A dámszarvasoknak most nemcsak a párzási időszak kihívásaival kell szembenézniük, hanem egy rejtélyes betegséggel is, amely súlyos hatással lehet állapotukra. A kór deformált, gennyes agancsokat okoz, és szaporodási problémákhoz, valamint más komoly tünetekhez vezethet. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség hátterében a mikotoxinok jelenléte állhat, és egyelőre nincs ismert gyógymód a betegség kezelésére.

Barcogás és vadászati időszak

A dámszarvasok párzási időszaka, a barcogás, október 10-20. között zajlik, amikor a bikák az erdő nyugodt részein próbálják magukhoz vonzani a teheneket. Az állomány nagy része ebben a hónapban termékenyül meg, és a párzási időszakhoz kapcsolódik a vadászati idény is, amely október 1-től december 31-ig tart. A legutóbbi vadászati szezonban 23 446 dámszarvas került terítékre, ami 13,6%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

dámszarvas
A faj főként a sűrű aljnövényzetű, laza talajú, tisztásokkal tarkított helyeket kedveli, ahol a hímek először a legjobb barcogóhelyekért küzdenek meg egymással, majd ezt a rituálét követi a párzás. (Fotó: Pixabay)

A vadgazdálkodási szakemberek szerint az állomány fenntartása érdekében elengedhetetlen a kilövések magas szintjének megőrzése, és akár további növelése is szükséges lehet, hasonlóan a gímszarvasok esetében alkalmazott gyakorlathoz.

A klímaváltozás hatása a dámszarvasokra

A dámszarvasok inkább a száraz, tisztásokkal tarkított erdőket kedvelik, és nem viselik jól a sziklás vagy havas területeket. A klímaváltozás enyhébb telei kedvezhetnek ugyan nekik, de a hosszú, forró nyarak megterhelik a szervezetüket, így az állatoknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez.

Egy rejtélyes betegség terjedése

A dámok mellett a gímszarvasokat és őzeket is érinti egy rejtélyes betegség, amelyet először 25-26 éve észleltek Tolna és Somogy megyében. A betegség kezdetben torz agancsokat eredményezett, amelyek kuriózumnak számítottak a vadászok körében. Azonban hamar kiderült, hogy a jelenség jelentős gazdasági károkat okoz a vadgazdálkodásban.

A betegség okai: mikotoxinok és immunszupresszió

A kutatók kezdetben bakteriális fertőzésre gyanakodtak, de ezt az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálatai kizárták. Az újabb kutatások arra utalnak, hogy a betegség hátterében a mikotoxinok együttes jelenléte okozta immunszupresszió állhat. Ez károsítja az állatok máját, veséjét, hormonrendszerét, és a csontok kapcsolódását a bőrszövettel.

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint hét magyarországi erdőben élő vemhes dámszarvasokban és borjaikban is kimutatták a mikotoxinok jelenlétét. Ezeket a méreganyagokat nemcsak a takarmánynövényekben (kukorica, napraforgó, szója), hanem természetes táplálékukban, például mogyorófélékben és tölgymakkban is megtalálták. A probléma súlyosságát növeli, hogy a mikotoxinok jelenléte tárolási és takarmányozási hibákra is visszavezethető, ezért a betegség terjedésének megállítása érdekében a takarmányozási gyakorlatok mielőbbi javítása elengedhetetlen.

(Forrás: agrarszektor.hu)

További híreink

A medvéknél nagyobb veszély hazánkban a kórt terjesztő kullancs és szúnyog

2024.12.02.

A magyarországi medvékkel kapcsolatos tudnivalókról, így a medveészlelésekről is beszélt Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai referense.

Kézikönyvvel segíti a gazdákat az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénylésében a NAK

2024.12.02.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy kézikönyvben foglalta össze az AKG-val kapcsolatos tudnivalókat.

A világon elsőként Dánia adóztatja meg a tehenek károsanyag-kibocsátását

2024.12.02.

A dán parlament megszavazta a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után.

Nagy sebességű robotültetők a precíziós palántaneveléshez

2024.12.01.

A holland TTS vállalat kifejlesztett egy sor nagysebességű automata robotot, amelyeket a fiatal palánták hatékony és pontos átültetésére terveztek. Az öt különböző modellt kínáló TTS gépek akár 10 centiméteres sortávolságot is képesek kezelni, így a legkülönfélébb ültetési igényeknek is megfelelnek.

Az ecet, ami több ezer éve velünk van – és még mindig meglepődünk, mire képes

2024.12.01.

Ha kimondjuk az ecet szót ma Magyarországon, többségünknek a zöld flakonos, iparilag előállított ecetsav, egy savanyú, „maró anyag” jut az eszébe. Mire is használjuk az ecetet manapság? Kávéfőző tisztítására, vízkőmentesítésre és óvatosan mérve a jól ismert ételecettel savanyúbb ízt adunk a bablevesnek vagy a lencsefőzeléknek.

Teff: az egészségtudatosak és gluténérzékenyek új gabonája

2024.12.01.

Mérete alig nagyobb egy mákszemnél, de tápértéke kiemelkedő. Az etióp konyhában az „injera" nevű savanykás, lapos kenyér alapanyaga, de lisztként, teljes magként vagy pehelyként is elérhető.

Partnerhírek
Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Partner

Költségcsökkentés helyett az intenzifikációban látja a kiutat a TIMAC AGRO

2024.11.28.

A műtrágyapiac az elmúlt években folyamatos változásokon ment keresztül, amelyek mély hatással voltak az agráriumra. Az árak normalizálódása, a kereslet ciklikussága és a gazdálkodók alkalmazkodó-képessége új kihívásokat teremtett. Tóth Balázs, a TIMAC AGRO ügyvezető igazgatója segít megérteni, hogyan látják a hazai műtrágyapiacot és milyen innovációkat hoz a vállalat az ágazat számára.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 400 hirdetés 94 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás