Közel 10 év szünet után újra elindul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A felvételi adatok azt támasztják alá, hogy képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon. Többségük középiskolai tanár, nekik ez remek lehetőség az életpályamodellben történő előrelépésre.
Korábban 1993 és 2011 között már szerepelt az agrármérnök tanár szak a debreceni agrárkar képzései között, azokban az években összesen 477-en szerezték meg a tanári végzettséget. Napjainkban újra megnövekedett igény van az agrármérnök tanárokra, ezért indítjuk újra a szakot, mezőgazdasági és élelmiszer szakiránnyal. A képzési forma a korábbitól eltér, most két- vagy négy féléves levelező képzésre jelentkezhetnek a hallgatók – mondta Juhász Csaba, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékánhelyettese. A hírről a Debreceni Egyetem weboldala számolt be.
A négy féléves, 120 kredites képzést a mezőgazdasági területen szerzett BSc-diplomával rendelkezők választhatják. A két féléves, 60 kredites formát pedig azok, akik korábban az ötéves osztatlan vagy a mesterképzésben vettek részt. Utóbbi szak döntően pedagógiai és pszichológiai tárgyakra épül, mindezt szakmai módszertannal kiegészítve. A hosszabb idejű képzésben mindezeken kívül pedig mezőgazdaság- és élelmiszertudományhoz kapcsolódó tárgyakat is oktatnak. A debreceni képzés egyedi sajátossága, hogy a tanárjelöltek a gyakorlatot is a Debreceni Egyetem keretei között végezhetik, a Balásházy János Gyakorló Középiskola és Kollégium élelmiszer-, és mezőgazdasági szakmacsoportjában.
Az agrármérnök tanár szak létjogosultságát a jelentkezési adatok igazolták
A napokban 29-en tettek felvételi vizsgát: 15-en a mezőgazdasági, 14-en az élelmiszer szakirányt jelölték meg. Legtöbben Kelet-Magyarországról érkeztek, de volt jelentkező Budapestről és Pécsváradról is. Többségük középiskolai tanár, számukra ez kiváló lehetőség az életpályamodellben történő előrelépésre. Ugyanakkor kiemelt szerepük van az agrármérnök tanároknak a felnőttoktatásban, a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók képzésében, átképzésében az elmaradott régiókban is – tette hozzá Juhász Csaba.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar törekszik az újfajta, elektronikus tananyagok és eszközök használatára a szeptemberben induló, régi-új képzésben. A hallgatókat továbbá szeretnék kutatási programokba is bevonni a Neveléstudományi Doktori Program szakmai együttműködésével. A kar a saját fiatal oktatóit is támogatja abban, hogy elvégezzék az agrármérnök tanári szakot.
