Vonzóbbá teszi a vidéki életet a sikeres mezőgazdaság – évelemző interjú az agrárminiszterrel

Az egyik küldetésünk egy fenntarthatóbb agrárium működtetése, a másik pedig a vidék élhetőbbé tétele – mondta Nagy István. Az agrárminiszter a mezőgazdaság jelenéről és a jövőjéről is beszélt a Kisalföld internetes oldalának, ebből az anyagból szemléztünk.

Mit tart az év legnagyobb eredményének?

Az egyik legfontosabb, hogy az agrárium továbbra is hozzájárul a magyar gazdaság 5 százalékos növekedéséhez, ami az európai uniós gazdasági növekedés két és félszerese. Mindez gazdáink kitartó, szorgalmas munkájának is köszönhető. Az ágazat a nemzetgazdaság hajtómotorja, hisz a mezőgazdaság 2018-ban ismét sikeres évet zárt. A kibocsátás újabb rekordot ért el és a szerkezete is kiegyensúlyozott: a növénytermesztés kedvező terméseredményei mellett az állattenyésztés termelése is jelentősen emelkedett. Az agrárágazat kibocsátása 2018-ban 2710,8 milliárd forint, amely folyó áron 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A növénytermesztés kibocsátása 2018-ban 4,9 százalékkal múlja felül az előző évit, az állattenyésztésé 4 százalékkal nőtt.

Interjú az agrárminiszterrel: téma a vízgazdálkodás, az állattenyésztés, a talajvédelem és a jövedelmezőség
Interjú az agrárminiszterrel: téma a vízgazdálkodás, az állattenyésztés, a talajvédelem és a jövedelmezőség

Fontos 2018-as változás, hogy a vidékfejlesztés visszakerült az Agrárminisztériumhoz, és ennek következtében a teljes agrártámogatási rendszerről egy helyen történik a döntéshozatal. Az összeolvadás azért történt, hogy a ránk háruló feladatokat, a vidéket és az ott élő embereket érintő problémákat minél hatékonyabban tudjuk orvosolni. A vidékfejlesztési politikánk legfőbb stratégiai célja a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében a vidéki életkörülmények javítása.

A szocialista kormányok agrárpolitikájának nagy vesztese volt az állattenyésztés. Mennyiben javult a szektor helyzete?

Az elmúlt években a kormány stabilizálta az állattenyésztés helyzetét, még ha járványok is nehezítették a gazdálkodók életét és veszélyeztették a piaci értékesítési lehetőségeket. A fontosabb ágazatok kibocsátása 2010 óta folyamatosan növekszik. Azóta a szarvasmarha-ágazaté folyó áron 7,6, a baromfiágazat kibocsátása 15, a tejtermelés pedig közel 14 százalékkal emelkedett. Ma a sertéságazat helyzete is szilárdnak tekinthető. Ez a helyzet elsősorban az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozásával, a házi sertésekre való átterjedésének elkerülésével tartható fenn. Említésre érdemes, hogy tavaly január és szeptember között a hazai vágóhidak élőbaromfi-vágása 13 százalékkal élénkült. Sőt, nemcsak a hazai fogyasztók növekvő igényeit elégítette ki az ágazat, de az exportpiacait is szélesíteni tudta. A hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata pedig a húsmarhatenyésztés.

Egyre nagyobb jelentősége van a vízgazdálkodásnak. Sokan az öntözésfejlesztés terén is szeretnének előrelépést. Milyen intézkedések várhatóak a jövőben?

Az agrártárca egyik kitörési pontja az öntözés, hiszen tudjuk, hogy ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak. A világnak 2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll ehhez rendelkezésre. Ehhez képest jelenleg több mint 100 ezer hektáron öntözünk, holott a csatornáink nyomvonalai 200–250 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani. Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra. A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infrastruktúra.

Az elmúlt évtizedek gazdálkodása kizsigerelte a termőterületeket. A túlzott vegyszerezés ugyan többnyire már nem jellemző, de a talaj nem felejt. Hogy lehet ezt jóvátenni?

Valóban, adósai vagyunk az anyaföldnek. Az elmúlt 50 évben 90 százalékkal csökkent a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását tehát el kell végezni, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen. Ki kell mondanunk, hogy tilos a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni. Szerencsére a Közös Agrárpolitika ebben segítségünkre lesz, mivel a 2020 utáni szabályozás kiemelt szerepet szán a talajvédelem hatékonyabb megvalósulására és a talaj szervesanyag-gazdálkodására. Jelenleg dolgozunk azokon a szaktanácsadási, kutatási, illetve tudásátadási eszközökön, amelyek célja, hogy a termelők további segítséget kapjanak a tudatosabb, környezetkímélőbb gazdálkodási módszerekről.

2015-ben, a termőföld évében hívtuk fel a figyelmet a talajt érintő problémákra, többek között az elmúlt évek tápanyag-kizsigerelő gyakorlatainak következményeire. 3 év eltelte után is igyekszünk az elindított programokat folyamatosan napirenden tartani, a konferenciák szakmai eszmecseréinek eredményeit beépíteni az intézkedéseinkbe.

Amióta 2018-ban átvette az Agrárminisztérium vezetését, milyen nemzeti jövőképet lát maga előtt?

Egyik fő küldetésünk a fenntarthatóbb agrárium működtetése, a vidék élhetőbbé tétele. Mindennek alapfeltétele versenyképes és jövedelmezőbb ágazat megteremtése. A biztonságos és minőségi élelmiszerek előállításával pedig hazánk helyt tud állni a nemzetközi piacokon. Meggyőződésem, ha a mezőgazdaság sikeres, akkor a vidéki élet is sokkal vonzóbbá válik.

A teljes interjút itt olvashatja el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Fordulat jöhet a magyar állattenyésztésben Sorsdöntő fordulat előtt áll a magyarországi állattenyésztés, mivel a következő hetekben dőlnek el a magyar állattenyésztési támogatási jogcímek és fe...
Talajjavítót vont ki a forgalomból a Nébih Talajélet javítására használatos mikrobiológiai készítményt vont ki a forgalomból a Nébih. Erre akkor került sor, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizt...
Kiemelten fontos az aratás utáni talajjavítás Ugyan még tart a betakarítás, de már gondolni kell az azt követő talajmunkákra is. A gyomosodás ilyenkor nagy veszélyt jelent, de ha jó módszert haszn...
49,5 milliárd forint érkezik öntözésfejlesztésre... Mától lehet benyújtani a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére kiírt pályázatokat. A keretösszeg nem, azonban egyéb feltételek változtak a kiírás...
Talajsavasodás ellen használjon meszet A tápanyag utánpótlásakor nem csak a makroelemekre (nitrogén, kálium és foszfor) érdemes gondolni. Fontos, hogy a termőföld pH-értéke is optimális leg...
A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészsé... A technika világában gyakran elfeledkezünk arról, hogy akad egy olyan tényező, ami nélkül nincs élet a Földön, ez pedig a talaj. Annál is inkább figye...