A csokoládészőlőtől a selyemakácon át az édesgyökérig – különlegesből elterjedt kerti növénnyé válhatnak

A Földön mintegy ötvenezer, az emberek számára elfogyasztható növény létezik, de hogy közülük melyik, mikor lesz népszerű, bizonytalan. Magyarországon jelenleg is előfordulnak olyan különlegességek, amelyekben megvan a potenciál, hogy később elterjedt kerti növények legyenek. Ezek között annak dísznövények, sőt akváriumi növényként ismert fajok, amelyek egyben gyógynövények is.

Érdekes más szemmel nézni a növényekre, mert az elterjedt, ismert besorolásuk nem zárja ki azt, hogy máshová is tartozzanak. Sok dísznövénynek vannak rejtett tulajdonságai is, például gyógyhatásuk.

Különleges kúszónövény a csokoládészőlő (Akebia quinata)

Az ötlevelű akébia néven is ismert növény különleges virággal és terméssel rendelkező, mutatós, fagyálló kúszócserje. A mi kertjeinkben egzotikus dísz, de a kínai gyógyászatban már régóta ismert. Sokrétű a felhasználása, például érzéstelenítésre, gyulladásgátlásra, vértisztításra, vizelethajtónak is alkalmazzák, leveléből pedig gyógy­teát főznek. Októberben érő termései ehetőek, kellemes édeskés ízűek, de tele vannak maggal. Japánban zöldségként, olajban kisütve fogyasztják, indáját pedig kosárfonásra használják.

Fontos tudni, hogy terméseit csak porzós párral együtt hozza, mert kétlaki növény. Ez a szárával kapaszkodó lombhullató cserje tápdús, és jó vízáteresztő talajt igényel.

Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, és egészen mínusz 15 °C-ig télálló, ha védett helyre ültetjük. Földön futtatva örökzöld árnyéki gyeppótlóként szolgálhat.

Selyemakác (Albizia juribissin)

A selyemakácnak  egyes vidékeken nagy a mezőgazdasági jelentősége is, mert megköti a nitrogént, emellett a levelét állatok takarmányozására használják. Nálunk csak díszfaként ültetik. Gyógyhatású a fiatal kérge és a virága is. Egyes országokban népi gyógyászati felhasználása során a virágfejeknek szélhajtó, emésztést javító, nyugtató és erősítő hatást tulajdonítanak. Belsőleg álmatlanság, ingerlékenység és rossz memória kezelésére használják.

A virágokat nyílás kezdetén szedik és szárítják. A leveleket sebkezelésre is használják. A kérget tavasszal vagy nyár végén hántják le, és szárítást követően használják föl. A növényből nyert nyúlós kivonatot a tályogokra, forrázásos sebekre ajánlja a tradicionális gyógyászat. A selyemakác virága és kérge gyógyhatású.

Kislevelű bakopa (Bacopa monnieri)

Igen vízigényes a bakopa, amit az agyműködés serkentésére lehet használni. Tartható akváriumban a víz alá merítve, de virágcserépben is nevelhető, csak nagyon víz- és fényigényes. Szoktatással példányai idővel a napokig száraz földet is képesek tolerálni. Télen hűvös helyen teleltethető, akkor csökkenteni kell az öntözést, de olyan tálkára kell tenni, amire nedvesen tartott kavicságyat vagy agyaggranulátumot teszünk.

A bakopáról szóló több kutatás is bizonyítja a kognitív funkciókra gyakorolt hatását, különösen a memória, a tanulás és a koncentráció területén. Az ájurvéda-gyógyászatban úgy tartják számon, mint az idegekre és az agysejtekre fiatalítólag ható növényt. Oldja a szorongást, támogatja az idegrendszert, ezáltal jótékony hatással van a gyomorfekélyre.

Citromverbéna (Aloysia citriodora)

Nálunk dézsás dísznövény, amit fagymentes helyen kell teleltetni. Apróra vágott levelei frissen jó salátaízesítők. Teája frissen vagy szárítva nyugtató, szorongásoldó hatású, de emésztési zavarok, puffadás, gyomorgörcs esetén is ajánlott. Illóolaja gombaellenes, regeneráló hatású és a kozmetikai iparban is elterjedt. Gyomorrontásra és lázcsökkentésre is alkalmazták.

Sokféleképp használhatjuk a citromverbéna erősen illatos leveleit

Teájának ízesítők nélkül is remek aromája van. Enyhíti a heves megfázás tüneteit, ellazítja az izmokat, emellett tökéletes rovarriasztó.

A bőrbe dörzsölve a kellemes citromillat nem közvetlenül riasztja a rovarokat, hanem elfedi az emberi test kipárolgását, így a vérszívók jó eséllyel nem fedezik fel a zsákmányt.

A könyvek közé vagy a polcra helyezett citromverbéna-levelek pedig távol tartják a molyokat. Aromaterápiában is használják nyugtató, stresszoldó hatása miatt. Tegyünk egy gyökeret a porszívó zsákjába is, így könnyen frissé varázsolhatjuk otthonunk levegőjét.

Fürdővízben is érdemes használni: kössünk össze egy csokor friss levelet a forró vizes csap alatt, és varázslatosan illatosított fürdővizet készíthetünk. Hatására a kimerült izmok ellazulnak, de még a légutak is kitisztulnak ennek az erős illatnak köszönhetően. Mellékhatása nincs, de irritálhatja a gyomrot, ha túl sokat teszünk a salátába. Nyáron félfás-fás dugványról szaporítható.

Indiai citromfű (Cymbopogon citratus)

Az indiai citromfű  nincs rokonságban a nálunk ismert citromfűvel (Melissa officinalis). Citromnád, citromcirok néven is ismert. Nagyon érzékeny a hidegre, már 10 ̊C alatt károsodik, ezért korán be kell vinni, és világos helyen teleltethető. A kisebb típusok lakásban is termeszthetők, ezek rendszeres öntözést, párásítást igényelnek.

Igen sokrétű a felhasználása, az illóolajtól a konyhai alkalmazásig. A meleg éghajlaton jellemző fertőzésektől, parazitáktól, penészgombáktól véd, csökkenti a lázat, enyhíti a megfázást. Illatosító és kozmetikai készítményekben gyakran alkalmazzák.

A biotermesztésben porított szárát, illetve vízgőzlepárlással nyert illóolaját alkalmazzák, mivel megakadályozza a különböző penészgombák, mikotoxinok elterjedését a tárolt gabonában és ezzel megőrzi a vetőmagok csírázóképességét.

Külsőleg használva megakadályozza a fertőzéseket, ezért zsíros, pattanásos bőr ápolására és a normál bőr védelmére kellemes frissítő illatú olajat keverhetünk belőle. 50 ml mandulaolajhoz adjunk 30 csepp indiaicitromfű-olajat és 20 csepp levendulaolajat, jól rázzuk össze, és naponta kétszer langyos vízzel mossuk le az arcunkat vele. Ezt az olajkeveréket eredményesen használhatjuk a talp ápolására  és rendben tartására, illetve talp­masszázshoz. Illóolaja aromalámpában párologtatva idegnyugtató, antibakteriális és rovarriasztó.

Hatóanyaga a glycyrrhizin, ötvenszer édesebb a cukornál

Az édesgyökér  régen a bocskorszíj nevű édesség alapanyaga volt. A növény (Glycyrrhiza glabra) nem szereti a túl kötött talajt, jó vízelvezetésű, táp­anyagdús földben érdemes tartani, napos vagy félárnyékos helyen. Kiültetés után eleinte lassan nő, és a meztelencsiga lehet az egyik legnagyobb ellensége.

A gyökér elég rostos, de nyersen is fogyasztják, illetve ételek, teák ízesítésére használják belefőzéssel vagy por formában. A gyökérből készített tea kiváló szomjúság ellen. A gyökér rágása jó fogtisztító, és segíti a gyerekek fognövekedését. A leveleket Mongóliában teába is teszik. Az édesgyökér gyökerét sokféle köhögéscsillapító gyógyszerben és a húgyúti hurutos fertőzések kezelésében is használják. Külsőleg a gyökeret herpesz, ekcéma és övsömör ellen alkalmazzák.

Az édesgyökér 1-2 év alatt behálózza a talajt, majd amikor a növény legalább hároméves, akkor itt az idő, hogy felszedjük a gyökereiből. Erre októberben kell sort keríteni.

A megmosott gyökereket a napon kiszáríthatjuk, hogy port nyerjünk belőle, ebben a formában akár három évig is eltartható. Magról és gyökérdarabokról szaporítható.

Japán nyersburgonya (Metaplexis japonica)

A japán nyersburgonya egy évelő, de télen visszafagyó, tavasszal mindig tőről újra hajtó kúszónövény. A fiatal leveleket nyersen vagy főzve, a fiatal termését nyersen vagy savanyított formában, a gyökerét pedig főzve fogyasztják. A pépesített leveleit duzzanatok, kelések, tályogok kezelésére használják.

A felsorolt példákból látható, hogy rengeteg növény vár még felfedezésre, amelyek gyógyhatásuk vagy sokrétű felhasználási lehetőségeik folytán idővel a kiskertek vagy a szobai növénysarkok sztárjai lehetnek.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)