Magyarországon az elmúlt 30 évben számtalan ipari, logisztikai funkciójú könnyűszerkezetes acélcsarnok épült a Frisomat szerkezeteivel – mégis, talán ma is leggyakrabban mezőgazdasági funkcióban képzeljük el ezt az épülettípust. A mezőgazdaságban előszeretettel használt tárolók és állattartó épületek palettáját egyedi és kreatív épületek is színesítik. Alacsony energiaköltségű díszfaiskola, hús-kisker hűtőházzal – ezek is Frisomat csarnokok. […]

Nagyot téved, aki azt gondolja, hogy az év elején nincs igazán sok tennivaló a kertben. Valójában ez az időszak kiváló alkalom arra, hogy rendszerezzen és számot vessen az ember, ilyenkor van lehetőség a sikeres tavasz és nyár megalapozására is. A február mindig fordulópont egy kert életében: kint még hideg van, de már érkeznek a tavasz első jelei. A napok egyre hosszabbodnak, és lassan felébrednek a földben szunnyadó magok és virághagymák. […]

A legtöbb kertben megtalálható, a kopár évszakok dísze az örökzöld fenyőfa, amely jóval többre képes annál, minthogy dísznövényként pusztán a kertünket ékesítse. Érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a szúrós, ám rengeteg módon felhasználható fafélével. Hogy mi mindenre jó a fenyők tűlevele? Észak-Amerikában és Európa fenyvesekkel bővelkedő országaiban a fenyőfák fiatal hajtásai már régóta a gyógyhatású készítmények alapanyagai. Az erdei fenyőből nyert fenyőbalzsam két részre választható: illóolajra és szárazanyagra, azaz fenyőgyantára. Külsőleg a gyógyászat az erdei fenyő illóolaját ízületi gyulladás, reumás problémák kezelésére balzsamokban, kenőcsökben használja. […]

Kertjeink állatbaráttá tétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy hagynunk kell, hogy udvarunk vad dzsungellé növekedjen. Legyen szó hatalmas birtokról vagy forgalmas családi kertről, otthont adhat a különböző ház körüli vadállatoknak, és kicsit közelebb hozhatja a természetet. Rengeteg egyszerű dolgot tehetünk annak érdekében, hogy segítsünk az állatoknak, akikkel közös helyen élünk, kezdve a különböző élőhelyekhez való hozzáférés biztosításától a jól felszerelt táplálkozási helyek ápolásáig. […]

Szingapúri tudósok fejtették meg a durián gyümölcs szúrós szagának titkát – számolt be róla a BBC hírportálja. Háromévnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklapban jelentek meg. Munkájukat magukat meg nem nevező duriánrajongók finanszírozták. A tudósok megtalálták azt az illatgént, amelynek a számlájára írható a durián átható, rothadásra emlékeztető szaga. Ez lehetővé teszi, hogy „szagtalan vagy enyhébb szagú” duriánváltozatot fejlesszenek ki a jövőben. Nem mindenki örült ennek a lehetőségnek, egyes duriánkedvelők rajonganak a gyümölcs sajátos szagáért. „A durián a szaga nélkül olyan, mint az ember, aki elvesztette a lelkét” – írta egy szingapúri a Facebookon a hírre reagálva. […]