A repce a legtöbb esetben szántóföldi növényként terjedt el, amelyet főként a benne lévő olajtartalom miatt termesztenek. Az árvakelése meghagyható zöldtrágyának, az ősz végén a talajba bedolgozva biomassza-növelő anyag lesz belőle. Azonban zöldségként is megállja a helyét. A bimbójából finom ételt lehet készíteni, ami hasonlít a brokkolihoz. Ehhez az ősszel kell elvetni, hogy tavasszal szüretelhető és fogyasztható állapotban legyen.
A Kiskertblogger írta meg, hogy a repcét a legtöbben szántóföldi növényként termesztik, az utóbbi években azonban ételként is egyre népszerűbb. Az ősz elején, fővetésben elvetett repce bimbója tavasszal válik ehetővé. Nagy előnye, hogy a kártevők jórészt békén hagyják, a legtöbb gond a leveleket támadó földibolhákkal van.
Finom salátát készítenek belőle
A Wikipedia szerint például a koreai gasztronómia a repce hajtásait is felhasználja, jucshe namul néven saláta készül belőle. Az elkészítési módok változatosak, blansírozhatják, párolhatják, főzhetik, hirtelen süthetik vagy nyersen is felszolgálhatják a namulokat. Az ízesítés tekintetében is számos lehetőség van, a szójaszósz, a szezámolaj, a fokhagyma, a só, az ecet vagy a kocshudzsang is gyakorta használt.
Cikkajánló: Ajánlati fajtalista készül őszi káposztarepcére is
Bekerült a posztregisztrációs kísérleti programba az őszi káposztarepce is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jogszabályi felhatalmazás szerint a vizsgálati eredmények alapján 2020-ra ajánlati fajtalistát állított össze. Ennek legfőbb célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz. A kezdeményezéssel több mint 10 év után az őszi búza és kukorica mellé a második legfontosabb olajnövény is bekerül a programba. Az őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlet célja, hogy a már államilag elismert, garantáltan jó termőképességű, és a minőségi elvárásoknak megfelelő fajták széles választékából a lehető legjobbak mérjék össze teljesítményüket. A négyismétléses kisparcellás kísérleteket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) végzi és értékeli a hatósági fajtakísérleti állomásain. Az első évben – kísérleti próbaévként – csökkentett fajtaszámmal, 9 helyszínen állítják be a fajtákat. 2 éréscsoportot alakítanak ki, ahol a kísérleti jellegre tekintettel minden, a programban induló fajtatulajdonos legfeljebb 2 fajtát nevezhet. A második évtől kezdődően viszont majd az őszi búza és kukorica kísérletekhez hasonló fajtakiválasztási rendszer adja az alapját a részvételi lehetőségnek.