A globális éghajlatváltozás, a Covid-19 járvány kitörése és a tengeri szállítmányozás egekbe szökött költségei a takarmány-összetevők árának jelentős emelkedéséhez és a szűkös kínálathoz vezettek. Ez a dilemma világszerte általános jelenséggé vált. Kína 2021-ben hivatalosan is kiadta a kukorica- és szójaliszt takarmányban való felhasználásának csökkentésére vonatkozó irányelveket. A tervek szerint évente 45 millió tonnával csökkenti a kukorica- és 12 millió tonnával a szójaliszt-fogyasztást. […]

Jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain a szelídgesztenye. A növény hazánkban is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talajra van szüksége. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. […]

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben. Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét. […]

Pém Bálint Szlovákia magyarlakta területén született, ott is él és dolgozik, a Komárom melletti Patról, pedagóguscsaládból származik. Szülei a szocializmus alatt – több társukhoz hasonlóan – háztájiból egészítették ki a jövedelmüket. Pém Bálint ekkor tanulta meg: csak azután lehet kimenni a Dunára, ha a kert rendben van. A szülők később, nevelési célzattal, saját területet adtak neki, amiből megvolt a zsebpénze. Így szerette meg a növénytermesztést, és azt, hogy egy kis mag elvetéséből mi minden lehet. A család elkezdte művelni a rendszerváltás után visszakapott 48 hektárját. A gimnázium után Bálint a Nyitrai Agráregyetemen folytatta tanulmányait, menedzsment szakon. Már egyetemi évei alatt kiváltotta a magángazda-engedélyét. Párjával, későbbi feleségével 15 hektáron kertészkedtek, 15 embert alkalmazva. Abban az időszakban érkeztek meg Szlovákiába az üzletláncok. Ennek következtében a felvásárlók egyik évről a másikra eltűntek, amivel a kertészetük piaca is megszűnt. […]

Uniós oltalomban részesült a jászsági nyári szarvasgomba – közölte a munkaszüneti hétvége első, ünnepi napján az Agrárminisztérium. Az Európai Bizottság egy nappal korábban kihirdetett rendeletével uniós oltalomban részesítette a „jászsági nyári szarvasgomba” elnevezést. A közleményben a minisztérium hozzátette: a jászsági nyári szarvasgomba oltalom alatt álló földrajzi jelzés a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) föld alatti gombafajnak a megjelölt földrajzi helyen összegyűjtött, friss helyi változatát jelöli. Termőterülete az Észak-Alföldön, a Tarna és Zagyva völgyében elhelyezkedő Jászságban található. […]