Viszik a hiteleket a gazdák: jövőre sem csökken a magyar agrárszektor beruházási kedve

A magyar mezőgazdaság hitelállományának 2019-es, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók – mondta az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese. Szabó István szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, hanem egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg. Interjú a szakértővel.

A magyar mezőgazdaság beruházási tevékenységéről a Portfolio készített interjút Szabó Istvánnal, ezt az anyagot szemléztük.

A gazdaság szereplői közül leginkább a mezőgazdasági ágazat élt a kedvezményes kamatozású NHP fix lehetőségével az elmúlt hónapokban. Lehet-e arra számítani, hogy a gazdasági környezet tovább növeli az agrárium hitelállományát? Hol lehet még növekedési lehetőséget találni?

Így igaz, január óta az NHP fix program keretében több, mint 343 milliárd forintra kötöttek szerződést a hazai vállalkozások, amelyből csaknem 82 milliárd forint érkezett a mezőgazdaságba. A következő évre úgy számolunk, hogy az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után sem fog csökkenni a hitelhez jutási kedv. Mind a piaci körülmények, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési igénye miatt látunk még további lehetőségeket a gyarapodásra. Ám jövőre és azt követően már egy moderáltabb növekedésre számítunk, 10 százalék alatti értékkel a teljes agrárszektorra vonatkoztatva.

Keresik az új gépeket és munkaeszközöket a gazdák, a beruházásokhoz az agrárhitelezés különböző megoldásait választhatják a termelők - képünkön egy eke
Keresik az új gépeket és munkaeszközöket a gazdák, a beruházásokhoz az agrárhitelezés különböző megoldásait választhatják a termelők – képünkön egy eke

Várhatóan átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában a 2021-es, a vidékfejlesztési programok pedig ennél is évekkel később lépnek majd a megvalósítás fázisába. A mezőgazdaságra akár 3 ilyen átmeneti esztendő is várhat, mire megérkezik az uniós pénz a támogatott beruházásokra. Mennyire feladatuk a bankoknak, hogy áthidalják ezt az időszakot?

A bankunk évek óta kiemelt figyelmet fordít az agrárgazdaság finanszírozására, ezért is hoztuk létre még 2011-ben az Agrárágazati Igazgatóságot. Azt is fontos látnunk, hogy a nyertesek már leszerződtek a Vidékfejlesztési Program (VP) erre a ciklusra tervezett teljes támogatási összegére. A megvalósítás viszont jelentős mértékben átcsúszhat 2020 utánra, ráadásul a programzárás +3 éves szabálya is abba az irányba hat, hogy lesznek még megvalósuló beruházások ebben az időszakban.

Továbbá a VP Irányító hatóság is a visszacsorgó támogatási források újbóli pályáztatására készül, és az Európai Unió 2021 és 2027 közötti új Közös Agrárpolitikájának csúszása is legalább 1 átmeneti évet ad a jelenlegi támogatási keretek mellett. Az Agrárminisztérium is készül erre az időszakra. A 100 milliárd forint keretösszegű 80 százalékos kamattámogatott hitelkeret is jelzi, hogy nem akarnak jelentős visszaesést a beruházásban. Ezeket a lehetőséget mi is maximálisan ki fogjuk használni.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint az agrárberuházások további növekedése várható a nyertes uniós pályázati projektek megvalósításával. Mi az idei év tapasztalata, mennyire tudtak élni az ágazat szereplői ezekkel a lehetőségekkel?

Szerintünk 2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása. A Vidékfejlesztési Program keretében elnyert források elköltése, a beruházások megvalósítása, illetve aktiválása jövőre legalább annyi beruházást eredményez, amennyit idén tapasztaltunk. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor az élelmiszeripari vállalkozások beruházásairól sem, amelyek ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

Ezt a folyamatot segíti egyrészt a VP-ben és a GINOP-ban az élelmiszer-feldolgozás céljára nyújtott mintegy 300 milliárd forint összegű beruházási támogatása, de az élelmiszeriparban keletkező jövedelem 2010-óta tartó növekvő trendje is a beruházási aktivitás növekedésének irányába hat.

Az előző beruházási ciklus zárásáról olyan tapasztalataink vannak, hogy a záróévben és az azt követő évben (2013-2014) egyaránt 20 százalék körüli értékben nőttek a beruházások, viszont a záróévet követő 2. évben 20 százalékos csökkenés történt. Ezt a tendenciát a jelenre kivetítve 2020-ban és 2021-ben növekedés várható, és 2022-re történhet egy jelentősebb visszaesés, amennyiben a termelők megvárják a következő VP indulását.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Hitelgarancia lehetőség az agrárvállalkozásoknak i... Egy új megállapodás értelmében a mezőgazdasági cégek is használhatják a hitelgarancia lehetőséget. Ezzel közel 7 ezer hazai kkv vehet igénybe uniós tá...
Agrárszektor Konferencia 2017 Idén ötödik alkalommal rendezi meg a Portfolio Csoport a 2017-os Agrárszektor Konferenciát, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménn...
Ezt tervezi Csányi cégcsoportja a következő évekbe... Közel 100 milliárd forintnyi hatékonyságjavító és kapacitásbővítő beruházást tervez a Bonafarm Zrt. 10 éven belül - mondta Csányi Attila, a cég vezér...
Magyar pénzből épül 57 millió dolláros oltóanyaggy... 57 millió dolláros oltóanyaggyártó-beruházásról kötött megállapodást a magyar kormány Mongóliában. Ehhez 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott az E...
40 milliárd forintnál is többet vett fel a magyar ... A Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint a korábbi támogatott hiteleknél a cégek döntő többsége a kevésbé kiszámítható, változó kamatozású konstrukci...
Budapesten fejlesztik az európai mezőgazdasági inn... A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet vesznek részt az első EURAKNOS műhelymunkában, amely a már létező 29 tematikus...