Hirdetés
A begyűjtött virágporokat vizsgálták a magyar kutatók
Eljött az ideje a vonatkozó jogszabályok megalkotásának: a méhlegelő virágport adó növényeit nemzeti kincsként kell kezelni és védeni egy szakértő szerint. Egy nemzetközi kutatásban az eddig méhlegelőként nem nagyon emlegetett növények fontossága is bizonyításra került: a zamatos turbolya, a tövises iglice és a lándzsás útifű is hasznos faj a méheknek.
A nemzetközi EU-INSIGNIA projektben magyarok is részt vesznek. A 2023-as környezetterhelési monitoringkutatásban 15 méhészetben gyűjtöttek mintákat. Magyarország a részt vevő 27 tagországból abba a négybe tartozott, amelyik az igényelt virágpor mintáinak 100 százalékát beküldte.

Az első eredmény a virágporokról érkezett. Kéthetente vettek mintákat, összesen 135-öt. Az első mintavétel május elején volt, az utolsó augusztus végén, így a korábbi, illetve későbbi minták most nem voltak a vizsgálat tárgyai. Megérkezett az 1261 sorból álló eredmény. Az adatok elemzése hosszabb folyamat lesz, de érdekességeket már most meg tudunk állapítani - fogalmazott a Magyar Mezőgazdaság cikkében Dr. Körmendy-Rácz János, az INSIGNIA kutatás magyarországi koordinátora.
Ahhoz, hogy pontosan megérthessük a számokat, a módszert is ismertetni kell.
Hirdetés
Az eredmény minden mintában két méhcsalád átlagát jelenti. Azaz, ha azt látjuk, hogy Békéscsabán a negyedik mintavételben az olajretek (Raphanus sativus var. oleiferus) 63 százalékos részarányt mutat, akkor az azt jelenti, hogy az egyik méhcsaládban ennél nagyobb, a másikban ennél kisebb arányban szerepel. Azt azonban nem tudjuk, hogy mennyivel térnek el a családok az átlagtól. Azaz van olyan méhcsalád, amelyik egy napon (2023. május 1–4. között volt a mintavétel) több mint 63 százalékban gyűjti az olajretek virágporát.
A virágporminta egyetlenegy nap virágporhordásából képződött. A kéthetes ciklus mintavételei között lehetnek olyan növények, amelyeket gyűjtött a méh, de pont nem kerültek be, vagy nem a fontosságuknak megfelelően.
A másik megmagyarázandó a növények neve. A portugál laboratóriumban a növény genetikai anyagából kiválasztottak egy szakaszt (ITS2), és ezt a részt hasonlítják össze az adatbázissal. A vizsgálati módszer elég jó, a növényeket fajszinten azonosítja. A mi káposztarepcénk, a Brassica rapa subsp. oleifera, itt nem mutat különbséget a Brassica rapa subsp. rapa-hoz képest (tarlórépa), így az alfajt a helyi viszonyok ismeretében kell azonosítani - fogalmazott a szerző.
A módszer érzékenységét mutatja, hogy megkülönböztet három útifűfélét: réti, lándzsás és homoki útifüvet.
Adatok a vizsgálatokról
A jelen vizsgálatban két méhcsalád egynapos virágporgyűjtésének átlaga az alábbi növényeknél volt kiemelkedően magas: egy százaléknál magasabb átlaggal 175 növény szerepelt.
Látszik, hogy a fehér akác virágporforrásként is jelentős, ebben a kutatásban a tizedik helyre került. Két méhcsaládból az egyiknél a vizsgálat napján a behordott virágporcsomók összetételében a fehér akác több mint 42 százalékban volt jelen.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az itt megmutatott 13 növényből csupán öt a termesztett növény. Ez megnöveli a hatóságként eljáró emberek, falugazdászok felelősségét, hogy a többi lágyszárú növényt se kaszáltassák le az agrárgazdálkodás nevében.
A fenti vizsgálatok bizonyossá tették, hogy eddig méhlegelőként nem nagyon emlegetett növények fontossága is bizonyításra került: zamatos turbolya, tövises iglice, lándzsás útifű stb.
Eljött az ideje a vonatkozó jogszabályok megalkotásának: a méhlegelő virágport adó növényeit nemzeti kincsként kell kezelni és védeni - írta a szerző: Dr. Körmendy-Rácz János, az INSIGNIA kutatás magyarországi koordinátora.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
A mikotoxinok járványa
2025.02.09.A takarmány gyakran tartalmaz különféle mikotoxinokat, amelyek eltérő szerkezetűek. A hatékony toxinkötőket úgy kell kialakítani, hogy ezekből a különböző mikotoxin-struktúrák közül a lehető legtöbbet megkössék. A B.I.O. Tox® nagyon jó értékeket mutat ezen a területen.
Hogyan csökkentheti az állattartás költségeit és növelheti hatékonyságát?
2025.02.09.A takarmányozás optimalizálása, a genetikai fejlesztések és a precíziós állattenyésztés kulcskérdések a modern állattartásban. Hogyan lehet csökkenteni a hizlalási költségeket? Milyen takarmányozási stratégiákkal érhető el jobb teljesítmény? Hogyan használható a genomika az állattenyésztés hatékonyságának növelésére? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállítás állattenyésztési szekciója, amely 2025. február 13-án Debrecenben várja az állattartókat, takarmányozási szakembereket és döntéshozókat.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSörárpa lombtrágya C-komplex Réz-kén-cink, alacsony fehérje, jó osztályozottság, sörárpa minőség
1 150 HUF / l
+ áfaKukorica vetőmag és Napraforgó vetőmag rendelhető országosan házhoz szállítva, 2025 márciusra
Magro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 170 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés