Megbízható forrás a gabonatőzsde legfrissebb adataival és piaci információival.
Élelmiszerárak
A legfrissebb információk az élelmiszerek árainak alakulásáról és piaci tendenciákról. Kérjük, látogasson vissza később, és kövesse figyelemmel fejlődésünket!
Terményárak
A mezőgazdasági piac legfrissebb árinformációi és elemzései. Kérjük, látogasson vissza később, és kövesse figyelemmel fejlődésünket!
2025-ben tilos lesz szántani bizonyos területeken egy új szabályozás alapján
2025-ben tilos lesz szántani bizonyos területeken egy új szabályozás alapján
2024. december 10., 09:20
2025. január 1-jétől új elemmel gazdagodik a Közös Agrárpolitika (KAP) feltételességi szabályrendszere, amelynek részeként életbe lép a HMKÁ 2 előírás. Az új szabály a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét célozza. Magyarország, az uniós jog által biztosított lehetőséggel élve, 2025-től vezeti be ezt az előírást. A pontos szabályokat tartalmazó rendeletek várhatóan 2025. január végén vagy február elején jelennek meg – tájékoztatott a KAP Nemzeti Irányító Hatóság.
Az előírás fő célja a szénben gazdag talajok megőrzése, különös tekintettel a vizenyős területekre és tőzeglápokra.
Fotó: Pixabay
Mely területeket érint a HMKÁ 2 előírás?
A HMKÁ 2 keretében a megőrzendő területeket le kellett határolni, és ezeket a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fedvényeiben kellett rögzíteni. Az érintett területek kiválasztása három fő kritérium alapján történt:
Hirdetés
megfelelő kapcsolat a mezőgazdasági területekkel;
az átlagosnál magasabb széntartalom;
időszakos vízborítottság vagy vízjárta jelleg.
Az országos vizsgálatok során 64.532 hektárnyi potenciális területet mértek fel, amelyek közül 46.547 hektár felelt meg a fenti feltételeknek. Ezen belül:
16.620 hektár eddig nem volt támogatható, de 2025-től a HMKÁ 2 szabályai alá tartozva védett vizenyős területként támogatottá válik;
29.927 hektár már támogatott mezőgazdasági területet is érint, amelyeken szigorúbb művelési előírásokat vezetnek be.
Fenntartási szabályok a HMKÁ 2 területeken
A HMKÁ 2 által védett területeken a gazdálkodóknak speciális fenntartási szabályokat kell betartaniuk:
Általános tiltások: nem lehet szántani, vizet levezetni, valamint meg kell akadályozni a veszélyes gyomok és inváziós növények elterjedését.
Víz visszahúzódása után: mezőgazdasági tevékenység végezhető, de szántóterületeken 25 cm-nél mélyebb talajművelés tilos.
Gyepterületek: a védett területeket tilos szántóvá alakítani.
A támogatások igénybevételének alapfeltétele a jogszerű földhasználat. A hatóság további iránymutatásként hangsúlyozta:
Szélsőséges időjárásból eredő árvíz vagy belvíz esetén nem nyújtható be vis maior kérelem.
A nádas jelenléte nem szankciót, hanem legfeljebb feltételességi szankciót vonhat maga után.
Tájékoztatás és elérhetőség
A HMKÁ 2 fedvényeket előzetesen a MePAR, MeKIR és AKG felületeken, valamint a mobilGAZDA alkalmazáson és az Ügyfélkapun keresztül is elérhetővé teszik a gazdálkodók számára.
További részleteket és információkat a szakmai oldalakon találhatnak az érintettek.
A fenyveseket hazánkban sok helyen érinti negatívan a klímaváltozás. A jellemzően a múlt század első felének nagy országfásítása keretében telepített idegenhonos fenyvesek, amelyek sok helyen voltak a kopárfásítások megfelelő eszközei, mára leromlottak, károsítók támadják őket, egyedeik csúcsszáradás jeleit mutatják, máshol teljesen elpusztultak.
Ezt a különleges lepkefajt Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő. Közel egy évtized után most ismét sikerült megtalálni a Vértesben a fokozottan védett Anker-araszolót, vagy régebbi nevén magyar téliaraszolót.
Jelentős süllőpusztulás történt több balatoni kikötőben az elmúlt hetekben. A szakértők szerint a kárókatonák csoportos vadászata által kiváltott oxigénhiány okozhatta a halak tömeges elhullását, amelynek során összesen több mázsa hal pusztult el – derült ki a Balatoni Halgazdálkodás videójából.
A mák (Papaver somniferum) termesztése során számos betegség és kártevő veszélyezteti a növény egészségét és a termés mennyiségét. A hatékony növényvédelem érdekében elengedhetetlen a legfontosabb kórokozók és kártevők ismerete, valamint a megfelelő védekezési stratégiák alkalmazása.
Megjelentek a terménytárolók, terménytisztítók és a vetőmagüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívások a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretében.
Szavai József neve jól ismert a Drávaszabolcs környéki gazdák között. A Baranya vármegyei termelő 90 hektáron gazdálkodik, és az elmúlt években folyamatosan fejlesztette a technológiáját, hogy javítsa a terméseredményeit és csökkentse a költségeit. Bár már régóta foglalkozik növénytermesztéssel, az innovatív megoldásokra mindig nyitott volt: néhány éve kezdett el biológiai készítményeket használni, és jelentős előnyöket tapasztalt a talajegészség és a terméshozam tekintetében.