A kék mézbogyó itthon is jól termeszthető lenne, de egyelőre alig ismerik. Minden fejlődési állapotában megbízhatóan télálló, minden része használható gyógynövényként is, a termése pedig sokféleképpen feldolgozható. Külön érdekessége, hogy a beporzó fajtáktól függően egy tövön akár háromféle ízű gyümölcs is teremhet […]

Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a java még hátravan a kerti tevékenységeknek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ két munkatársa, Dr. Kovács Szilvia és Kalmár Klementina beszélt a gyümölcsöskertekben elvégzendő legfontosabb feladatokról. […]

A 2020-as évhez hasonlóan idén is sikeres évet zárt a START munkaprogram mezőgazdasági alprogramja a Hajdú-Bihar megyei Nyíracsádon. A megtermelt zöldségek és gyümölcsök nagy része az óvoda konyhájára és a savanyító üzembe került, de a lakossági igények kielégítése is folyamatos volt. Az ősszel elkezdődött betakarítás akár hónapokig is eltarthat. A burgonya már a pincében van, felszedték a leveszöldségek nagy részét és a hagymát is. A téli káposztából rekordtermést várnak idén, több 10 mázsára számítanak. […]

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába. Nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb. A szeder jóval erőteljesebb és ellenállóbb növény, mint a málna, de talajigénye hasonló. Legjobban tápdús, középkötött vályogtalajban érzi magát, ne ültessük homokos vagy erősen kötött talajba. Utóbbiban különösen megnő a talajból fertőző gombás betegségek kockázata, mert a szeder gyökerei is érzékenyek a levegőtlen környezetre, ami agyagos talajban hamarabb kialakulhat. […]

Világszerte több mint tízezer almafajtát tartanak számon, a magyar nyelvterületen pedig kétszáznál is több népi almafajta elnevezése ismert, amihez hozzájöttek az utóbbi évszázadban a nyugat-európai és amerikai fajták nevei, mint például a Jonathan, a Renet vagy a London pepin. A nagyüzemi termesztés miatt jelentősen visszaszorultak vagy teljesen feledésbe merültek a régi fajták. Ugyanakkor a rendszerváltás körüli években kezdett felélénkülni az érdeklődés a hazánk klímájához leginkább alkalmazkodott, emiatt sokkal ellenállóbb hagyományos fajták iránt. […]