A baktériumkészítményeket nem csak a támogatásért érdemes használni

Orcsik Bence, Bács-Kiskun vármegyei gazdálkodó, már több éve használ baktériumkészítményeket, elsősorban az AGRO.bio termékeit. Meggyőződése, hogy számtalan előnnyel jár az alkalmazásuk, költségcsökkenést, ráadásul még terméstöbbletet is eredményeznek. A termelő egy beszélgetés során részletesebben is megosztotta velünk a tapasztalatait.

Kezdésként, kérem, mutassa be gazdálkodását!

Kalocsán és környékén összesen 250 hektáron gazdálkodunk egy családi gazdaság keretében. Konvencionális szántóföldi növényeket, napraforgót, búzát, kukoricát, árpát és durum búzát termesztünk intenzív gazdálkodásban, forgatás nélküli műveléssel. Most próbálunk a min-till irányába elmozdulni, hogy minél kevesebb legyen a műveletszám.

Hogy sikerült eddig az idei év a kalászosok betakarítása után?

A vártnál rosszabb eredmények születtek. A hagyományos búza 6-7 tonna körüli termésátlaggal, takarmányminőségben került a tárolóba. A durumbúza 7 tonnás lett, amivel elégedett voltam.

Hirdetés

Az árpa is 7 tonna körül termett, de ehhez hozzá kell tenni, hogy mivel magas költséggel intenzív gazdálkodást folytatunk, a jelenlegi felvásárlási árakon számolva, nincs okom az örömre. Az árpán konkrétan veszteséget realizáltunk, a többi nullszaldós.

Az országban sokfelé lehetett hektolitertömeg-problémákról hallani, ez itt nem volt jellemző?

Nem, a búzánál egyáltalán nem. A konvencionálisnál 78-80-as, a durumbúzánál 85-ös értéket mértünk. Az árpa hektolitertömege pedig 60 fölötti lett.

Hogy áll most a kukorica?

Úgy látom, későn érkeztek az esők. Idén 87 hektáron vetettünk kukoricát, és üzemi átlagban 7-8 tonnára saccolom a termést. Ez lehet, hogy a tavalyi aszályos és a tavalyelőtti évhez képest is jónak számít, de ha két héttel hamarabb jött volna a csapadék, akkor közel 10 tonna is lehetett volna az eredmény. 2019-20-ban, például, nettó 12 tonnás átlagaink voltak, mert ekkor optimális volt az idő, elegendő csapadék érkezett.

Jellemzően milyen termékeket használ az AGRO.bio kínálatából?

Már több éve alkalmazzuk a talajoltó, BactoFil és a szárbontó, Cell készítményeket. Négy-öt éve a Cell-lel kezdtünk kukoricában, három-négy éve a kalászosokat folyamatosan oltjuk, idén először pedig a BactoFil kikerült a kukorica- és napraforgótáblákba is. Igaz, most elmaradt a szárbontás, mert az input- és terményárak miatt optimalizálni kellett a költségeket.

Hogyan és miért merültek fel ezek a termékek?

A forgatás nélküli művelés hozta magával. A kukoricát elég gyakran búza követi nálunk, és  a 12-13 tonnás kukorica hatalmas szártömegével kezdeni kellett valamit, így jött a szárbontás a képbe. Ez pedig később magával hozta a talajoltó alkalmazását is. Előtte tájékozódtam és mindkettőről jó véleményeket hallottam.

Kisebb területen tesztelni kezdtem őket, és megelégedéssel láttam, hogy hozták a várt eredményeket.

Milyen változásokat hoztak a számokban?

Évjárattól függően, de, méréseim szerint, a talajoltók 5-8 százalék terméstöbbletet hoztak a kalászosoknál.

Kipróbált-e valaha a BactoFilen kívül mást talajoltót is?

Régebben a Phylazonit termékét használtam. Azzal sem volt gond, de abból hektáronként 10-20 litert kellett kijuttatni, a BactoFilből pedig egy litert, mégis tudja ugyanazt. Sokkal egyszerűbben kezelhető. Emiatt váltottunk. Van már frontartályunk, és így vetéssel egymenetben rögtön be is tudjuk dolgozni a talajba. Régen két külön menet és szántóföldi permetező kellett hozzá.

Az egy menettel sok pénzt és energiát lehet megspórolni, ráadásul a baktériumoknak is az a legjobb, ha azonnal bedolgozzuk őket.

Tervezi-e hogy a továbbiakban is használja majd ezeket a termékeket?

Igen, az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is bevállaltuk két pontért, hogy a területünk 51 százalékán használunk ilyen termékeket. Mivel valójában jelenleg is mintegy 80-90 százalékán alkalmazzuk és már eddig is használtunk, így ez nekünk nagy változást nem hoz. Nem a plusz támogatásért használjuk a baktériumkészítményeket.

Hogyha ajánlani kellene ezeket a termékeket, mit mondana a többi gazdának? Miért érdemes talajoltó, illetve szárbontó termékeket használni?

Hosszú távon felpezsdítik a talajéletet. A kötött talajok művelhetősége javul. Már 4-5 év után egy mélyművelésnél kevesebb lesz a fajlagos üzemanyag-felhasználás, ezáltal pedig a gépek sem kopnak annyira.

A forgatás nélküli műveléshez szerintem a szárbontás egy jó dolog, de egyébként a talajoltás is. Sok gazda megijed a sok kukorica- szármaradványtól és szántással inkább leforgatja azt, de mi a kukoricatarlókat is lazítjuk, és utána minden gond nélkül lehet oda akár kukoricát, napraforgót vagy szóját vetni. Ősszel kijuttatjuk 1,0–1,5 l/ha mennyiségben szántóföldi permetezőgéppel a Cell-t, aminek hatására nagyon sok szármaradvány elbomlik, ami pedig megmarad, az sem okoz gondot.

Az említett két készítményen kívül használ-e még más terméket az AGRO.bio kínálatából?

Az algatartalmú készítményekkel kapcsolatban már tájékozódtam, olvastam kísérletekről és láttam videókat a hatékonyságukról, tervben vannak. Bízom benne, hogy mind az AlgaTer, mind az Algafix tud majd segíteni a homokos talajon. Az ígéretek szerint jelentősen javítja a vízmegkötést. Elképzelhető, hogy a jövő szezonban kipróbálom ezeket.

(x)