Magyarországon az őshonos szürkemarhát többnyire karám nélkül, nagy kiterjedésű területeken legeltetik. Az egyik nagy magántenyésztő munkáját segítő szaktanácsadók egy olyan informatikai, “a dolgok internete” (IoT – Internet of Things) rendszer kialakítását és tesztelését javasolták, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának nyomon követését és adatok gyűjtését a gazdaság igényeinek megfelelően. […]

Nagy szerepet kapnak az őshonos magyar szürke szarvasmarhák és a házi bivalyok a gyepek természetvédelmi kezelésében. Jelenlétüknek és munkásságuknak köszönhetően olyan gazdag élővilágnak adhatnak otthont a Nemzeti Parkok, amilyen az évszázadokkal ezelőtt is megfigyelhető volt. Így történik ez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Ahhoz, hogy a terület visszanyerje eredeti képét és élővilágát, vissza kell szorítani a szikes réti és szikfok növényzetre terjeszkedő nádat és mocsári növényzetet. Ebben van szerepe a legelő állatoknak: tapossák a talajt, rágják a növényeket, karbantartják a területet. […]

Novemberben is fontos cikkeket írtunk az agrártámogatások témájáról. Többek között arról, hogy megemelt összeggel pályázhatók az ÖKO és AKG támogatások, és hogy megjelent a rendelet a még idén kifizethető támogatási összegek nagyságáról. Beszámoltunk róla, hogy Székelyföldön támogatja a burgonyatermesztést a magyar állam és a Pro Economica Alapítvány, valamint hírt adtunk arról is, hogy kamatokat és költségeket vállal át a bajba jutott sertéstartóktól az Agrárminisztérium. Ajánljuk olvasásra a decemberi hírösszefoglalónkat agrártámogatás kategóriában! […]

Ritkán használt alapanyag a bivalyhús a magyar háztartások többségében, viszont a séfek ismerik és nagyra értékelik. A tulajdonságairól Szalai Ferenc tenyésztő, a Mátrai Bivalyrezervátum tulajdonosa beszélt. Szerinte a bivalyhúst leginkább a szürkemarha húsához lehet hasonlítani. Amiben eltér attól, hogy több fehérjét, foszforvegyületet és vasat, viszont jóval kevesebb zsírt tartalmaz, mint a szürkéé. Jellemzése szerint rostos, zsírszegény, fantasztikusan tartalmas vörös hús. Ízvilága populáris, nincs erősen elnyomó karaktere, mint például a vadnak vagy a birkának. […]

A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor.