Sáfián László, a hajdúsámsoni pásztorember a városán kívül is egyre népszerűbb. A hetedik generációs juhász családjával dolgozik a mindennapokban. Beszámolt arról is, hogy jártak a legelőjükön a Fülöp-szigetekről, Amerikából, Németországból, Kenyából, Mongóliából, valamint neves tudósok és kutatók is meglátogatták már őt. Dr. Molnár Zsolt botanikus professzor bevonta őt és családját több természettudományos könyv és dokumentumfilm elkészítésébe, például szerepelt a Pásztor­ének című természetfilmben, mely a Duna Tv-n is látható volt. […]

A pumi után egy másik őshonos magyar terelőkutya-fajtát, a mudit is nyilvántartásba vette az amerikai ebtenyésztők klubja (American Kennel Club – AKC). A bekerülés a fajtiszta kutyák legrégebbi amerikai nyilvántartásába azt jelenti, hogy a mudi is versenyezhet sok amerikai kutyakiállításon, köztük az AKC nagy éves bajnokságán és a Westminster Kennel Club rangos versenyén. Ahhoz, hogy nyilvántartásba vegyenek egy fajtát, egyebek között az is kell, hogy legalább 300 egyed éljen belőle az ország legalább 20 államában. […]

A Baranya megyei Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban rendezik meg augusztus 14-én, szombaton a magyar pásztorkutyák terelőversenyét. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága közleményében azt írták, hogy az egész napos rendezvényen a magyar pásztorkutyák az őshonos juhok hajtásában és terelésében versenyeznek majd. Az ormánsági eseményen az odalátogatók használat közben nézhetik meg a hagyományos pásztorviseleteket és eszközöket, valamint testközelből ismerhetik meg a pásztoréletet. […]

A pásztor még soha életében nem találkozott hasonló tragédiával, de a falu idős gazdálkodói sem hallottak, még csak hasonló eseményről sem. A szerencsétlenül jár pásztor nyájának jelentős részével feltehetőleg villámcsapás végzett. Nemrégiben tragikus és rejtélyektől övezett esemény színhelye volt az Arcos de Valdevez város melletti terület, Portugália északi részén, a spanyol határ közelében. […]

A kilenc őshonos magyar kutyafajtából öt pásztorkutya: a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz és a komondor, a másik négy vadász: a rövid- és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Eddig így tudtuk. Most jelentkezett a sorba három, ugyancsak ősi magyar pásztorkutya, akiket egyelőre hivatalosan az FCI (a Nemzetközi Kinológiai Szövetség) nem ismer el önálló fajtának, ezért szelektív tenyésztésük sem indult meg. A sinkát sokan csak magyar dingónak nevezik, nem hasonlít egyetlenegy más őshonos terelőkutyára sem, mégis úgy dolgozik a juhok között, hogy az csoda. A sinka a magyar terelőkutyák evolúciójában a legújabb, éppen ezért szokták a XXI. század terelő­kutyájának nevezni. […]