Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Az intenzív növénytermesztési gyakorlat miatt termőföldjeinkben jelentősen csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezért különösen fontos, hogy a szár- és gyökérmaradványokban található tápanyagokat felhasználva hozzájáruljunk a megfelelő talajélet helyreállításához. […]

A rizstermesztésben rejlő komoly lehetőséget már a rendszerváltás előtti időkben felfedezték. Az 1950-es és 60-as években Magyarország 50 ezer hektáron termesztette. Ma például Olaszország, Spanyolország, Görögország, Portugália, Franciaország, Bulgária és nem utolsó sorban Magyarország is foglalkozik vele. A termőterületek nagyjából fele Jász-Nagykun-Szolnok megyében, azon belül is Kisújszállás és Mezőtúr térségében található. A másik fele pedig Békés megyében, Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa és Békés települések határában terül el. […]

A szalmabálákból kialakítható emelt ágyásba, de akár a bálába lyukat fúrva, azt földdel feltöltve is ültethetőek növények a szalmába. A bálában végbemenő mikrobiológiai folyamatok alulról melegítenek, ezzel, valamint az éréskor napfényt visszaverő hatásukkal fokozzák a koraiságot. A szalmabálákból az ágyások kerete, vagy az egész ágyás is megépíthető. Kerülhet bele zöldség, gyógy-, és fűszernövény is. A közöket termőfölddel feltöltve a bálák közé is lehet ültetni. Mivel a szalma még nem lebomlott növényi rész, így a növények számára felvehető formában nem tartalmaz tápanyagokat. A megfelelő tápanyagellátás komposzttal, vagy jó minőségű kerti földdel biztosítható. […]

Sok tejelő tehenészetben használnak különböző „toxinkötőket”, amelyek az aflatoxinok ellen nagyrészt hatékonyak, azonban a takarmányok nem csak aflatoxinnal lehetnek szennyezettek, hanem olyan Fuzárium gombák által termelt toxinokkal is (fumonizinek, zearalenon, trichotecének: DON, T-2, HT-2, DAS, stb.), amelyek nem köthetőek megfelelő mértékben. Így az aflatoxin kérdés megoldása után ezek még mindig szignifikáns termeléscsökkenést és egészségügyi problémákat (pl. szaporodásbiológiai zavarok, lábvég megbetegedések, anyagcsereforgalmi zavarok, stb.) okoznak. […]

20,5 kilogrammal rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás. A haltermelés 2030-ban elérheti a 204 millió tonnát is, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új “A halászat és akvakultúra helyzete a világban” 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt a halfogyasztás is tovább nő. A halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepének erősítéséhez elengedhetetlen a haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás. […]