Vizsgálja a Központi Korrupcióellenes Hivatal a tavalyi intervenciós almafelvásárlás körülményeit

Vizsgálatot kezdett a lengyel Központi Korrupcióellenes Hivatal a tavalyi intervenciós almafelvásárlás ügyében. A gazdák kifizetése késett és a határidő lejártáig az Eskimo vállalat nem fizette vissza a gyümölcs megvásárlásához felvett 100 millió zloty-s (25 millió dollár) banki hitelt. A Hivatal ez év eleje óta vizsgálódik az ügyben. Valószínűsíthető, hogy az ellenőrzés fókuszában azok az eszközök és intézkedések vannak, melyekkel a felvásárlást végző vállalatot kiválasztották.

A fagyasztott élelmiszerpiacon tevékenykedő Eskimo vállalatot tavaly 500 ezer tonna alma felvásárlására jelölte ki a lengyel kormány, hogy így enyhítse az almapiacon beállt óriási túlkínálatot. A cégnek a felvásárolt almát léipari feldolgozásra kellett beszállítania. A lengyel kormány döntésével kapcsolatban a gyümölcslé ipari szövetség (KUPS) is kifejezte a meglepődését – idézte az IEG Vu Agribussiness Intelligence cikkét a FruitVeB.

A lengyel alma tavalyi intervenciós felvásárlása körül vizsgálódik a hatóság - képünk illusztráció
A lengyel alma tavalyi intervenciós felvásárlása körül vizsgálódik a hatóság – képünk illusztráció

Nem kapták meg a pénzüket a gazdák

A Korrupcióellenes Hivatal az év elején kezdett vizsgálódni a vállalat tevékenységével kapcsolatban, miután több panasz is érkezett a vállalat kiválasztásával, valamint a gyümölcs felvásárlásával összefüggésben. Az eredmény, hogy az almát tavaly beszállító termelők még idén áprilisban sem jutottak hozzá a pénzükhöz. A felvásárlási program az idei első negyedévre veszteségessé tette az Eskimo-t, ráadásul nem is minden tétel került átvételre.

Kapcsolódó: Kiszorult az almapiacról a magyarok régi kedvence, a Jonatán

Az 1970-es évektől egészen a rendszerváltozásig a magyar almatermesztés egyik fő fajtája volt a Jonatán. Az 50-60 évvel ezelőtti nagyarányú telepítésekor korszerű fajtának számított, a hazai termőterület egyharmadát tette ki. Azóta nagyot fordult a világ – mondta dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesülete elnöke. Magyarország a rendszerváltás előtti időszakban átlagban évente 1-1,2 millió tonna almát termelt. A felét akkoriban jórészt a szovjet piacokra exportáltuk, nagy részét a Jonatán-fajták tették ki. A kifejezetten jó ízű, közkedvelt almafajtának, nagyon jó a cukor- és a savtartalma, és egyedi az íze. Arról, hogy miért kerülhet a fajta az almapiac süllyesztőjébe, ebben a cikkünkben írtunk korábban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Heti agrárhír-összefoglaló Ízelítő az elmúlt hét híreiből: Prémium termékekkel vonulunk az orosz piacra, elindult a területalapú támogatások 50%-os előleg kifizetése, beletörődé...
Megfelelő mennyiségű lesz a termés gyümölcsből az ... A szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)...
Támogatási program indul almatermelőknek! 3,16 milliárd forint értékben indul támogatási program az almatermelőknek. Ennek keretében támogatják az almasűrítmény és az étkezési alma tárolását, ...
Támogatásokon innen és túl Nem rosszak a terméshozamok, de az eső még gondot okozhat; élen járunk agrárkutatásban; megmentik az almatermelőket; több támogatás kerül a mezőgazdas...
Guinness-rekord almaevésből Budapesten A 2014-es év sem telhetett el magyar Guinness-rekord kísérlet nélkül. A Semmelweis Egyetemen több mint ezer ember evett egyszerre almát, ezzel megdönt...
Mindennap egy alma… …az orvost távol tartja – szól a közmondás, amely nem alaptalan. Több ország még több kutatója foglalkozott már az alma szervezetre gyakorolt, jótékon...