betakarítása általában május végén történik. Az idén a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt a szezon szűk egyhetes csúszásban van. Az utóbbi időben érkező, és az előrejelzések alapján a következőkben is várható folyamatos esőzések miatt azonban akár további mennyiségi és minőségi károkra lehet számítani. Ez tovább csökkentheti az egyébként is szűkös hazai kínálatot. A cseresznye az érés időszakában ugyanis a csapadékra kifejezetten érzékeny. Tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, ami értékesíthetetlenné teszi azt.

Nőtt a termőterület és főként a hazai cseresznye fogy

A cseresznye magyarországi termőterülete az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett, az ezredforduló környéki 1 000 hektárról mára körülbelül 3 ezer hektárra. Nagyobb termesztőkörzetek az országban Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben találhatóak. Az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között mozgott. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3 – 4 milliárd forint között alakul. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból, termőterület, termésmennyiség és termelési érték vonatkozásában egyaránt. A termés 80 – 90 százaléka többnyire belföldi piacra kerül, a fennmaradó hányadot exportálják, főként a szomszédos országokba.